adozona.hu
AVI 1999.11.132
AVI 1999.11.132
Nem jogellenes, ha az adózó olyan szerződést köt, amellyel adójogilag kedvezőbb helyzetbe jut [1991. évi XC. tv. 38/A. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az első fokú adóhatóság 1995. év vonatkozásában személyi jövedelemadó ellenőrzést tartott a felperesnél, majd határozatában 60 372 Ft adókülönbözetet állapított meg terhére azzal, hogy az pénzügyi rendezést nem igényel, adóhiánynak nem minősül. A visszautalható adó ősszegét a határozat 6235 Ft-ban állapította meg.
A határozat indokolása szerint a felperes a G. Szövetkezettől megszerzett 201 240 Ft értékű üzletrész után jogosulatlanul vett igénybe adókedvezményt, mert a szövetkezeti üzletrész...
AVI 1999.11.132 Nem jogellenes, ha az adózó olyan szerződést köt, amellyel adójogilag kedvezőbb helyzetbe jut [1991. évi XC. tv. 38/A. §].
Az első fokú adóhatóság 1995. év vonatkozásában személyi jövedelemadó ellenőrzést tartott a felperesnél, majd határozatában 60 372 Ft adókülönbözetet állapított meg terhére azzal, hogy az pénzügyi rendezést nem igényel, adóhiánynak nem minősül. A visszautalható adó ősszegét a határozat 6235 Ft-ban állapította meg.A határozat indokolása szerint a felperes a G. Szövetkezettől megszerzett 201 240 Ft értékű üzletrész után jogosulatlanul vett igénybe adókedvezményt, mert a szövetkezeti üzletrészt nem készpénzért vásárolta, hanem kárpótlási jeggyel való csere útján szerezte, színlelt szerződéssel.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta, rámutatva, hogy adókedvezmény csak a ténylegesen üzletrész vásárlására fordított összeg után vehető igénybe, így nem lehet figyelembe venni az ellenérték azon részét, amelyet kárpótlási jegy átadásával egyenlített ki a felperes.
Keresetében a felperes az alperesi határozat felülvizsgálat keretében való hatályon kívül helyezését kérte, előadva, hogy üzletrészét értékpapírnak tekintendő kárpótlási jegy ellenében szerezte, az adókedvezmény igénybevételére részéről jogszerűen került sor.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Álláspontja szerint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 38/A. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott adókedvezményt csak szövetkezet saját tagja veheti igénybe az általa befektetett pénzeszköz alapulvételével. A felperes pedig szabályszerű felvételt a szövetkezetbe nem nyert, üzletrészét nem pénzeszköz ellenében szerezte, mert közte és a másik fél kőzött - a szerződések teljesítése körében - pénzmozgás nem történt, a felek akarata ténylegesen arra irányult, hogy a felperes minél nagyobb adókedvezményt tudjon igénybe venni.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta annak azon indokolásbeli módosításával, hogy a felperes kárpótlási jeggyel nem rendelkezett, így azt el sem adhatta. A színlelt ügylet tehát érvényesen nem jöhetett létre, semmis, és semmis az erre alapított többi szerződés is, amelyeknek a célja az volt, hogy a felperes többletjövedelemhez jusson adó-visszaigénylés útján. Ezen jogi álláspont mellett pedig szükségtelen annak vizsgálata, hogy a felperes tagsági viszonya létrejött-e, illetve, hogy a felek között csereszerződés kötésére került-e sor. A szerződések semmissége folytán az alperes tehát jogszerűen állapította meg az adókedvezmény feltételeinek hiányát, a kereset így alaptalan.
A jogerős másodfokú ítélet felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be kérelmet annak hatályon kívül helyezése, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása és a keresetének helyt adó határozat hozatala iránt, állítva, hogy az adókedvezmény igénybevételének törvényi feltételei fennálltak, mert az általa megvett kárpótlási jegyeket a szövetkezetnek eladta, majd a kapott vételáron szövetkezeti üzletrészt vásárolt. Állítása szerint a törvényben található "összeg" szó használata nemcsak készpénzt jelent, fizetési kötelezettségének kárpótlási jeggyel is eleget tehetett.
Az alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmében - a d=16689 ssz=1>2/1998. KJE jogegységi határozat tartalmára figyelemmel - a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, az első fokú bíróság ítéletének megváltoztatását és az alperesi határozatnak - az elsőfokú határozatra is kiterjedő - hatályon kívül helyezését kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az alperes határozatát - az első fokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és az első fokú adóhatóságot új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezte.
Az Szja.tv. 38/A. § (1) bekezdés k) pontja értelmében a megállapított adóból levonható a szövetkezet tagja által 1995. december 31-ig a saját szövetkezete üzletrészének megvásárlására fordított összeg 30%-a, feltéve, hogy a tag az adóévben a saját szövetkezete üzletrészét részben vagy egészben nem idegenítette el.
Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 1. § (7) bekezdése szerint a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni. Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható.
A Ptk. 207. §-ának (5) bekezdése szerint a színlelt szerződés semmis, ha pedig az más szerződést leplez, a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint tévesen minősítette az alperes adott esetben a szövetkezeti üzletrész kárpótlási jegy vagy más értékpapír fejében történő megszerzését színlelt jogügyletnek, mert a szerződést kötő felek valóságos akarata szövetkezeti üzletrész megszerzésére irányult, kárpótlási jegy vagy más értékpapír ellenében.
Az Szja. tv. 38/A. § (1) bekezdés k) pontjának értelmezése során figyelemmel kell lenni arra, hogy nem ütközik jogszabályi előírásba, ha az adózó olyan szerződést köt, amelynek eredményeként adójogilag kedvezőbb helyzetbe kerül, feltéve, ha ezt az adót megállapító jogszabály lehetővé teszi.
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 25. § c) pontja szerint a jogegységi határozat a bíróságokra - így a Legfelsőbb Bíróság ítélkezésére is - kötelező érvényű döntést tartalmaz. A perbeli esetre irányadó id=16689 ssz=1>2/1998. KJE számú jogegységi határozat szerint pedig az Szja. tv. 38/A. §-a (1) bekezdésének k) pontja alapján a megállapított adóból levonható a szövetkezet tagja által 1995. december 31-ig a saját szövetkezete üzletrészének megvásárlására fordított összeg 30%-a akkor is, ha a szövetkezeti üzletrészt a szövetkezet tagja kárpótlási jegy ellenében szerzi meg. Ebből következően a szövetkezeti üzletrész megszerzésére fordított összeget a szövetkezeti tag nem csak készpénz nyújtásával, hanem kárpótlási jegy formájában is befizetheti és az így befizetett összeg után is élhet adólevonási jogával.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperes határozatát - az első fokú határozatra is kiterjedően - a Pp. 339. §-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az első fokú adóhatóságot új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezte.
Az első fokú adóhatóságnak az új eljárás során a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának d=16689 ssz=1>2/1998. KJE számú jogegységi határozatában kifejtett jogi álláspontot figyelembe véve kell döntenie arról a kérdésről, hogy a felperest a törvényben írt kedvezmény megilleti-e vagy sem.
Az új eljárás során vizsgálható, hogy a felperes szövetkezeti tag volt-e, valamint ténylegesen szerzett-e és ha igen, milyen értékben adólevonásra jogosító szövetkezeti üzletrészt.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. II. 28.134/1997. sz.)
Lábjegyzet
Az ebben a határozatban foglaltakat a Wolters Kluwer Kft. (korábban CompLex Kiadó Kft.) 2002.150 számon, külön szerkesztett formában is közölte a Közigazgatási-Gazdasági Döntések Tárában.
