adozona.hu
AVI 1999.11.144
AVI 1999.11.144
Nemcsak a jövedéki termékek tulajdonosával szemben szabható ki bírság, hanem olyan személlyel szemben is, aki jövedéki ellenőrzés alól elvont terméket szállít (1993. évi LVIII. tv. 70. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
1996. április 24-én tartott közúti ellenőrzés során a felperes tulajdonát képező tehergépkocsi csomagtartójában 20 literes műanyag kannákban különféle égetett szeszesitalokat találtak elrejtve. A 600 liter mennyiségű, zárjegy nélküli szeszesitalt lefoglalták, egyúttal a felperessel szemben nyomozás indult visszaélés jövedékkel vétsége miatt.
A felperes jövedéki engedéllyel nem rendelkezett, a szeszesitalok származását igazolni nem tudta. Az eljárás során később benyújtásra került M. A. nyila...
AVI 1999.11.144 Nemcsak a jövedéki termékek tulajdonosával szemben szabható ki bírság, hanem olyan személlyel szemben is, aki jövedéki ellenőrzés alól elvont terméket szállít (1993. évi LVIII. tv. 70. §)
1996. április 24-én tartott közúti ellenőrzés során a felperes tulajdonát képező tehergépkocsi csomagtartójában 20 literes műanyag kannákban különféle égetett szeszesitalokat találtak elrejtve. A 600 liter mennyiségű, zárjegy nélküli szeszesitalt lefoglalták, egyúttal a felperessel szemben nyomozás indult visszaélés jövedékkel vétsége miatt.A felperes jövedéki engedéllyel nem rendelkezett, a szeszesitalok származását igazolni nem tudta. Az eljárás során később benyújtásra került M. A. nyilatkozata, aki írásban elismerte, hogy ő volt a megbízó, és azt állította, hogy a felperes nem tudott arról, mit szállít.
Később a felperes a korábbi nyilatkozatát visszavonta, állította, hogy nem tudta, hogy mit szállított és előadta, hogy alkalmi fuvarokat vállal anyagi helyzete miatt.
A vámhivatal az 1996. május 8. napján kelt 672/96. számú határozatával a felperes terhére jövedéki törvénysértés miatt 1 536 000 forint jövedéki bírságot szabott ki, a jövedéki szabályozásról szóló 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Jszt.) 70. § (1) bekezdése és 67. § (1) bekezdés b) és m) pontjára hivatkozással.
Az alperes az 1996. június 24-én kelt 850/96. VPMP II. számú határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta.
Az alperes határozatának felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be keresetet, melyet az elsőfokú bíróság ítéletével elutasított. Az ítélet indokolása szerint a felperes a Jszt. 70. § (1) bekezdése értelmében a jövedéki törvénysértést elkövette, az eset körülményeiből adódóan a felperesnek tudomással kellett bírnia arról, hogy zárjegy nélküli szeszesitalokat szállít. A felperes előadásaiban több ellentmondás volt. Ezen nyilatkozatokból, valamint M. A. nyilatkozatából és az ellenőrzés által feltárt körülményekből a felperes törvénysértése egyértelműen megállapítható volt.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokaira utalással helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a kereseti kérelmének történő helyt adás iránt. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Pp. 9. § (1) bekezdését, mert az eljárt hatóságok és a bíróságok is olyan bűncselekmény anyagi jogi jogkövetkezményéről döntöttek, melyet nem követett el.
Az ítélet törvénysértő, mert a tényállást kellően nem tisztázta, így sérti az Áe. 26. §-ában foglalt rendelkezéseket és a bizonyítékokat nem megfelelően értékelte. Hivatkozott a Jszt. 67. § (1) bekezdésére és 55. § (3) bekezdésére, mely szerint ő a jövedéki törvénynek nem alanya, a jövedéki termékeknek nem volt tulajdonosa, vele szemben jogkövetkezményt nem lehetett volna alkalmazni. Sérelmezte továbbá, hogy a közigazgatási szerv az Áe. 36.§-a alapján tárgyalást nem tartott, az Áe. 37. §-a alapján a nyomozati eljárásra az eljárást nem függesztette fel, megsértette továbbá az Áe. 33. §-ában foglaltakat is. Az alperes nem tisztázta kellően, hogy ki követett el jövedéki törvénysértést.
