adozona.hu
AVI 1999.11.136
AVI 1999.11.136
A reorganizációs támogatás igénybevételének feltétele, hogy az azt kérelmező mezőgazdasági alaptevékenységet és az ehhez kapcsolódó feldolgozó és szolgáltató tevékenységet folytasson [173/1991. (XII. 27.) Korm. r. 27. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A jogerős másodfokú ítélettel megállapított tényállás szerint az első fokú adóhatóság 1992. és 1993. évre vonatkozóan adóellenőrzést végzett a felperesnél, melynek eredményeképpen megállapította, hogy a felperes a reorganizációs hitelt a pályázati céloktól eltérően használta fel, kamattámogatásra nem volt jogosult. Az alperes az első fokú határozatot megváltoztatta, reorganizációs hitel kamattámogatás címén 1 013 000 Ft adókülönbözet megfizetését írta elő, a bírság összegét 2 561 000 Ft-ra és...
AVI 1999.11.136 A reorganizációs támogatás igénybevételének feltétele, hogy az azt kérelmező mezőgazdasági alaptevékenységet és az ehhez kapcsolódó feldolgozó és szolgáltató tevékenységet folytasson [173/1991. (XII. 27.) Korm. r. 27. §]
A jogerős másodfokú ítélettel megállapított tényállás szerint az első fokú adóhatóság 1992. és 1993. évre vonatkozóan adóellenőrzést végzett a felperesnél, melynek eredményeképpen megállapította, hogy a felperes a reorganizációs hitelt a pályázati céloktól eltérően használta fel, kamattámogatásra nem volt jogosult. Az alperes az első fokú határozatot megváltoztatta, reorganizációs hitel kamattámogatás címén 1 013 000 Ft adókülönbözet megfizetését írta elő, a bírság összegét 2 561 000 Ft-ra és a késedelmi pótlék összegét 3 323 000 Ft-ra mérsékelte.Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát a reorganizációs kamattámogatásra vonatkozó részében hatályon kívül helyezte és e körben új eljárás lefolytatására utasította az alperest. Indokolása szerint a felperes eljárásának jogszerűségét kizárólag kérelem benyújtásakor hatályos, a mezőgazdasági tevékenység egyes adózási és támogatási kérdéseiről szóló 39/1987. (X. 12.) MT rendelet módosításáról szóló 173/1991. (XII. 27.) Kormányrendelet (továbbiakban: R.) alapján kell elbírálni és e jogszabályból nem következik, hogy a támogatás csak azon mezőgazdasági szövetkezetekre terjed ki, akik mezőgazdasági alaptevékenységet folytatnak. Ezt az alperes által megkövetelt feltételt már csak a 155/1992. (XI. 25.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kr.) írta elő. A felperes a kamattámogatást a R. 27. § (2) bekezdés a) pontja alapján jogszerűen vette igénybe, kivéve azt a 2 350 000 Ft-ot, melyet mezei leltár, üzemanyag és Kft. üzletrész vásárlására fordított.
Az alperes fellebbezése és a felperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Álláspontja szerint a felperes a hitelt és a kamattámogatást a megjelölt céltól eltérően jogosulatlanul használta fel. A R. 1. § (2) bekezdését és a 27. § (2) bekezdés a) pontját együtt és összefüggően kell értelmezni és alkalmazni, mely szerint a támogatást a R. 27. § (2) bekezdés a) pontjában írt célra azok a szövetkezetek vehetik igénybe, amelyek vállalják a R. 1. § (2) bekezdésben írt valamennyi feltétel teljesítését.
