adozona.hu
AVI 1999.8.108
AVI 1999.8.108
A személyes illetékmentesség feltételeit a bíróság vizsgálja [1990. évi XCIII. tv. 5. § (1) bek. c) pont]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A jogerős ítélet 420 000 forint kártérítés felperes javára, valamint a perköltség keretében 24 000 forint kereseti és 720 forint fellebbezési illeték állam részére történő megfizetésére kötelezte az alperest.
A jogerős ítéletnek az illetékfizetésről szóló rendelkezései ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak megváltoztatásával a kereseti és fellebbezési illeték fizetésének kötelezettsége alóli mentesítését kérte.
A felperes nem tett észrevételt a felülvizsg...
AVI 1999.8.108 A személyes illetékmentesség feltételeit a bíróság vizsgálja [1990. évi XCIII. tv. 5. § (1) bek. c) pont]
A jogerős ítélet 420 000 forint kártérítés felperes javára, valamint a perköltség keretében 24 000 forint kereseti és 720 forint fellebbezési illeték állam részére történő megfizetésére kötelezte az alperest.A jogerős ítéletnek az illetékfizetésről szóló rendelkezései ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak megváltoztatásával a kereseti és fellebbezési illeték fizetésének kötelezettsége alóli mentesítését kérte.
A felperes nem tett észrevételt a felülvizsgálati kérelemre.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletnek felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseit hatályon kívül helyezte, megállapította, hogy a 24 000 Ft kereseti és 720Ft fellebbezési illetéket az állam viseli.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében az alperes, mint költségvetési szerv illetékmentességben részesül.
Az Itv. korábban hatályos, az ügyben még alkalmazandó 57. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezett - egyébként teljesen azonosan a jelenleg hatályos 56. §-ának (1) bekezdésével - hogy nem kötelezhető illeték fizetésére az, aki a külön jogszabály szerint költségmentességet, vagy e törvény szerint illetékmentességet élvez. Az illetékmentesség azzal a kedvezménnyel jár, hogy a fél mentesül az illeték lerovása, tehát előlegezése és viselése alól. Ilyen esetben az illetéket az illeték fizetésére egyébként kötelezett mentes féltől nem lehet követelni. Az említett rendelkezés szerint a személyes illetékmentesség a fél jogutódjára nem terjed ki, de az adott esetben a tárgyalt szabály szerint az alperes akkor sem viseli a felperes által a perben le nem rótt kereseti illetéket, valamint a fellebbezési illetéket, ha egyébként a jogutódlás előtt eljárt jogelőd alperest személyében ez a kedvezmény nem illette meg.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit hatályon kívül helyezte és a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (R) 13. §-ának (2) bekezdése és 14. §-a alapján úgy rendelkezett, hogy a kereseti és fellebbezési illetéket az állam viseli.
(Legfelsőbb Bíróság Pfv. III. 20.341/1994. sz.)