adozona.hu
AVI 1999.6.84
AVI 1999.6.84
A jövedéki bírság kiszabására akkor is sor kerülhet, ha a birtokos nem tudja, hogy a birtokában tartott jövedéki termék jövedéki ellenőrzés alól elvontnak minősül [1993. évi LVIII. tv. 4. § (2) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1993-tól üzemelteti bérelt helyiségben a "V." elnevezésű presszót, ahol a vámhatóság 1996. május 7. napján ellenőrzést tartott. Az ellenőrzés során a vendéglátó egység hátsó udvarán a göngyöleg raktárban 50 liter lédig kommersz italokat találtak, amelyeken zárjegy nem volt, továbbá felleltek 100 liter vegyes pálinkát is. A felperes ez utóbbiról sem tudott származási igazolványt bemutatni. A vámhatóság megállapította, hogy a felperes jövedéki törvénysértést követett el, ezért 234 14...
AVI 1999.6.84 A jövedéki bírság kiszabására akkor is sor kerülhet, ha a birtokos nem tudja, hogy a birtokában tartott jövedéki termék jövedéki ellenőrzés alól elvontnak minősül [1993. évi LVIII. tv. 4. § (2) bek.]
A felperes 1993-tól üzemelteti bérelt helyiségben a "V." elnevezésű presszót, ahol a vámhatóság 1996. május 7. napján ellenőrzést tartott. Az ellenőrzés során a vendéglátó egység hátsó udvarán a göngyöleg raktárban 50 liter lédig kommersz italokat találtak, amelyeken zárjegy nem volt, továbbá felleltek 100 liter vegyes pálinkát is. A felperes ez utóbbiról sem tudott származási igazolványt bemutatni. A vámhatóság megállapította, hogy a felperes jövedéki törvénysértést követett el, ezért 234 144 forint jövedéki bírság megfizetésére kötelezte. Az első fokú döntés ellen a felperes fellebbezett, azonban az alperes a határozatot helyben hagyta. Az indokolás szerint a felperes a 100 liter vegyes pálinkáról időközben bemutatott származási igazolványt a pálinka eredetének igazolására alappal nem használhatja fel, hiszen a törvényi előírás ellenére belső bizonylattal nem rendelkezett.A felperes keresetében a jogerős határozat megváltoztatását kérte.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az indokolás utal arra, hogy a felperes a jövedéki terméknek minősülő kommersz szeszesitalokat lédig kiszerelésben, a jogszabályba ütköző módon tárolta, birtokában tartotta és a jogszabály értelmében ez forgalomba hozatalnak minősül. A bíróság osztotta az alperes álláspontját a tekintetben is, hogy a felperes a más tulajdonát képező 100 liter vegyes pálinkát saját bizonylat nélkül nem tárolhatta volna jogszerűen, ezért nincs annak a körülménynek jelentősége, hogy a lédig italokon volt-e zárjegy vagy sem, illetve sérült volt-e a zárjegy vagy sem. Ilyen körülmények között a bírság kiszabásáról rendelkező határozat jogszerű.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, azonban a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyta. Az indokolás értelmében téves a felperesnek arra történő hivatkozása, hogy a jövedéki törvény értelmében a birtokosnak tudnia kell, hogy a birtokában tartott jövedéki termék a jövedéki ellenőrzés alól elvont, vagy sem. A törvény helyes értelmezése alapján a jövedéki alany jogsértő magatartása megalapozza a jogkövetkezmény alkalmazását.
A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Nem vitatta, hogy az ellenőrzés során az általa működtetett üzlethelyiségben 50 liter kommersz szeszesitalt és 100 liter vegyes pálinkát fedeztek fel. Utalt arra, hogy az 50 liter kommersz szeszes italt nagykereskedőtől vásárolta és a szeszesitalokon zárjegy volt. A 100 liter vegyes pálinkára vonatkozóan megállapítható, hogy az a testvére tulajdonát képezi és ezt a tényt származási bizonyítvány bemutatásával igazolta. A törvény a birtokossal szemben jogkövetkezmény alkalmazására akkor ad lehetőséget, ha tudomással bír arról, hogy az általa birtokolt terméket elvonták a jövedéki ellenőrzés alól. Mindezekre figyelemmel a felperes álláspontja szerint az alperes határozata törvénysértő és a szankció alkalmazására sem volt jogszerű lehetőség.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló többször módosított 1993. évi LVIII. törvény 6. § 5/A. pontja értelmében a törvény alkalmazásában forgalomba hozatalt a jövedéki terméknek a termelő és az importáló által történő beszerzése, felhasználása és értékesítése, illetve a továbbadási céllal történő beszerzése, készletezése, birtokban tartása és továbbértékesítése. A 38. § (1) bekezdése szerint belföldön kizárólag palackozott és zárjeggyel ellátott szeszt és szeszesitalt lehet fogyasztói forgalomba hozni.
Helyesen mutat rá az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása arra, hogy a felperes a jövedéki terméknek minősülő kommersz szeszesitalokat lédig kiszerelésben jogszabályba ütköző módon tárolta, tartotta birtokában. A felperes a más tulajdonát képező 100 liter vegyes pálinkát saját bizonylat nélkül nem tárolhatta volna, ezért valóban nincs jelentősége annak, hogy a lédig italokon volt-e zárjegy vagy sem, illetve sérült volt-e a zárjegy vagy sem. A jövedéki bírság kiszabására tehát jogszerűen került sor.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint is téves a felperesnek arra történő hivatkozása, hogy a jövedéki törvény 4. § (2) bekezdése szerint a birtokosnak tudnia kell, hogy a birtokában tartott jövedéki termék a jövedéki ellenőrzés alól elvontnak minősül-e vagy sem. A törvény 4.§ (1) bekezdésének hatálya alá tartozó jövedéki alanynál a jövedéki törvény vagy a végrehajtási rendeleteiben előírt rendelkezések bármely megsértése megalapozza a jövedéki bírság alkalmazását, így a felperes ezzel kapcsolatos jogi érvei elfogadhatatlanak.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275.§ (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. I. 28.122/1997. sz.)