adozona.hu
AVI 1999.6.82
AVI 1999.6.82
Az adóhatóság a jogszabály keretei között nyomtatványt rendszeresíthet az adózót terhelő kötelezettség teljesítéséhez. A nyomtatvány hibás kitöltése hibássá teszi az adóbevallást, így alapot adhat mulasztási bírság kiszabására [1990. évi XCI. tv. 96. § (1) bek., 74. § (3) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az 1998. április havi áfa bevallását hibásan nyújtotta be, ugyanis a vámhatósági határozat számát hibásan jelölte meg. Emiatt az APEH Megyei igazgatósága határozatában a felperes terhére 5000 Ft mulasztási bírságot állapított meg. Súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy olyan adózó követte el a hibát, akitől elvárható az adóbevallás pontos, hibátlan elkészítése, tevékenységét nem 1997. évben kezdte. Enyhítő körülményt pedig javára értékelni nem tudott.
A felperes fellebbez...
AVI 1999.6.82 Az adóhatóság a jogszabály keretei között nyomtatványt rendszeresíthet az adózót terhelő kötelezettség teljesítéséhez. A nyomtatvány hibás kitöltése hibássá teszi az adóbevallást, így alapot adhat mulasztási bírság kiszabására [1990. évi XCI. tv. 96. § (1) bek., 74. § (3) bek.]
A felperes az 1998. április havi áfa bevallását hibásan nyújtotta be, ugyanis a vámhatósági határozat számát hibásan jelölte meg. Emiatt az APEH Megyei igazgatósága határozatában a felperes terhére 5000 Ft mulasztási bírságot állapított meg. Súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy olyan adózó követte el a hibát, akitől elvárható az adóbevallás pontos, hibátlan elkészítése, tevékenységét nem 1997. évben kezdte. Enyhítő körülményt pedig javára értékelni nem tudott.A felperes fellebbezett e határozat ellen, amelyben kérte az első fokú határozat visszavonását. Azt állította ugyanis, hogy az alperes által hiányolt adat benyújtásának kötelezettségét jogszabály nem írja elő. A törvény nem rendelkezik a kiegészítő, részletező adatok hibája miatt történő bírság kiszabásáról.
Az alperes határozatában helyben hagyta az első fokú határozatot, hivatkozott az adózás rendjéről szóló, módosított 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 20. § (1) bekezdésében, 97. §-ában, 73. § (1) bekezdésében, 74.§ (3) bekezdésében foglaltakra. Ezen kívül a kitöltési útmutatóra, amely iránymutatást ad a bevallás megfelelő kitöltéséhez, és ebből is egyértelműen megállapítható, hogy - termékimport esetén - a pótlap a bevallás részét képezi. A felperes bevallása tehát hibás volt a nem megfelelő vámhatósági határozatszám feltüntetése miatt.
A felperes keresetében az alperesi határozat hatályon kívül helyezését kérte.
Arra utalt, hogy a vámhatósági határozatok számának közlési kötelezettségét nem törvény írja elő, hanem egy nyomtatvány kitöltési utasítása rendeli el, ezért annak közlési kötelezettsége eleve jogellenes követelmény. Így tehát téves az adóhatóság jogszabály értelmezése, amikor az adóalanyra további kötelezettségeket állapít meg nyomtatványforma rendszeresítésének jogán. Az adóhatóság által meghatározott kötelezettséget tehát törvény nem írja elő, annak hiánya, vagy hiányossága az adóbevallás hibájának nem tekinthető, így a mulasztási bírság kiszabásának nincs jogalapja.
Az alperes írásbeli ellenkérelmében pedig e kereset elutasítását és költsége megállapítását kérte.
Az elsőfokú bíróság állásfoglalása szerint a felperes keresete megalapozatlan.
Az Art. 20. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. Az adózó az önadózással megállapított adóról - az eljárási illeték kivételével -, továbbá költségvetési támogatásról adónként, költségvetési támogatásonként az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást tesz.
