adozona.hu
AVI 1999.11.135
AVI 1999.11.135
Az adólevonási jog keletkezésének időpontját meg kell különböztetni az adó visszaigénylésének időpontjától (1992. évi LXXIV. tv. 36. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az 1995. szeptember 29-én megkötött adásvételi szerződéssel beszerzett tárgyi eszközök vételárát az ugyanaznap megkötött kölcsönszerződés alapján folyósított hitelből 1995. október 4-én egyenlítette ki. Az adóhatóság a felperesnél 1995. július-szeptember havi (III. negyedévi) általános forgalmi adóbevallást vizsgált, melynek eredményeképp az alperes az első fokú hatóságot megváltoztatva a felperes terhére 52 329 000 Ft adóbírságot állapított meg. Határozatát azzal indokolta, hogy a...
AVI 1999.11.135 Az adólevonási jog keletkezésének időpontját meg kell különböztetni az adó visszaigénylésének időpontjától (1992. évi LXXIV. tv. 36. §)
A felperes az 1995. szeptember 29-én megkötött adásvételi szerződéssel beszerzett tárgyi eszközök vételárát az ugyanaznap megkötött kölcsönszerződés alapján folyósított hitelből 1995. október 4-én egyenlítette ki. Az adóhatóság a felperesnél 1995. július-szeptember havi (III. negyedévi) általános forgalmi adóbevallást vizsgált, melynek eredményeképp az alperes az első fokú hatóságot megváltoztatva a felperes terhére 52 329 000 Ft adóbírságot állapított meg. Határozatát azzal indokolta, hogy a tárgyi eszköz beszerzése a III. negyedévben pénzügyileg teljesítésre nem került.Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint az általános forgalmi adóról szóló 1995. évben hatályos 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: áfa-tv.) 48. § (4) bekezdés b) pontja alapján a tárgyi eszköz beszerzésére jutó előzetesen felszámított forgalmi adó arról az adó-megállapítási időszakról benyújtott általános forgalmi adóbevallással érvényesíthető (igényelhető), amelyik adóbevallási időszakban az adóalany az adót megfizette. A felperes az adót csak a IV. negyedév során fizette meg, ezért a III. negyedévben a visszaigénylése jogosulatlan volt.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyta. Rámutatott arra, hogy a megfizetés napja a szavak általános jelentése szerint azonos a számla ellenértékének kiegyenlítésének napjával. Az áfa törvény ettől eltérően nem tartalmaz rendelkezést. Másrészt az áfa törvény 48. szakasz (1) bekezdése szerint a fizetendő adót adó-megállapítási időszakonként kell elszámolni. Ha az időszaktól eltérő időpontban történik a kifizetés, ennek a kifizetésnek az adó-megállapítási időszakban való elszámolásához törvényi felhatalmazás kell. Ilyen törvényi felhatalmazás 1995. évben nem volt.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben indítványozta annak - az első fokú ítéletre is kiterjedő hatályú - hatályon kívül helyezését és az alperes határozatának hatályon kívül helyezését. Jogi álláspontja szerint az áfa törvény 36. § (1) bekezdés a) pontja, a 47. § (1) bekezdés és 48. § (1) bekezdése alapján a felperes jogosult volt az 1995. évi III. negyedévben az adólevonásra, mivel az adó-megállapítási időszakon belüli elszámolás feltétele a termékértékesítésről kiállított számlával feltüntetett teljesítési időpont, nem pedig az ellenérték megfizetése. Hivatkozott arra is, hogy csak az 1996. január 1-jétől hatályos áfa törvény 48. szakasz (4) bekezdés b) pontja követelte meg a visszatérítés feltételeként az ellenérték megfizetését az adóbevallás benyújtása esedékességének időpontjáig.
Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az áfa-tv. 36. § (1) bekezdés a) pontja alapján az adólevonási jog keletkezésének időpontja a termékértékesítés és szolgáltatás teljesítéséről kibocsátott számlában, egyszerűsített számlában és számlát helyettesítő okiratban - a 37. §-ban meghatározott eltéréssel - a teljesítés időpontjaként feltüntetett nap [32. § (1) bekezdésének a) pontja esetében]. A felperes adólevonási jog keletkezésének időpontja a számlában a teljesítés időpontjaként feltűntetett nap, vagyis 1995. szeptember 29-e.
Az adólevonási jog keletkezésének időpontját el kell határolni és meg kell különböztetni az adó visszaigénylésének időpontjától. A két időpont nem feltétlenül azonos. A jogszabály ugyanis az általános forgalmi adó visszaigénylésének lehetőségének megnyílásához további jogszabályi feltételeket ír elő. A tárgyi eszköz beszerzése esetén az adóhatóság az adó-visszaigénylési kérelmet az áfa-tv. 48. § (4) bekezdés b) pontja alapján akkor teljesíti, ha a levonható előzetesen felszámított adó göngyölített összege legalább 100 000 Ft-tal meghaladja az ugyanezen időszakban fizetendő adó göngyölített összegét, feltéve, hogy az adóalany a tárgyi eszköz beszerzésére jutó előzetesen felszámított adót - a 32. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben - megfizette.
Az áfa-tv. 47. § (1) bekezdése alapján az adót a havi adóbevallásra kötelezett adóalany a tárgyhónap első napjától a tárgyhónap utolsó napjáig, a negyedéves adóbevallásra kötelezett adóalany pedig a tárgyév első napjától a tárgynegyedév utolsó napjáig terjedő időszakra állapíthatja meg. Ennek alapján az adóalany a tárgyi eszköz beszerzésére jutó előzetesen felszámított adót abban az adó-megállapítási időszakban - a perbeli esetben abban a tárgynegyedévben - igényelheti vissza, amely adó-megállapítási időszakban megfizette.
A perben nem vitásan a III. negyedévi volt a számla teljesítési időpontja, de a felperes a tárgyi eszköz beszerzésre jutó előzetesen felszámított adót csak a IV. negyedévben fizette meg, ezért ebben az adó-megállapítási időszakban jogosult az adót visszaigényelni, a korábbi III. negyedévi időszakban nem.
Csak az 1996. január 1-jétől hatályos áfa-tv. 48. § (4) bekezdés b) pontja tette lehetővé, hogy az adó-megállapítási időszak után, de az adóbevallás benyújtásának esedékességéig megfizetett általános forgalmi adó visszaigénylése is jogszerű visszaigénylésnek minősüljön.
A felperes által hivatkozott áfa-tv. 16. § (1) bekezdése szerint adófizetési kötelezettség keletkezése pedig nem rá, hanem az eladóra vonatkozott.
Mivel a felperes a jogszabálysértés tényét bizonyítani nem tudta, a Legfelsőbb Bíróság a jogerős másodfokú ítéletet a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. IV. 28.082/1997. sz.)