adozona.hu
AVI 1999.8.97
AVI 1999.8.97
A kizárólag felvásárló tevékenységet folytató gazdálkodó szerv nem jogosult a támogatás igénybe vételére [22/1997. (III. 14.) FM rendelet]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesi gazdasági társaságnál az APEH Megyei Igazgatósága 1997. év vonatkozásában általános forgalmi adó és agrárpiaci támogatás ellenőrzését végezte. Az ellenőrzés megállapításait az 1998. június 12. napján kelt jegyzőkönyv tartalmazza. A jegyzőkönyv megállapítások alapján az első fokú adóhatóság határozatában a felperes terhére összesen 1 893 000 Ft agrárpiaci támogatásban felmerülő adóhiányt állapított meg, melynek megfizetésére a felperest kötelezte. Az adóhiány után adóbírság és kése...
AVI 1999.8.97 A kizárólag felvásárló tevékenységet folytató gazdálkodó szerv nem jogosult a támogatás igénybe vételére [22/1997. (III. 14.) FM rendelet]
A felperesi gazdasági társaságnál az APEH Megyei Igazgatósága 1997. év vonatkozásában általános forgalmi adó és agrárpiaci támogatás ellenőrzését végezte. Az ellenőrzés megállapításait az 1998. június 12. napján kelt jegyzőkönyv tartalmazza. A jegyzőkönyv megállapítások alapján az első fokú adóhatóság határozatában a felperes terhére összesen 1 893 000 Ft agrárpiaci támogatásban felmerülő adóhiányt állapított meg, melynek megfizetésére a felperest kötelezte. Az adóhiány után adóbírság és késedelmi pótlék nem került megállapításra.A határozat indokolása szerint a felperes megalakulása óta alaptevékenységként foglalkozik nyerstej felvásárlással, melyet mezőgazdasági termékértékesítési szerződés alapján az É. Tejipari Rt.-nek értékesített. 1997. évben 1913 000 Ft agrárpiaci támogatást vett igénybe, amit a részére ténylegesen kiutaltak. A revízió megállapította, hogy a 22/1997. (III. 14.) FM rendelet alapján a felperes jogosulatlanul vette igénybe a támogatást. A felperes észrevételét az első fokú adóhatóság nem fogadta el, mivel az 1997. évben hatályos 22/1997. (III. 14.) FM rendelet 1. §-a szerint a rendelet hatálya a tehéntejet termelőre és feldolgozóra terjed ki. A további rendelkezések a feldolgozó és termelő által történő igénybevétel feltételrendszerét rögzíti, de nincs olyan előírás, amely a felvásárlót jogosítaná a támogatás igénybevételére.
Az első fokú adóhatóság határozatában határozatát a perrel nem érintett általános forgalmi adó vonatkozásában módosította, a közigazgatási perben vitatott agrárpiaci támogatás kapcsán a rendelkezéseket változatlanul fenntartotta.
A felperes fellebbezése alapján az alperes 2170-2/1998. számú határozatában az első fokú határozatát helybenhagyta. Az alperes határozatának indokolása szerint a felperes 1997. évben az általa felvásárolt tejminőség után 1913000Ft agrárpiaci támogatást igényelt vissza, melyet havonta a költségvetéstől ténylegesen megkapott. Nem vitathatóan a felperes feldolgozási tevékenységet nem folytat, a termelőtől megvásárolt tejet változatlan formában az É. Tejipari Rt. részére adja tovább. 1997. évre vonatkozóan a tehéntej minőséghez kötött támogatását a 22/1997. (III. 14.) FM rendelet szabályozza, amelynek a 4. § (1) bekezdése kimondja, hogy a rendelkezését 1997. január 1. napjával kell alkalmazni, a 4. § (2) bekezdése szerint a rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az 1/1997. (I. 8.) FM rendelet hatályát veszti.
A 22/1997. (III. 14.) FM rendelet 1. §-a értelmében a rendelet hatálya a tehéntejet termelőre és feldolgozóra terjed ki, akik közül a tejfeldolgozást végző jogosult a támogatásra, ha a rendeletben meghatározott további feltételeknek megfelel. Mivel a felperes feldolgozást egyáltalán nem végez, így esetében jogszerűtlenül került sor a támogatás igénybevételére.
Az alperes megjegyezte, hogy a hatályát vesztett 1/1997. (I. 8.) FM rendelet 1. § szerint is arra a felvásárlóra terjed ki a támogatás igénybevételének lehetősége, amennyiben a felvásárlás mellett feldolgozást is végzett.
A felperes határidőben az alperes határozatának bírósági felülvizsgálatát kérte.
A kereset az alperes határozatának felülvizsgálatára és az agrárpiaci támogatással kapcsolatos megállapítás törlésére irányul.