A felperes pályázatában részletesen ismertette fejlesztési céljait és jellemzőit, a Tárcaközi Bizottság ennek figyelembe vételével és értékelésével ítélte oda a támogatást. Elbíráló határozatának 1. pontjában meg is jelöli, hogy a mezőgazdasági tevékenységéhez kapcsolódó feldolgozás, szolgáltatás fejlesztéséhez reorganizációs céllal nyújtott hitelhez ítélte oda a kamattámogatást. A R. 27. § (1) bekezdése alapján csak a tenyészállatok minősülnek tartós forgóeszköznek, ezért más forgóeszköznek minősülő vagyontárgy (Kft. üzletrész) megvásárlásához reorganizációs támogatás nem vehető igénybe.
A jogerős másodfokú ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és a tartós forgóeszköz vásárlása tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását indítványozta. Álláspontja szerint a megyei bíróság jogszabálysértően értelmezte a R. rendelkezéseit, e jogszabály nem követeli meg, hogy a kamattámogatással érintett eszközökkel mezőgazdasági alaptevékenységet végezzenek. Ezt a szigorító rendelkezést csak a Kr.</a> tartalmazza. Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság kifejti, hogy a R. már jogszabályi elnevezésében is utal arra, hogy mezőgazdasági tevékenység támogatási kérdéseit szabályozza. A R. IV. fejezetének címe is utal arra, hogy a reorganizációs támogatás az agrárágazat szervezeti-szerkezeti átalakulását segíti elő. Ezen jogszabály alapján tehát olyan támogatást lehetett igénybe venni, amely a rendszerváltozás és a mezőgazdasági szövetkezetek átalakulását követően az agrárágazat fejlesztését támogatta.
A R. 1. § (2) bekezdés c) pontja szerint a IV. fejezet hatálya azokra az egységes új szövetkezeti törvény alapján működő szövetkezetekre terjed ki, akik vállalják, hogy a reorganizációs célú hitelekkel és az azokhoz nyújtott kamattámogatással felszámolt vagy átalakult szövetkezetek eszközeit a piaci viszonyok között hatékonyan működteti, mezőgazdasági alaptevékenységet, illetve ehhez kapcsolódó feldolgozó és szolgáltató tevékenységet folytatnak. A R. 25. § (1) bekezdése alapján a támogatás elnyerésének feltétele, hogy a reorganizált szövetkezeti vagyontárgyak (állóeszközök és a tartós forgóeszköznek minősülő tenyészállatok) életképes vállalkozási méretek között működjenek és ehhez a bankok a vállalkozás üzleti terve alapján hitelt folyósítsanak. A (2) bekezdés a) pontja alapján a támogatás a felszámolt vagy az átalakult szövetkezetek - ide értve a gazdasági társasággá átalakult szövetkezeteket is - vagyontárgyainak megvásárlásához, valamint ezek gazdaságos működtetéséhez szükséges pótlólagos befektetésekhez adható.
A másodfokú bíróság helyesen jutott arra a jogi következtetésre, hogy a kamattámogatás körében a R. 1. § (2) bekezdés c) pontját és a 27. § (1)-(2) bekezdéseit együtt és összefüggően kell értelmezni. Ebből a jogszabály értelmezésből pedig az vonható le, hogy a reorganizációs támogatás igénybevételének feltétele, hogy az azt kérelmező mezőgazdasági alaptevékenységet és ehhez kapcsolódó feldolgozó és szolgáltató tevékenységet folytasson.
A felperes a pályázatában és üzleti tervében a R.-nek megfelelő fejlesztési célokat tűzött ki, de attól eltérően a hitelt és a kamattámogatást nem a megjelölt célra használta, jogosulatlanul használta fel. A másodfokú bíróság tehát helyes jogszabály értelmezéssel jutott arra a következtetésre, hogy az alperes határozata nem jogszabálysértő.
Mivel a felperes a jogszabálysértés tényét bizonyítani nem tudta, a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-a alapján a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező részével kapcsolatban észrevételezi, hogy új eljárás lefolytatására csak az azonos szervezethez tartozó más egységet lehet utasítani, a bírósági szervezethez nem tartozó alperest a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján kötelezni lehet új eljárás lefolytatására.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. IV. 27.762/1997. sz.)