adozona.hu
AVI 1999.7.87
AVI 1999.7.87
Nincs jelentősége az áfa-visszaigénylés szempontjából annak a ténynek, hogy a gépkocsi átalakítása a vásárlást megelőzően, illetve a vásárlást követően történt-e [1992. évi LXXIV. tv. 33. § (2) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1995. április 13. napját megelőzően az O. G. Kft.-nél kiválasztott egy Opel Astra Caraván típusú gépkocsit, melyből a hátsó ülések ki voltak szerelve, azok helye raktérré volt kialakítva. A gépkocsi hátsó két ajtaja lehegesztéssel nyithatatlanná lett téve, a hátsó ablakokon és a belső utastérben rácsok voltak. A kiválasztott gépkocsit 1995. április 13. napján megvásárolta 1 827 500 Ft vételárért. A vételár 365 500 Ft általános forgalmi adót tartalmazott. A vásárlásról kiállított sz...
AVI 1999.7.87 Nincs jelentősége az áfa-visszaigénylés szempontjából annak a ténynek, hogy a gépkocsi átalakítása a vásárlást megelőzően, illetve a vásárlást követően történt-e [1992. évi LXXIV. tv. 33. § (2) bek.]
A felperes 1995. április 13. napját megelőzően az O. G. Kft.-nél kiválasztott egy Opel Astra Caraván típusú gépkocsit, melyből a hátsó ülések ki voltak szerelve, azok helye raktérré volt kialakítva. A gépkocsi hátsó két ajtaja lehegesztéssel nyithatatlanná lett téve, a hátsó ablakokon és a belső utastérben rácsok voltak. A kiválasztott gépkocsit 1995. április 13. napján megvásárolta 1 827 500 Ft vételárért. A vételár 365 500 Ft általános forgalmi adót tartalmazott. A vásárlásról kiállított számla szerint a felperes ITJ 41-32 számú tehergépkocsit vásárolt. A gépjármű forgalmi engedélye tehergépkocsi rendeltetést jelöl meg, a felperes ilyenként használja üzleti vállalkozásához.A felperes a vásárlásra eső általános forgalmi adót visszaigényelte.
Az APEH Igazgatósága Társas Vállalkozások Ellenőrzési Osztálya áfa adónem ellenőrzést végzett a felperesnél. Az ellenőrzés eredményeként az 1996. december 29. napján kelt határozatával a felperes általános forgalmi adó visszaigénylését jogosulatlannak minősítve azt adókülönbözetként megállapította és adóhiányként annak megfizetésére kötelezte 183 000 Ft adóbírsággal, és 270 000 Ft késedelmi pótlékkal együtt. Határozatát azzal indokolta, hogy a felperes által vásárolt gépjármű forgalmi engedélyben történt megnevezéstől függetlenül a statisztikai besorolás szerint nagy rakodó terű személygépkocsinak minősül. Ezzel összefüggésben hivatkozott a KSH tartalmi meghatározására, mely szerint a minősítés szempontjából az eredeti gyári kialakítás a döntő.
A felperes a határozat ellen fellebbezett hivatkozva arra, hogy a forgalmi engedély hitelesen tanúsítja a benne foglaltakat, márpedig aszerint az általa vásárolt gépjármű tehergépkocsi.
Az alperes az 1997. február 27. napján kelt határozatával a fellebbezés elutasítása mellett az első fokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetét 1997. április 15. napján nyújtotta be a városi bíróságon.
A felperes keresetében az alperes határozatának megváltoztatásával annak megállapítását kérte, hogy az általános forgalmi adót jogosult volt visszaigényelni. Ennek megfelelően kérte az alperes határozatának hatályon kívül helyezését.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az elsőfokú bíróság az alperes 1997. február 27. napján kelt határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra, valamint arra kötelezte, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 18 300 Ft perköltséget.
A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy ő a gépjárművet tehergépkocsiként vásárolta, erre a célra is használta, ezt tanúsítja a forgalmi engedély 5. sorszám alatt csatolt a Legfelsőbb Bíróság adó- és ellenőrzési értesítőben közölt Kfv. I. 28. 111/1996., továbbá Kfv. III. 28.099/1995/6. sorszámú eseti döntéseit, melyekkel azt kívánta bizonyítani, hogy az általános forgalmi adó visszaigénylésének jogszerűsége attól függ, hogy az adóalany az adásvétel során már tehergépkocsivá átalakított gépjármű tulajdonjogát szerzi-e meg vagy sem. Az hogy ő már átalakított tehergépkocsit vásárolt tanúval kívánta bizonyítani, akit a bíróság 8. sorszám alatt kihallgatott.
Az alperes ellenkérelmében a határozataiban foglalt indokokat fenntartva kérte a kereset elutasítását, hivatkozva az ezzel összefüggő bírói gyakorlatra is.
