adozona.hu
AVI 1999.10.128
AVI 1999.10.128
A kiléptetési vámhivatalnál be nem mutatott vámáru vámkezelt árunak nem minősíthető (1995. évi C. tv. 56. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az első fokú vámhatóság határozatával O. M. szlovén állampolgár, valamint a vámáru szállítmányra készfizető kezességet vállaló felperes terhére 772 712 Ft vámérték után 154 542 Ft vám és 231 814 Ft (mindösszesen 386356Ft) egyetemleges fizetési kötelezettséget írt elő.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta. A határozatok indokolása szerint az első fokú vámhivatal 1994. december 12-én Skopje úti céllal gépkocsival a N.-i Vámhivataln...
AVI 1999.10.128 A kiléptetési vámhivatalnál be nem mutatott vámáru vámkezelt árunak nem minősíthető (1995. évi C. tv. 56. §)
Az első fokú vámhatóság határozatával O. M. szlovén állampolgár, valamint a vámáru szállítmányra készfizető kezességet vállaló felperes terhére 772 712 Ft vámérték után 154 542 Ft vám és 231 814 Ft (mindösszesen 386356Ft) egyetemleges fizetési kötelezettséget írt elő.A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta. A határozatok indokolása szerint az első fokú vámhivatal 1994. december 12-én Skopje úti céllal gépkocsival a N.-i Vámhivatalnál történő kiléptetés végett 27 Colli sportkabátot továbbított, amely szállítmányra a felperes készfizető kezességet vállalt. A vámáruk bemutatása a rendeltetési vámhivatalnál nem történt meg, és a szóba jöhető más vámhivataloknál végzett nyomozás is eredménytelen maradt. Mindezek folytán a vámáruk szállítója és a készfizető kezességet vállaló felperes egyetemlegesen köteles a vámterhek megfizetésére. A felperes által benyújtott, a belgrádi vámhatóság bélyegzőjével ellátott fénymásolt számla a vámáruk rendeltetési helyére történő megérkezését az alperes szerint nem bizonyítja, lévén, hogy a spedíció által benyújtott levelezésből az állapítható meg, miszerint a címzett a továbbított vámárukat nem rendelte meg és azokat meg sem kapta. Emellett a kérdéses időpontban Szerbiával szemben ENSZ embargó volt életben, így a vámáruk kiléptetését a Szerbiával szomszédos országoknak meg kellett volna tagadni. Nincs tehát olyan bizonyíték, amely alkalmas volna arra, hogy a továbbított vámáruk igazolt kiléptetését minden kétséget kizáróan bizonyítsa. Az alperesi határozat a felperes kötelezésének jogalapjaként az 1995. évi C. tv. (Vt.) 125. § (2) bekezdés b/3 pontjára, valamint e) pontjára hivatkozott.
A felperes keresetében az alperes határozatának az első fokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte. A kereset szerint a felperes a vámhatósági eljárásban igazolta, hogy a vámáru 1994. december 23. napján az országot elhagyta, lévén, hogy az a belgrádi vámhatóságnál bemutatásra került. A magyar vámhatóságnak - fejtette ki keresetében a felperes - módjában állt volna nyomozása során a külföldi társszerveket megkeresni, amennyiben a becsatolt iraton lévő bélyegző valódiságát a vámhatóság kétségbe vonta. Az a tény, hogy a címzett a továbbított vámárut megrendelte-e vagy sem, illetőleg, hogy az ENSZ embargó fennállása alatt a vámáru kiléptetését meg kellett volna-e a vámhatóságnak tagadni, a felperes felelőssége szempontjából a felperesi álláspont szerint érdektelen. Lévén, hogy vámáru vámkezelése Belgrádban megtörtént, a vámáru Magyarország területét elhagyta, ennél fogva a felperes a vámtartozás megfizetésére nem kötelezhető.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Megismételve határozatának érveit, az alperes utalt még arra, hogy az első fokú vámhatóság a benyújtott felperesi iratokat megerősítés végett megküldte a belgrádi vámhatóság részére, azonban a kért megerősítés mindeddig nem érkezett meg.
A bíróság a keresetet elutasította.
