adozona.hu
AVI 1999.8.102
AVI 1999.8.102
A hamis zárjeggyel forgalomba hozott jövedéki termék esetén a törvény a bírság kiszabását a forgalomba hozó vétkességétől függetlenül írta elő [1993. évi LVIII. tv. 67. § e) pont]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesnél 1995. júniusában lefolytatott két jövedéki ellenőrzés eredményeként az alperes a felperest 142992Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte, egyúttal az ellenőrzés során talált hamis zárjeggyel ellátott szeszes ital elkobzását is elrendelte.
A felperes a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt előterjesztett keresetében, melyben a támadott döntések hatályon kívül helyezését kérte, arra hivatkozott, hogy a hamis zárjegy alkalmazásával történő forgalomba-hozatalban nem volt...
AVI 1999.8.102 A hamis zárjeggyel forgalomba hozott jövedéki termék esetén a törvény a bírság kiszabását a forgalomba hozó vétkességétől függetlenül írta elő [1993. évi LVIII. tv. 67. § e) pont]
A felperesnél 1995. júniusában lefolytatott két jövedéki ellenőrzés eredményeként az alperes a felperest 142992Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte, egyúttal az ellenőrzés során talált hamis zárjeggyel ellátott szeszes ital elkobzását is elrendelte.A felperes a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt előterjesztett keresetében, melyben a támadott döntések hatályon kívül helyezését kérte, arra hivatkozott, hogy a hamis zárjegy alkalmazásával történő forgalomba-hozatalban nem volt vétkes. Vétlenségének azért volt jelentősége, mert ugyan az ellenőrzéskor hatályos szabályok szerint a forgalomba hozó felelőssége ilyen tényállás esetén vétkességre tekintet nélkül fennáll, a határozat hozatalakor hatályos jog szerint, melyet ügyében alkalmazni kell, azonban a felperes vétkességét vizsgálni kellett volna.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a támadott közigazgatási határozatokat hatályon kívül helyezte és az első fokon eljárt közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezte. Döntését arra az általános jogalkalmazási elvre alapította, amely szerint valamely ügy elbírálására az elbíráláskor hatályban lévő jogszabályokat kell alkalmazni. Az alperes határozata meghozatalakor a felperes objektív felelősségéből indult ki az ellenőrzéskor hatályos jogot alkalmazva, nem vizsgálta a felperes vétkességének kérdését, ezért határozata jogszabálysértő volt.
A másodfokon eljárt bíróság jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét - az ügy érdemét nem érintő pontosítások mellett - helyes indokaira tekintettel hagyta helyben.
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a támadott ítélet megváltoztatása útján a felperes keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint a jövedéki törvény módosítását hatályba léptető szabály eltérő rendelkezésének hiányában a közigazgatási eljárásra alapot adó esemény idején hatályban volt anyagi jogot kell az elbíráláskor alkalmazni.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, a városi bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.
Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. § (1) bekezdése alapján az ügy érdemében hozott határozat bírósági felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni. A keresettel támadott határozat felülvizsgálata során a bíróságnak azt kell eldöntenie, hogy a határozat anyagi vagy az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértéssel került meghozatalra.
A közigazgatási eljárásban is érvényesül az a széles körben elfogadott jogalkalmazói elv, hogy az elbíráláskor a közigazgatási eljárásra alapot adó esemény idején hatályos anyagi jogot kell alkalmazni. Jelen ügyben a közigazgatási eljárásra alapot adó események 1995. júniusában történtek.
A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Jszt.) módosításáról és kiegészítéséről szóló 1995. évi LXVIII. törvény 38. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy ez a törvény - (2)-(7) bekezdésekben foglalt eltéréssel - a kihirdetés napján lép hatályba. A törvény 1995. július 12-én került kihirdetésre. Tekintettel arra, hogy az ellenőrzések időpontja a kihirdetés napját megelőzte, a felperesi felróhatóság vizsgálatára nem volt szükség, ezért az alperesnek a felperes objektív felelősségére alapított határozata jogszabálysértő nem volt. A Jszt. 67.§ e) pontjának az 1995. júniusban hatályos rendelkezése, ugyanis a hamis zárjeggyel forgalomba hozott jövedéki termék esetén a bírság kiszabását a forgalomba hozó vétkességétől függetlenül írta elő.
A kifejtett indokokat alátámasztja a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 12. §-ának (2) bekezdése is, mely szerint a jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.
Ha az új jogszabály az ügyfélre kedvezőbb elbírálást tartalmaz, lehetőség van a jogszabály visszamenő hatályú alkalmazására is. Erről a lehetőségről azonban a jogszabálynak kifejezetten rendelkeznie kell. Ilyen visszamenő hatályú jogszabály alkalmazás ennek megfelelően csak akkor lehetséges, ha az új jogszabály kimondja, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A Jszt.-nek az 1996. évi LXXIV. törvénnyel történt módosítása a 19. § (3) bekezdésében ezért mondja ki, hogy az új törvényt meghatározott esetekben a már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, feltéve, hogy az kedvezőbb elbírálást eredményez.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján a megyei bíróság jogerős ítéletét hatályon kívül helyezte és a városi bíróság ítéletének megváltoztatásával az alperesi határozat jogszabálysértésének hiánya miatt a felperes keresetét elutasította.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. II.27.796/1997. sz.)