adozona.hu
AVI 1999.11.145
AVI 1999.11.145
Az illetékhivatal eljárása jogsértő, ha a felet a helyszíni szemlén való részvételtől elzárja [1990. évi XCIII. tv. 70. § (2) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes és neje az 1998. június 29. napján kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta a P., B. u. 11. szám alatti 1145 m2 nagyságú lakóházból, garázsból és udvarból álló ingatlant. Az adásvételi szerződésben a szerződő felek 3060 000 Ft vételárat jelöltek meg.
A megyei illetékhivatal a vásárolt ingatlan forgalmi értékét 3 900 000 Ft-ban állapította meg és ennek alapján az 1998. október 1-jén kelt fizetési meghagyásával a felperest 100 000 Ft visszterhes, vagyonátruházási és bejegyzési ille...
AVI 1999.11.145 Az illetékhivatal eljárása jogsértő, ha a felet a helyszíni szemlén való részvételtől elzárja [1990. évi XCIII. tv. 70. § (2) bek.]
A felperes és neje az 1998. június 29. napján kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta a P., B. u. 11. szám alatti 1145 m2 nagyságú lakóházból, garázsból és udvarból álló ingatlant. Az adásvételi szerződésben a szerződő felek 3060 000 Ft vételárat jelöltek meg.A megyei illetékhivatal a vásárolt ingatlan forgalmi értékét 3 900 000 Ft-ban állapította meg és ennek alapján az 1998. október 1-jén kelt fizetési meghagyásával a felperest 100 000 Ft visszterhes, vagyonátruházási és bejegyzési illeték megfizetésére kötelezte.
A megyei illetékhivatal az ingatlan forgalmi értékét az ingatlan eladását megelőző hagyatéki eljárás során 1998. június 3-án megtartott helyszíni szemle adatai alapján állapította meg. Ezen helyszíni szemléről a felperes - figyelemmel arra, hogy a hagyatéki eljárásban nem volt ügyfél- nem értesült.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az 1998. november 24-én kelt határozatával az első fokú határozatot megváltoztatta és a kiszabott illetékből 28 000 Ft-ot törölni rendelt arra való figyelemmel, hogy a felperes saját tulajdonú lakásának eladása miatt az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakóingatlanok forgalmi értékének különbözete. Az alperes ezt meghaladóan a felperes fellebbezését elutasította. Álláspontja szerint a forgalmi érték megállapításához újabb helyszíni szemle megtartására nem volt szükség, mert a jogügylet tárgyát képező ingatlan forgalmi értékét a hagyatéki eljárás során megtartott helyszíni szemlén megállapították és az így megállapított forgalmi értéket az örökösek nem vitatták.
A felperes keresetében az alperes határozatának megváltoztatását kérte az adásvételi szerződésben rögzített forgalmi érték figyelembevételével.
Álláspontja szerint az alperes a forgalmi érték megállapításánál lényeges anyagi és eljárásjogi jogszabálysértést követett el, amikor ügyében egy másik eljárásban megtartott helyszíni szemle adatai alapján döntött, úgy, hogy arra nyilatkozni, észrevételt tenni nem tudott, hiszen arról nem is értesült.
A felhasznált helyszíni szemle adatait is vitatta, állítása szerint a lakás 10 m2-rel kisebb mint a szemlén rögzített alapterület.
A felperes keresetében hivatkozott arra is, hogy a másodfokú határozat az adásvételi szerződésben rögzítet forgalmi érték mellőzésének indokát nem adta, mert sem összehasonlító értékadatokra, sem szakértői nyilatkozatra nem hivatkozott.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte arra való hivatkozással, hogy a korábban hagyaték tárgyát képező ingatlan helyszíni szemléjére nem sokkal a vételt megelőzően került sor és a felperest semmilyen hátrány nem érte azáltal, hogy a helyszíni szemlén nem vehetett részt.
A bíróság az alperes 1998. november 24-én kelt határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte.
Az illetékekről szóló többször módosított 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 70. § (1) bekezdése szerint, amennyiben - a bejelentett érték az illetékhivatal megítélése szerint a forgalmi értéktől eltér, a forgalmi értéket az illetékhivatal állapítja meg. A (2) bekezdés szerint az illetékhivatal a forgalmi értéket helyszíni szemle - összehasonlító értékadatok alapján, valamint az illetékfizetésre kötelezett nyilatkozata ismeretében - szükség esetén külső szakértő bevonásával - állapítja meg.
Az alperesi iratokból megállapíthatóan az illetékhivatal a forgalmi értéket a hagyatéki eljárásban 1998. június 3-án felvett helyszíni feljegyzés alapján állapította meg.
Az Itv. 88. §-a az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 4. § (1) bekezdése hídján - a külső nem szabályozott esetekre az Államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit rendeli alkalmazni. Az Államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) 31. § (4) bekezdése rendelkezik a helyszíni szemle tartásáról.
Az Áe. 25. § értelmében a közigazgatási szerv az ügyfelet a szemlére megidézi, vagy ha ezt nem tartja szükségesnek, köteles az ügyfelet a szemléről azzal, amikor nem is a per tárgyát képező államigazgatási ügyben tartott helyszíni szemle alapul vételével döntött. Ennek alapján megállapítható, hogy az Itv. 70. § (2) bekezdése szerinti helyszíni szemle megtartására sem került sor, mert a figyelembe vett helyszíni szemlére nem a vagyonátruházási illeték ügyben került sor. Tekintettel arra, hogy a közigazgatási eljárásban a fentiek alapján sem helyszíni szemlére, sem összehasonlító adatok beszerzésére, sem külső szakértő bevonására nem került sor, az alperes határozata megalapozatlan és ez által jogszabálysértő. Ahhoz ugyanis, hogy az alperes az Itv. 70. § (1) bekezdése szerinti jogkörében a forgalmi értéket megállapítsa, szükséges az Itv. 70. § (2) bekezdésében meghatározottak alkalmazása.
A fentiek alapján a bíróság az alperes határozatát a Pp. 339. §-a alapján hatályon kívül helyezte és új eljárásra kötelezte.
(Baranya Megyei Bíróság II. P. 20 190/1999. sz.)