Az Art. 96. § (1) bekezdése pedig azt tartalmazza, hogy az adóhatóság a bejelentésre, a bevallásra, az adatszolgáltatásra, a 60. § (7) bekezdés szerinti nyilatkozatra, az önellenőrzésre, az adófizetésre és az adófolyószámla egyeztetésére nyomtatványt rendszeresíthet.
Az Art. 96. § (5) bekezdése pedig azt tartalmazza, hogy a nyomtatványokról, azok formájáról és tartalmáról az adóhatóság tájékoztatást tesz közzé.
Az idézett jogszabályhelyek szerint tehát az adóbevallás teljesítéséhez az adóhatóság nyomtatványokat rendszeresíthet, azok kitöltéséhez útmutatókat bocsáthat ki, amelyek segítik a nyomtatványok használatát.
A perbeli ügyben tehát a bevallás nyomtatvány garnitúrához tartozott a külön beszerezhető 9865=650-04 számú nyomtatvány, amely önállóan nem volt benyújtható, csak a 9865 számú bevallás részeként, azzal együtt. Termékimport esetén a pótlap a bevallás részét képezi és az Art. 97. § u) pontja szerint hibás az a bevallás, amelynél a 24. § szerinti kijavításnak van helye, vagy a bevallás adóhiányt nem eredményező hiányosságát az adóhatóság tárja fel.
A perbeli ügyben a számítógépes feldolgozás a felperesi téves vámhatósági határozatszám miatt azonnal nem történhetett meg, külön eljárást, egyeztetést igényelt, a bevallás adatának feldolgozását ezzel akadályozta a felperes. A hiba kijavításra került, de csak a bevallást követően. Ezt egyébként a felperes sem vitatta, a bírság összegszerűségét sem, hanem annak jogalapját.
A bíróság állásfoglalása szerint a mulasztás vitathatatlan, a bírság összege törvényes, megfelel az Art. 74. § (3) bekezdésében írtaknak, így a bíróság a felperes keresetét elutasította.
Kötelezte a bíróság a felperest az illetékekről szóló, módosított 1990. évi XCIII. tv. 62. § (1) bekezdés h) pontja alapján fennálló törvény illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt és a törvény 42. § (1) bekezdés a) pontja szerint meghatározott kereseti illeték megfizetésére; figyelemmel a Pp. 85. § (2) bekezdésben írtakra.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A felperes fellebbezésében foglaltakra tekintettel a megyei bíróság a következőket tartotta szükségesnek megjegyezni:
Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) 96. §-ának (16 bekezdése - megfogalmazásából következően is - kizárólag arra hatalmazza fel az adóhatóságot, hogy az adózót terhelő kötelezettségek teljesítésére az ott meghatározott keretek között rendszeresítsen nyomtatványt. A törvényi felhatalmazás tehát nyilvánvalóan nem korlátlan, következésképpen a nyomtatványok tartalma, illetőleg az abban kért adatszolgáltatás kizárólag az adózási kötelezettséggel kapcsolatos, valamint az adóbevallás helyességének ellenőrzését elősegítő adatokra terjedhet ki.
A perbeli esetben azonban a felperestől az áfa bevallás pótlapján kért és a vámhatósági határozat számának pontos feltüntetésére vonatkozó adatszolgáltatás ezt a keretet nem lépte túl, minthogy az adott bevallás feldolgozása során az abban foglaltak helyességének megállapítása szempontjából az adatszolgáltatás kérése nyilvánvalóan indokolt volt.
A kifejtett indokokra tekintettel a megyei bíróság nem észlelt olyan jogszabálysértést, amely az első fokú ítélet megváltoztatását és az alperes határozatának hatályon kívül helyezését indokolta volna.
(Hajdú-Bihar megyei Bíróság 3. Pf. 20.271/1999. sz.)