Alkalmazandó jogszabályok:
1995. évi C. tv. (Vt.) 39. § (1) bekezdés:
A vámhatáron át behozott vagy kivitelre kerülő vámárut/árut - ideértve a járművet és a szállítótartályt is - az árubejelentést követően a határvámhivatalnál be kell mutatni és annak megfelelő vámigazgatási eljárás alá vonását kell kérni.
(2) bekezdés:
A bemutatásra és a vámkezelés kérésére az a személy (szervezet) köteles, aki az árut a vámhatáron átviszi.
56. § (1) bekezdés:
Vámárunak egyik vámhivatal vámfelügyelete alól bármely másik vámhivatal vámfelügyelete alá helyezése a vámáru továbbításával történik.
(2) bekezdés:
Az árutovábbítás vámvizsgálatból, a vámáru azonosításából és a vámteher, áruk esetében pedig - ha e törvény így rendelkezik - a forgalmi adók biztosításából áll.
(3) bekezdés:
Az árutovábbítás az erre irányuló kérelem elfogadásakor kezdődik, a vámárunak és a vámkezelés szabályai szerint csatolt iratoknak a rendeltetési vagy a kiléptetést végző vámhivatalnál történt bemutatásakor fejeződik be.
45/1 996. (III. 25.) Korm. r. - Vt.</a> Vhr. 86. § (2) bekezdése:
Az árutovábbítást kérő a vámárut további vámkezelés céljából meghatározott határidőn belül a rendeltetési vagy kiléptetést végző vámhivatalnál köteles bemutatni és annak további vámeljárás alá vonását kérni.
125. § (2) bekezdés b/3. pontja:
Vámfizetésre kötelezett az, aki a vámáru felett rendelkezésre jogosult megbízása alapján a vámteher megfizetésére készfizető kezességet vállal.
125. § (2) bekezdés e) pontja:
Vámfizetésre kötelezett az, aki a vámárut jogellenesen belföldi forgalomba hozza, vagy az ilyen forgalomba hozatalt elősegíti.
125. § (2) bekezdés f) pontja:
Vámfizetésre kötelezett az, aki a vámárut azzal a kötelezettséggel veszi át, hogy azt változatlan állapotban megőrzi, vagy a vámhivatalnak bemutatja, de ennek a kötelezettségének - az elháríthatatlan külső ok esetét kivéve - nem tesz eleget. Az a körülmény, hogy a vámárut ellopták, vagy az ismeretlen körülmények között elveszett, e törvény alkalmazása szempontjából nem minősül elháríthatatlan külső oknak.
125. § (6) bekezdés:
A (2) bekezdés szerint vámfizetésre kötelezettek az ugyanazon vámárut terhelő vámteher megfizetéséért egyetemlegesen felelősek. Nem vonatkozik az egyetemleges fizetési kötelezettség a szervezet alkalmazottjára.
126. §:
A vámfizetési kötelezettség szempontjából, a vámárut jogellenesen belföldi forgalomba hozónak kell tekinteni azt, aki
a) a vámárut a belföldi forgalom számára való vámkezelés nélkül vagy a vámhatóság megtévesztésével történt vámkezelés után belföldi forgalomba hozza, megszerzi, az ilyen forgalomba hozatalt elősegíti, illetőleg az ilyen vámárut felhasználja
b) a rendelkezési jog korlátozásával vagy feltételtől függően, vámmentesen, kedvezményesen vagy az előírásoknak megfelelően más módon vámkezelt, továbbá a vámjogszabályoknak megfelelően behozott vámárut a korlátozástól, illetőleg a feltételtől vagy a jogszabály rendelkezésétől eltérően elidegenít, megtart, használ, felhasznál megsemmisít, bérbe, használatba, lízingbe ad, vagy ezek megvalósításában közreműködik.
Mindenekelőtt azt szögezi le a bíróság, hogy a következetes joggyakorlatnak megfelelően az alperesi (első fokú) közigazgatási határozatot kizárólag a keresetlevélben megjelölt jogszabálysértések tekintetében bírálta felül. A felperes keresetében azért tartotta jogellenesnek az alperesi határozatot, mert álláspontja szerint az országon átszállított vámárunak az országból való kiléptetése megtörtént, miként azt a felperes által becsatolt irat igazolja. (Nem volt vitatva például az alkalmazandó jogszabályok köre, az összegszerűség stb.).
