AVI 1999.11.142

A kiszabásra kerülő vám alapja a vámáru vámértéke [39/1976. (XI. 10.) PM-KkM egy. r. 92. § (1) bek.]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az 1992-ben alakult felperesi gazdasági társaság külkereskedelmi áruforgalomban MTZ-80-as és MTZ-82-es traktorokat importált Ukrajnából és Belorussziából 1993. és 1994. évben, amikor is azok belföldi vámforgalom számára való vámkezelését kérte a vámhatóságtól. A gépek ellenértéke bartell szerződés alapján részben áruval, részben átutalással került kiegyenlítésre.
Az első fokú vámhivatal a vámkezelést a kérelemnek megfelelően végezte el, melynek során az MTZ-82-es traktorok esetében 3000-3100...

AVI 1999.11.142 A kiszabásra kerülő vám alapja a vámáru vámértéke [39/1976. (XI. 10.) PM-KkM egy. r. 92. § (1) bek.]
Az 1992-ben alakult felperesi gazdasági társaság külkereskedelmi áruforgalomban MTZ-80-as és MTZ-82-es traktorokat importált Ukrajnából és Belorussziából 1993. és 1994. évben, amikor is azok belföldi vámforgalom számára való vámkezelését kérte a vámhatóságtól. A gépek ellenértéke bartell szerződés alapján részben áruval, részben átutalással került kiegyenlítésre.
Az első fokú vámhivatal a vámkezelést a kérelemnek megfelelően végezte el, melynek során az MTZ-82-es traktorok esetében 3000-3100 USD-t, az MTZ-80-as traktorok esetében 2700 USD-t fogadott el vámértékként, ami megegyezett a csatolt számlákon lévő értékekkel.
A vámhivatal az 1995. október 31-én kelt határozatával az annak mellékletében szereplő azonosító számú VÁM 91 árunyilatkozaton a belföldi forgalom számára vámkezelt MTZ-82 és MTZ-80 típusú mezőgazdasági vontatók után a felperest 2 764 351 Ft vám, 781 876 Ft vámkezelési díj, 1 172 842 Ft statisztikai illeték és 10 949 252 Ft általános forgalmi adó megfizetésére kötelezte. A határozat indoklásában foglaltak szerint a felperesnél 1994. december hónapban tartott ellenőrzés megállapította, hogy a felperes által korábban importált és a belföldi forgalom számára vámkezelt traktorok vámértéke nem felel meg az exportőr országban szokásos minimum átlagárnak, ezért az árunyilatkozat helyesbítése vált indokolttá. A helyesbítés során MTZ-82-es traktor esetében 5500 USD, MTZ-80-as traktor esetében pedig 1993. évben 4400 USD, 1994. évben pedig 4800 USD vámérték figyelembevételével állapította meg a vámhivatal a felperes által még fizetendő vámot, vámkezelési díjat, statisztikai illetéket és általános forgalmi adót.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta, megállapítva, hogy a vámérték helyesbítésére jogszerűen került sor, mert az M. Traktorgyár által megküldött hivatalos export árlista figyelembevételével létrejövő exportártól a felperes által benyújtott számla szerinti vételárak 30%-ot meghaladó mértékben eltérnek, így azok vámértékként nem fogadhatók el, a vámhivatal jogszerűen intézkedett a vámérték helyesbítése iránt.
Az alperesi határozat felülvizsgálata iránt benyújtott keresetet az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította, megállapítva, hogy a vámhatóság a hatósági ellenőrzés során - a felperes beltagjának személyes meghallgatásával és az M. Traktorgyár magyarországi kizárólagos képviselőjének megkeresésével, illetve az innen kapott tájékoztatással - a határozathozatalhoz szükséges tényállást megfelelően, kellőképpen tisztázta, így jogszerűen állapította meg a felperes által exportált traktorok vámértékét.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét - annak helyes indokaira utalással - helybenhagyta. A jogerős ítélet felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be kérelmet, mely - tartalma szerint - a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezésére, az elsőfokú ítélet megváltoztatására és a keresetnek helyt adó, az alperest költségekben marasztaló határozat hozatalára irányul. Álláspontja szerint sem az alperes, sem az eljárt bíróságok nem tisztázták kellő alapossággal a tényállást, a bíróság tévesen állapította meg a közigazgatási határozat jogszerűségét. Az általa csatolt számlákban meghatározott vételárat a felperes továbbra is reálisnak tartotta, melynek igazolására vámáru-nyilatkozatokat és számlákat csatolt, hangsúlyozva azt is, hogy az általa megjelölt vételár megfelel a GATT Egyezmény 1. Cikkének, melyre figyelemmel a vámáru számla szerinti vételára ügyleti értékként elfogadható.
Az alperes ellenkérelmében a másodfokú ítélet hatályában valón fenntartását kérte, előadva, hogy a vámérték meghatározásánál a vámhatóságnak a gyártó cég adatai álltak a rendelkezésére, melyek az előállítási költségeket takarják, így annak felhasználása során jogszabálysértés nem történt.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásáról szóló - a felperes vámfizetési kötelezettségének megállapításánál irányadó - 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM együttes rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 92. § (1) bekezdése szerint a kiszabásra kerülő vám alapja a vámáru vámértéke. Ezt a vámértéket pedig - ahogy arra az elsőfokú bíróság ítéletének indoklásában is hivatkozik - az Általános Vám és Kereskedelmi Egyezmény II. Cikkének végrehajtásáról szóló Egyezményben, valamint ezen Egyezményhez tartozó jegyzőkönyvben foglaltak szerint kell meghatározni.
A Vhr. 92/C. §-a szerint a vámáru számla szerinti vételára ügyleti értékként nem fogadható el, ha az az eladási országban kialakult export átlagártól 25-30%-ot meghaladó mértékben indokolatlanul eltér.
Az eljárt vámhatóság a számla szerinti vételár ügyleti értékként való elfogadását jogszerűen mellőzte, figyelemmel arra is, hogy a perbeli traktorok importálására részben bartell megállapodás alapján került sor, továbbá a traktorok ellenértékének egy részét - a felperes előadása szerint - csúszópénzként kellett kifizetni. A perbeli traktorokat Belorussziában kizárólag az M. Traktorgyár készíti, ugyanakkor azokat a felperes nem a gyártól, hanem viszonteladóktól szerezte be, tehát azokért a gyártási ártól alacsonyabb árat reálisan nem fizethetett. A gyártó exportárait véve alapul a felperes számla szerinti vételárai a jogszabály által meghatározott mértékű eltérést elérik, így azok vámértékként valóban nem voltak elfogadhatók.
A vámhivatal a Vhr. 99. § (1) bekezdésében foglaltak alapján eljárva jogszerűen helyesbítette a vám kiszabásakor elfogadott vámértékeket, mégpedig a GATT Értékegyezmény 7. Cikkében foglaltak szerint eljárva.
Nem sértett jogszabályt a vámhatóság, amikor az utólagosan végzett vámellenőrzés alapján a felperes fizetési kötelezettségét határozatával megállapította, tekintettel arra is, hogy az utólagos vámellenőrzés során vált ismertté az alperes számára a vámkiszabás alapját képező számlákon feltűntetett vételárnak az eladási országban kialakult export átlagáraktól való indokolatlan eltérése.
Mivel a Legfelsőbb Bíróság nem talált olyan eljárásjogi vagy anyagi jogi jogsértést a másodfokú ítéletben, amely annak felülvizsgálati eljárás keretében történő hatályon kívül helyezését megalapozta volna, azt a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. II. 28.144/1997. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.