adozona.hu
AVI 1999.9.121
AVI 1999.9.121
Az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontja a vagyonszerzési és vagyonátruházási illeték visszafizetéséről rendelkezik [1990. évi XCIII. tv. 80. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes, mint a C. Sz. és Sz. Kft. képviselője a cégbírósági eljárásban 30 000 Ft illetéket rótt le. A bejegyzési kérelem elbírálása előtt kérelmét visszavonta, ezért a megyei bíróság, mint cégbíróság végzésével az eljárást megszüntette. A felperes ezt követően kérelemmel fordult a Megyei Illetékhivatalhoz a lerótt illeték visszatérítése iránt. Az első fokú illetékhatóság határozatával a kérelmet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatával az első fokú határo...
AVI 1999.9.121 Az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontja a vagyonszerzési és vagyonátruházási illeték visszafizetéséről rendelkezik [1990. évi XCIII. tv. 80. § (1) bek.]
A felperes, mint a C. Sz. és Sz. Kft. képviselője a cégbírósági eljárásban 30 000 Ft illetéket rótt le. A bejegyzési kérelem elbírálása előtt kérelmét visszavonta, ezért a megyei bíróság, mint cégbíróság végzésével az eljárást megszüntette. A felperes ezt követően kérelemmel fordult a Megyei Illetékhivatalhoz a lerótt illeték visszatérítése iránt. Az első fokú illetékhatóság határozatával a kérelmet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta. Arra hivatkozott, hogy a bírósági eljárás csak akkor illetékmentes, ha a bíróság az eljárást megindító beadványt érdemi tárgyalás kitűzése nélkül hivatalból utasítja el. A felperes keresetében a közigazgatási határozatok megváltoztatását és az általa lerótt 30 000 Ft illeték visszatérítését kérte. Az alperes a kereset elutasítását indítványozta. Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát megváltoztatta és elrendelte 30 000 Ft illeték visszatérítését. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 80. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a megfizetett illeték visszatérítésének van helye akkor, ha a felek a jogügylettől közös megegyezéssel elállnak, s ezt a közös megegyezésről szóló okirattal igazolják. Jelen esetben nem a peres eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, hanem a cégeljárásra vonatkozó speciális szabályok érvényesülnek. Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét, helyes indokai alapján helybenhagyta.Az alperes a jogerős ítélet felülvizsgálatát kérte. Álláspontja szerint jogszabálysértő a megyei bíróság jogerős ítélete, mivel a perbeli esetben az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontja nem alkalmazható, ugyanis a felperes nem vagyonszerzési, hanem eljárási illetéket rótt le. Ugyancsak nem alkalmazható az Itv. 58. §-ának d) pontja, mivel a bíróság a beadványt nem hivatalból utasította el, hanem az eljárást a felperes kérelmére szüntette meg. Kérte ezért a megyei bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását. A felperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét, valamint a városi bíróság ítéletét megváltoztatta ás a felperes keresetét elutasította.
Az ügyben eljárt bíróságok álláspontja szerint a felperes az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontja alapján jogosult az általa befizetett 30 000 Ft illeték visszatérítésére. Az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontja úgy rendelkezik, hogy a megfizetett illeték visszatérítésének van helye, ha a jogügylettől a felek közös megegyezéssel, az eredeti állapot helyreállításával elállnak és ezt ingatlan esetében a földhivatal határozatával, más esetben a közös megegyezésről szóló okirattal igazolják. Megalapozott az alperes jogi álláspontja, hogy az Itv. e rendelkezése a megfizetett vagyonszerzési, illetve vagyonátruházási illeték visszafizetéséről rendelkezik. Az Itv. ugyanis olyan ügyleti illeték visszatérítését szabályozza, melyben a felek a vagyonszerzést, illetve vagyonátruházást az illetékhivatalnál bejelentették, de ezt követően a jogügylettől elálltak, így az illetékfizetési kötelezettség keletkezésének jogalapja megszűnt. Ezt az álláspontot támasztja alá az Itv. 80. § (1) bekezdésének c) pontja, amely azonos szabályt tartalmaz arra az esetre, ha a jogügyletet a bíróság módosítja, megszünteti, illetőleg felbontja. Jelen ügyben a felperes eljárási illetéket fizetett. Az eljárási illetékre vonatkozóan az Itv. 80. § (1) bekezdésének i) pontja tartalmaz rendelkezést, mely szerint a megfizetett illeték visszatérítésére akkor kerülhet sor, ha a bíróság eljárása illetékmentes vagy az illeték mérséklésének van helye, de az illetéket megfizettették vagy nagyobb összegben fizették meg. Az Itv. 58. § d) pontja alapján viszont az eljárás akkor illetékmentes, ha a bíróság az eljárást megindító beadványt érdemi tárgyalás kitűzése nélkül hivatalból utasítja el. A felperes visszavonta kérelmét, így a bíróság nem hivatalból, hanem a felperes kérelmére szüntette meg az eljárást, ezért az Itv. 58. § d) pontja a felperes esetében ugyancsak nem alkalmazható. Tévedett tehát a másodfokú bíróság, amikor az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontja alapján az elsőfokú bíróságnak az illeték visszatérítéséről rendelkező ítéletét helybenhagyta.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján az első- és másodfokú ítéletet megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. A pernyertes alperes perköltséget nem igényelt, ezért a Legfelsőbb Bíróságnak a Pp. 78. §-ának (2) bekezdése alapján perköltség megfizetéséről rendelkeznie nem kellett. A felperes illetékfizetési kötelezettségét a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §-ának (2) bekezdése alapján állapította meg.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. III. 25. 372/1993. sz.)