A bíróság következetes abban, hogy az adott termék besorolása a KSH hatáskörébe tartozik. A KSH az adott terméket a ITJ alapján sorolja be, mely besorolás az adóhatóságot az általános forgalmi adóról rendelkező 1992. évi LXXIV. törvény 67. §-a alapján köti. Ugyancsak következetes a bírói gyakorlat abban is, hogy a gépjármű forgalmi engedélye az adózási kötelezettség szempontjából jelentőséggel nem bír. A Legfelsőbb Bíróság következetes gyakorlata értelmében azonban jelentőséggel bír az, hogy a felperes milyen gépjármű tulajdonjogát szerezte meg. Ennek során a bíróság vizsgálta, hogy a szerződéses megállapodás mikor történt, ennek során a felperes által vásárolt gépjármű már át volt-e alakítva tehergépkocsivá. A 8. sorszámú tanúvallomás megerősítette, hogy az eladó a felperes által vásárolt gépjárművet tőle teljesen függetlenül már korábban átalakította tehergépkocsivá, a megállapodást is erre kötötte meg a felperes az eladóval, így a felperes a tehergépjármű tulajdonjogát szerezte meg.
Mivel a felperes így tehergépkocsi tulajdonjogát szerezte meg, vele szemben az alperes jogsértően alkalmazta az áfa törvény 33. § (2) bekezdés b) pontját, amely kifejezetten csak személygépkocsi beszerzése esetén tiltja az előzetesen felszámított adó visszaigénylését.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes jelentett be fellebbezést, fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte.
A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult.
A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította.
Az elsőfokú bíróság érdemi döntését téves jogi indokokkal támasztotta alá, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének jogi indokolását mellőzte.
A felperesi kereset az alperesi határozatot azért támadta, mert az alperes álláspontja szerint a felperes tehergépkocsit vásárolt, és a tehergépkocsi vásárlása következtében adólevonási jog megilleti.
Az áfa törvény jelen ügyben alkalmazandó hatályos rendelkezése szerint statisztikai jelzőszámla utalás esetében a Központi Statisztikai Hivatal elnökének 1994. július 15-i besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni, a besorolási rend későbbi megváltozása az adófizetési kötelezettséget nem érinti. Az 1994. június 15-i besorolási rend már tartalmazza és tartalmazta az úgynevezett nagy rakodó területű személygépkocsi kategória besorolást. Az áfa törvény rendelkezésének körében a statisztikai besorolási rend jelentőségét és ennek jogkövetkezményeit a Legfelsőbb Bíróság több iránymutató döntésében is értelmezte és értékelte. Kifejtette, hogy adójogi szempontból nincs jelentősége annak a kérdésnek, hogy a gépjármű forgalmi engedélye a gépjármű fajtájára vonatkozóan milyen megjelölést tartalmaz. A közlekedésfelügyelet a gépjárművet műszaki szempontból, a vámhatóság vám jogszabályi szempontból, az adóhatóság pedig adójogi szempontból értékeli. Adójogi szempontból pedig annak van jelentősége, hogy a gépkocsi eredeti gyári rendeltetése szerint hova sorolható. Az ezen végzett átalakítások - személygépkocsi átalakítása - kerültek elismerésre a KSH által bevezetett nagyrakodó terű személygépkocsi kategória megjelenésével. Azokat a személygépkocsikat, amelyeket teherszállításra alkalmassá tettek, a nagyrakodó terű személygépkocsi kategóriába kell besorolni. Ez a kategória pedig az általános forgalmi adó levonási jogát nem teremti meg, az a tény, hogy az eladó a számlában téves
ITJ számot tüntetett fel, a felperes részére adólevonási jogot nem eredményez. Ilyen körülmények között nincs jelentősége annak a ténynek, hogy a gépkocsi átalakítása a vásárlást megelőzően, illetve a vásárlást követően történt-e meg.
A felperes által csatolt két legfelsőbb bírósági döntéssel kapcsolatban a másodfokú bíróság megjegyzi, hogy ezen döntések olyan jogviszonyra vonatkoznak, ahol az alkalmazandó áfa törvény hatályos 67. §-a a statisztikai besorolási rendnek nem az 1994. június 15-i állapotát, hanem az 1992. december 31-i állapotát rendelte alkalmazni.
Az 1992. december 31-i statisztikai besorolási rend pedig a nagyrakodó terű személygépkocsi kategóriáját még nem tartalmazta. Ezért ez az eseti döntések a perbeli ügyben nem alkalmazhatók.
A másodfokú bíróság ezért a felperesi keresetet az alperesi határozat jogszabálysértésének hiánya miatt elutasította.
(Baranya Megyei Bíróság 3. Pf. 20.088/1999. sz.)