Az alperes a felülvizsgálati eljárásban ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Jszt. 67. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a jövedéki ellenőrzés alól elvont terméknek minősül az a jövedéki termék, amelynek szállítását a jövedéki alany, vagy a szállítását végző bármely személy e tőrvény rendelkezésének megsértésével végzi.
A Jszt. 67. § (1) bekezdés m) pontja szerint jövedéki ellenőrzés alól elvont terméknek minősül az a (2) bekezdés szerint kereskedelmi mennyiségűnek minősülő jövedéki termék, amelyet az 55. § (3) bekezdése szerint folytatott jövedéki ellenőrzés során a nem jövedéki alanynál találnak meg, és annak származását, eredetét, birtoklásának jogszerűségét nem tudják igazolni.
A felperes nem rendelkezett jövedéki engedéllyel, az általa szállított jövedéki termékek származását számlával, egyéb bizonylattal igazolni nem tudta. A jövedéki törvény a jövedéki termékek szállításához tőrvényi feltételként írja elő az áru származásának igazolását dokumentáló bizonylatokat (számla, vámokmány, belső bizonylat), továbbá a jövedéki törvény előírja, hogy a szeszesitalokat kizárólag palackozott formában és zárjeggyel ellátott palackban lehet forgalmazni [Jszt. 38. § (1) és (6) bekezdése, 67. § (1) bekezdés b) és m) pontjai].
A felperes a fenti törvényi feltételeket megsértette a zárjegy nélküli, műanyag kannákban levő égetett szeszesitalok szállításával, ezért az eljárt bíróságok jogszerűen állapították meg, hogy a felperes jövedéki törvénysértést követett el, így vele szemben törvényesen szabtak ki jövedéki bírságot. Az eljárt bíróságok a felperes ellentmondó nyilatkozatait a Pp. 206. § (1) bekezdése alapján mérlegelték és a bizonyítékokat a maguk összességében értékelték és abból jogszerű következtetést vontak le.
A felperes felülvizsgálati kérelmében támadta a bizonyítékok szabad mérlegelését is, arra hivatkozott, hogy a bíróságok nem kellően értékelték azt a nyilatkozatot, mely szerint a lefoglalásra került jövedéki termékek nem képezték a tulajdonát.
A bizonyítékok szabad mérlegelése csak akkor támadható felülvizsgálati kérelemmel megalapozottan, ha a mérlegelés okszerűtlen, iratellenes megállapításon alapul, vagy logikai ellentmondást tartalmaz. A Legfelsőbb Bíróság sem logikai ellentmondást, sem okszerűtlen mérlegelést nem állapított meg. A felperes által tett ellentmondó nyilatkozatokat az eljárt bíróságok összevetették az ellenőrzés által feltárt egyéb körülményekkel és helyesen állapították meg, hogy az eset összes körülményei alapján a felperesnek tudomással kellett bírnia a tehergépkocsijában elrejtett szeszesitalokról.
A felperes állításával ellentétben a Jszt. 70. § (1) bekezdése értelmében nem csak a jövedéki termékek tulajdonosával szemben szabható ki bírság, hanem olyan személlyel szemben is, aki a Jszt. 66. § (1) bekezdésében foglalt jövedéki törvénysértést elkövette, azaz aki jövedéki ellenőrzés alól elvont terméket szállított. Mindezek alapján a felperes nem mentesülhetett a jövedéki törvény által meghatározott jogkövetkezmény viselése alól.
Az alperes által alkalmazott jogkövetkezmény, a jövedéki tőrvény alapján előírt bírság fizetési kötelezettség független a jövedékkel visszaélés bűncselekményétől, a büntetőeljárás eredményétől. A felperes felelősségét a jövedéki törvénysértésért a Jszt. szabályai alkalmazásával kellett vizsgálni, így a jogkövetkezmény alkalmazhatóságára nem volt kihatással az, hogy a visszaélés jövedékkel vétsége miatt a felperest felelősségre vonták-e. A Pp. 9. § (1) bekezdését sem sértette meg a jogerős ítélet.
A felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott arra, hogy a jogerős ítélet sérti az Áe. 36. §-át, 37. §-át és 33. §-át. A kereset alapján eljárt bíróságok a Polgári Perrendtartás, és nem az Államigazgatási eljárás szabályait alkalmazták, így azokat meg sem sérthették.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet törvényesnek és megalapozottnak találta, ezért azt a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.V.28. 655/1997. sz.)