A Vt. 56. §-a szerinti árutovábbítást a Vt.</a> a "Vámáru jelleget megtartó vámkezelések" cím alatt szabályozza. A Vt. 39. § (1) bekezdése és a Vt.</a> Vhr. 86. § (2) bekezdése alapján az árutovábbítást kérő a kiléptetési vámhivatalnál köteles az árut bemutatni, s annak további vámeljárás alá vonását kérni. A Vt. 56. § (3) bekezdése értelmében az árutovábbítás- mint vámkezelés - a kiléptetést végző vámhivatalnál a vámáru és a csatolt iratok bemutatásával fejeződik be. Mindezen előírásokból az következik, hogy a kiléptetési vámhivatalnál be nem mutatott vámáru vámkezelt vámárunak nem tekinthető. A Vt. 125. § (2) bekezdés e) pontja a vámárut jogellenesen belföldi forgalomba hozó személy vámfizetési kötelezettségét, míg f) pontja a vámárut a vámhivatalnak való bemutatás kötelezettségével átvevő személy vámfizetési kötelezettségét írja elő. A főkötelezett vámfizetésre kötelezése mellett a Vt. 125. § (2) bekezdés b/3. pontja alapján a vámteher megfizetésére készfizető kezességet vállaló is kötelezhető a vámfizetésre.
A Vt.</a> előzőekben idézett 56. § (1)-(3) bekezdéséből, valamint a Vt.</a> Vhr. 86. § (2) bekezdéséből egyértelműen következik, hogy a vámáru szállítóját bemutatási kötelezettség terhelte a kiléptető vámhivatalnál. Önmagában az a tény, hogy ennek a kötelezettségének a szállító nem tett eleget, a Vt. 125. § (2) bekezdés f) pontja alapján megalapozza a vámfizetési kötelezettséget, illetőleg (vele egyetemlegesen) a készfizető kezességet vállaló felperes kötelezését a vámterhek megfizetésére.
Az alperesi vámhatóság azonban a felperes kötelezésének jogalapjaként a Vt. 125. § (2) bekezdés e) pontját jelölte meg. A bíróság álláspontja szerint e jogszabályhely alapján - szemben a Vt. 125. § (2) bekezdés f) pontján alapuló vámfizetésre kötelezettséggel szemben a kiléptetést végző határvámhivatalnál történő árubemutatás elmaradása önmagában nem ad alapot a vámfizetésre kötelezésre. Ebben az esetben ugyanis a vámkezelést kérő bizonyíthatja, hogy nem állnak fenn a Vt. 126. §-ában írt jogellenes belföldi forgalomba hozás feltételei. (Bizonyítható tehát, hogy a vámáru az országot elhagyta.)
A perbeli esetben a bíróság álláspontja szerint a vámhatóság helytállóan helyezkedett arra az álláspontra, hogy a felperes által bemutatott irat nem igazolja megnyugtatóan a vámárunak az országból való kilépését. A felperes hiteles, a külföldi vámkezelést alátámasztó vámokmányt nem tudott bemutatni. (A fénymásolt okmány nem minősíthető hitelt érdemlőnek, különös tekintettel az egyéb körülményekre, nevezetesen: a címzett azon nyilatkozatára, hogy az árut nem rendelte és nem kapta meg; a célországgal szemben fennálló embargóra; a vámhatóságnak az állítólagos vámkezelést végző külföldi vámhivatal megkeresése eredménytelenségére.) Ilyen körülmények között a Vt. 126. § b) pontja alapján - lévén, hogy a továbbított vámáru közvetett vámfelügyelet alatt állt - azt lehet megállapítani, hogy a vámáru jogellenes belföldi forgalomba hozatala (megtartása) is megvalósult, következésképpen nem jogszabálysértő a felperes vámfizetésre kötelezése a Vt. 125. § (2) bekezdés b/3., illetőleg e) pontja alapján sem.
(Zala Megyei Bíróság 1. Kp. 20.368/1999. sz.)