adozona.hu
AVI 1999.6.80
AVI 1999.6.80
Az adóhatóság illetékességének hiánya ténykérdés, nincs jelentősége annak, hogy az eljáró szerv tudott-e erről vagy sem [1990. évi XCI. tv. 4. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az APEH Megyei Igazgatósága 1994. évben költségvetési kapcsolatok átfogó ellenőrzését végezte a R., S. u. 30/B. szám alatti székhellyel bejelentett K. Ipari Kisszövetkezetnél, melynek eredményeképpen határozatával különböző adónemekben 10 409 000 forint adókülönbözetet állapított meg, melyből 10 373 000 forint adóhiánynak minősült. Kötelezte ezen összeg továbbá 5 186 500 forint adóbírság és 9 497 000 forint késedelmi pótlék, valamint 86 000 forint mulasztási bírság megfizetésére. Az alperes h...
AVI 1999.6.80 Az adóhatóság illetékességének hiánya ténykérdés, nincs jelentősége annak, hogy az eljáró szerv tudott-e erről vagy sem [1990. évi XCI. tv. 4. § (1) bek.]
Az APEH Megyei Igazgatósága 1994. évben költségvetési kapcsolatok átfogó ellenőrzését végezte a R., S. u. 30/B. szám alatti székhellyel bejelentett K. Ipari Kisszövetkezetnél, melynek eredményeképpen határozatával különböző adónemekben 10 409 000 forint adókülönbözetet állapított meg, melyből 10 373 000 forint adóhiánynak minősült. Kötelezte ezen összeg továbbá 5 186 500 forint adóbírság és 9 497 000 forint késedelmi pótlék, valamint 86 000 forint mulasztási bírság megfizetésére. Az alperes határozatával az első fokú határozatot megváltoztatta, az adókülönbözet összegét 10 282 000 forintban határozta meg, melyet teljes egészében adóhiánynak minősített. Ezzel összhangúan módosította az adóbírság és a késedelmi pótlék mértékét is. Az alperes határozata ellen a kisszövetkezet jogutódja a T.-K.-T. Szövetkezet keresetet terjesztett elő, részben anyagi, részben eljárásjogi jogszabálysértésre hivatkozva. Cégmásolatot csatolt arról, hogy a Szövetkezet székhelye B., J. 8. szám és törvényes képviselője B. István, ezért 1994. július 20. napjától az APEH Megyei Igazgatósága nem rendelkezett illetékességgel és a felperesi szövetkezet képviseletére a korábbi felperesi elnök nem volt jogosult.Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát az első fokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Indokolásában utalt arra, hogy az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) 4. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) 7. § (1) bekezdése alapján a közigazgatási szerv a hatáskörét és az illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni. Az első fokon eljáró adóhatóság illetékességének az ellenőrzés megkezdésének időpontjában, az azt követő adóigazgatási eljárásban és az első fokú érdemi határozat közlésének időpontjában is fenn kell állnia. Az Art. 50. § (1) bekezdés c) pontja szerint ugyanis az eljárásra, ha a törvény másként nem rendelkezik, a jogi személy székhelye szerinti adóhatóság az illetékes. Az APEH Megyei Igazgatósága az ellenőrzés megkezdésének időpontjában (1994. január 12.) még rendelkezett illetékességgel, de a felperes székhelye 1994. július 7-től a B., J. u. 8. szám alá került, vagyis a Megyei Igazgatóság illetékessége időközben megszűnt. Az a tény, hogy a felperes a székhelyváltozás bejelentési kötelezettségének csak 1995. szeptemberében tett eleget, nem változtat azon a tényen, hogy az illetékesség hiánya kizárja a közigazgatási szerv eljárásának lehetőségét.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyta. A fellebbezésben foglaltakra tekintettel utalt arra, hogy az illetékesség hiánya ténykérdés, így annak nincs jelentősége, hogy az arról eljáró szervnek volt-e tudomása vagy sem. Annak sincs jelentősége, hogy az illetékesség hiányában meghozott határozat hozatalára a felperes bejelentési kötelezettségének elmulasztása miatt került-e sor, mert a bejelentési kötelezettség elmulasztása önállóan szankcionálható.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és az elsőfokú bíróságot a per érdemi tárgyalásra kötelezését indítványozta. Kérelmében arra hivatkozott, hogy az első fokú adóhatóság az Áe. 4. § (1) bekezdése és a 6. § (1) bekezdés a) pontja szerint rendelkezett illetékességgel az eljárás lefolytatására. Az adóhatóság az illetékességét az előírásnak megfelelően, eljárása minden szakaszában vizsgálta. Az APEH adóalany nyilvántartása, valamint az adózó ráutaló magatartása is a Megyei Igazgatóság illetékességét támasztotta alá. A felperes a székhelyváltozást az adóhatóság felé csak az eljárás jogerős befejezését követően 1995. szeptemberében jelentette be. A felperesnek az Art. 15. § (1) bekezdése és a 14. § (6) bekezdése alapján a székhelyváltozást be kellett volna jelentenie.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Pp. 272. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, továbbá elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. Jelen felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróságnak abban kellett állást foglalnia, hogy az első fokú adóhatóság, az APEH Megyei Igazgatósága rendelkezett-e illetékességgel az eljárás lefolytatására.
Az Art. 4. § (1) bekezdése alapján ha a törvény, vagy adót, adófizetési kötelezettséget, költségvetési támogatást megállapító törvény másképp nem rendelkezik, az adóügyekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény (Áe.</a>) rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Áe. 4. § (1) bekezdése szerint a közigazgatási szerv a hatáskörbe tartozó ügyben az illetékes ügy területén köteles eljárni. A 6. § (1) bekezdés szerint ha a jogszabály másként nem rendelkezik, az eljárásra illetékes az a közigazgatási szerv, amelynek a területén az ügyfél székhelye, telephelye van. A 7. § (1) bekezdése alapján a közigazgatási szerv az illetékességet az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni, ha azt állapítja meg, hogy az ügyben nem illetékes, az ügyet haladéktalanul átteszi a hatáskörrel rendelkező illetékes közigazgatási szervhez, és erről az ügyfelet egyidejűleg értesíti.
Az illetékesség jogi természetével kapcsolatban a másodfokú bíróság helyesen utalt arra, hogy az illetékesség hiánya ténykérdés, így nincs annak jelentősége, hogy az eljáró szervnek volt-e tudomása arról vagy sem, illetve, hogy a téves illetékességi tudatot a saját nyilvántartásának hiányossága, vagy az adózó magatartása okozta-e. Az ügyben ténykérdés, hogy a felperes székhelye 1994. július 20-án a B., J. u. 8. szám alá került, ekkor az első fokú adóhatóság az átfogó ellenőrzést még nem fejezte be, a záró tárgyalásra sem került sor, és az elsőfokú közigazgatási határozatot sem hozta meg. A székhelyváltozásra tekintettel ezek az eljárási cselekményekre már akkor kerül sor, amikor az Art. 50. § (1) bekezdés c) pontja alapján a Megyei Igazgatóság már nem volt illetékes.
A jogerős ítélet azon megállapítása is helytálló, hogy a felperes bejelentési kötelezettségének elmulasztása önállóan szankcionálható, ez az illetékesség kérdését nem érinti.
Mivel az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogszabálysértés tényét bizonyítani nem tudta a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. I. 28. 093/1997. sz.)