A felperes arra hivatkozott, hogy az 1997. évi támogatásokra vonatkozó jogszabályokat a szerződő partnereivel egyetértésben akként értelmezték, hogy a támogatást mind a termelő és feldolgozó, mind a felvásárló igényelheti az igénylés jogszabályi feltételei fennállnak. Ezt a jogértelmezést megerősítette a jogalkotó minisztérium tájékoztatása is. A felperes a szerződések alapján a termelőtől a tejet a támogatás összegével magasabb áron vette át, mint ahogyan azt a feldolgozó felé értékesítette, a különbözetet támogatás fedezte.
Az adóhatóság ennek alapján olyan támogatás visszafizetésére kötelezte a felperest, amit ténylegesen nem használtak fel, illetve olyan adóhiányt állapít meg, amely a valóságban nem létezik. Az adóhatóság figyelmen kívül hagyta a jogalkotó szándékát, illetve megsértette az Art. 1. § (5) bekezdésében foglalt kötelezettségét. A felperes a támogatást jóhiszeműen a jogalkotó tájékoztatásában és az adóhatóság eljárásában bízva igényelte, igényét a hatóság több éven keresztül havi rendszerességgel bírálta el és azt jogszerűnek találva kiutalta.
Az alperes érdemi nyilatkozatában a határozat indokai alapján a kereset elutasítását kérte.
A megyei bíróság a felperes keresetét nem találta megalapozottnak a következők miatt:
A per tárgyát az alperes határozatának törvényességi felülvizsgálata képezte a Pp. XX. fejezete szerinti közigazgatási per keretében. A bíróság ítéletében az alperes határozatának törvényességéről döntött, tehát arról, hogy a határozat mennyiben felel meg az arra vonatkozó jogszabályi követelményeknek.
A perbeli jogvita kapcsán a bíróságnak abban kellett állást foglalnia, hogy a felperest 1997. évre megillette-e a 22/1997. (III. 14.) FM rendeletben szabályozott agrárpiaci támogatás.
A bíróság a törvényességi felülvizsgálatot követően úgy foglalt állást, hogy az alperes határozata nem jogszabálysértő.
A jogvita eldöntésében az 1997. évre hatályos, a tehéntej minőséghez kötött támogatására vonatkozó jogszabály rendelkezések értelmezésének van alapvető jelentősége.
A megyei bíróság álláspontja szerint az e tárgyban 1997. évre vonatkozó 1/1997. (I. 8.) FM rendelet, valamint a 22/1997. (III. 14.) FM rendelet alapján a felperes mint kizárólag felvásárló tevékenységet folytató gazdálkodó szerv nem jogosult a tehéntej minőséghez kötött támogatásának igénybevételére.
Kétség kívül a teljes adóévre vonatkozó szabályozást - részben visszamenőleges hatállyal - a 22/1997. (III. 14.) FM rendelet tartalmazza, mely jogszabály 1. § szerint a rendelet hatálya a tehéntejet termelőre és feldolgozóra terjed ki. A jogszabály ezen tételes rendelkezése alapján a felvásárló felperes támogatást nem vehet igénybe, mivel nem tartozik a jogszabály hatálya alá.
Az alperes arra is helytállóan utalt, hogy a jogszabályi feltételrendszerből sem vezethető le a felperesi jogosultság, mivel a jogszabály további feltételek között a feldolgozókra is és a termelőkre állapít meg további feltételeket.
A megyei bíróság a felperes által hivatkozott, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól származó jogszabály-értelmezéssel kapcsolatban megjegyzi, hogy a jogszabály tételes szövegéből nem vezethető le a felvásárló támogatásban történő részesítésének szándéka. Ez a jogszabály hatályának olyan kibővítését jelentené a jogalkalmazás eszközeivel, amely a jogszabály rendelkezéséből nem következik. A megyei bíróság álláspontja az, amennyiben a jogalkotó szándéka a felvásárló támogatási jogosultságának rögzítésére is irányult, úgy ezt a jogszabályban tételesen kellett volna rögzíteni, ennek hiányában a támogatási jogosultságot megállapítani nem lehet. A korábbi évekre, illetve az 1998-as évre vonatkozó szabályozásból jelen ügyben következtetést levonni nem lehet.
Az alperes helyesen utalt arra is, hogy a korábban hatályos 1/1997. (I. 8.) FM rendeletből sem következik a felperes támogatásra való jogosultsága, mivel a rendelet 1. §-a szerint a rendelet hatálya azon felvásárlókra terjed ki, akik termelőktől tovább feldolgozásra vásároltak és feldolgoztak tejet. A felvásárlás és feldolgozás fogalmát vonta össze a felvásárlói fogalomkörbe a jogszabály, ami azt jelenti, hogy a felvásárlásnak és feldolgozásnak együttesen kell érvényesülnie. Ezzel szemben a felperes kizárólag felvásárolta a tejet, azt tovább saját maga nem dolgozta fel, így az 1/1997. (I. 8.) FM rendeletben rögzített felvásárlói fogalomnak sem felelt meg.
A fentieket összegezve tehát a megyei bíróság nem találta jogszabálysértőnek az alperes határozatát, így a keresetet érdemi döntésre kiható jogszabálysértés hiányában az Art. 86. § (1) bekezdése szerint elutasította.
(Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 11. P. 20380/1999. sz.)