adozona.hu
AVI 1999.5.61
AVI 1999.5.61
Az adó fogalmába tartozik az adóelőleg és a bírság is, ha a törvény másként nem rendelkezik (1990. évi XCI. tv. 3. §, 67. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperessel szemben az APEH Megyei Igazgatósága az 1994. június 1-jén kelt határozatával bevallások benyújtásának elmulasztása miatt összesen 16 000 Ft mulasztási bírságot szabott ki. Az első fokú adóhatóság az 1994. augusztus 11-én kelt határozatával a felperes terhére bevallás benyújtásának elmulasztása miatt 30 000 Ft mulasztási bírságot szabott ki. A felperes 1994. július 30-án kelt kérelmében kivételes méltányosság címén kérte a 16 000 Ft mulasztási bírság törlését, majd 1995. januárba...
AVI 1999.5.61 Az adó fogalmába tartozik az adóelőleg és a bírság is, ha a törvény másként nem rendelkezik (1990. évi XCI. tv. 3. §, 67. §)
A felperessel szemben az APEH Megyei Igazgatósága az 1994. június 1-jén kelt határozatával bevallások benyújtásának elmulasztása miatt összesen 16 000 Ft mulasztási bírságot szabott ki. Az első fokú adóhatóság az 1994. augusztus 11-én kelt határozatával a felperes terhére bevallás benyújtásának elmulasztása miatt 30 000 Ft mulasztási bírságot szabott ki. A felperes 1994. július 30-án kelt kérelmében kivételes méltányosság címén kérte a 16 000 Ft mulasztási bírság törlését, majd 1995. januárban benyújtott újabb méltányossági kérelmében a 30000Ft mulasztási bírság elengedését kérte anyagi nehézségeire való hivatkozással. Az első fokú adóhatóság az 1994. december 6-án kelt határozatával a felperes terhére előírt 16 000 Ft mulasztási bírságot méltányosságból törölte. A 30 000 Ft mulasztási bírság tekintetében előterjesztett méltányossági kérelemről az első fokú hatóság az 1995. április 5-én kelt határozatával döntött és a mulasztási bírságot 15 000 Ft-ra mérsékelte, majd a másodfokon eljárt APEH Jogi Főosztálya az 1995. szeptember 12-én kelt 8250832110 számú határozatával az első fokú határozatot megváltoztatta és a felperes terhére kiszabott 30000 Ft mulasztási bírságot teljes egészében törölte az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 82. § (1) bekezdése alapján.Az első fokú adóhatóság 1995. november 11-én fizetési értesítést adott ki, 7924 Ft késedelmi pótlék felszámításáról, mely a kiszabott mulasztási bírságok törlésének idejéig felmerült késedelmi pótlékot tartalmazta. A fellebbezés folytán eljárt alperes az 1996. február 6-án kelt határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolása szerint a késedelmi pótlék jogszerűen került felszámításra a mulasztási bírság előírása és a törlés időpontja között eltelt időszakra.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt. Az első fokú bíróság a felperes keresetét megalapozottnak ítélte, ezért az alperes határozatát az első fokú közigazgatási határozatra is kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezte. Ítélete indokolása szerint az Art. 67. § (1) bekezdése alapján késedelmi pótlék csak adófizetési kötelezettséghez kapcsolódhat, adófizetési kötelezettség hiányában késedelmi pótlékfizetési kötelezettség nem merülhet fel. A kiszabott mulasztási bírság előírása és törlése közti időre a késedelmi pótlék jogszerűen nem volt felszámítható.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a felperes keresetét elutasította. Ítéletében kifejtette, hogy az Art. 3. § (3) bekezdés a) pontja és 67. § (1) bekezdése értelmében az adó késedelmes megfizetése idejére az esedékesség napjától késedelmi pótlék felszámítható. A mulasztási bírságra is az adóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Így a meg nem fizetett mulasztási bírság után késedelmi pótlék felszámítható arra az időszakra is, amíg a bírság törlésére sor nem került. A felperes méltányossági kérelmében késedelmi pótlék elengedését, törlését nem kérte, az adóhatóság a kiszabott mulasztási bírságok méltányosságból való törléséről a kérelemnek megfelelően rendelkezett. Mindezek alapján a késedelmi pótlék felszámítása a kiszabás és az elengedés közötti időszakra törvényesen történt.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet annak megváltoztatása és az első fokú ítélet helybenhagyása iránt. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság tévesen értelmezte az Art. 3. § (3) bekezdés a) pontját, valamint 67. § (1) bekezdését. Az Art. 67. § (1) bekezdésének helyes értelmezése szerint késedelmi pótlék nem lett volna felszámítható fizetési kötelezettség hiányában.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az Art. 3. § (3) bekezdés a) pontja szerint ha e törvény másként nem rendelkezik, az adóelőleg, továbbá a bírság, a pótlék és a költség tekintetében az adóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Az Art. 67. § (1) bekezdése értelmében az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni.
A felperes tévedett akkor, amikor az Art. 67. § (1) bekezdését csak az adófizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztása idejére tartotta alkalmazhatónak. Az Art. fentebb idézett két rendelkezése alapján az adó fogalma alatt az adóelőleget, bírságot is érteni kell, ha csak a törvény másként nem rendelkezik. A törvény helyes értelmezése alapján nemcsak az adó késedelmes megfizetése esetén, hanem az adóelőleg, bírság késedelmes megfizetése esetén is felszámítható jogszerűen késedelmi pótlék. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az adóhatóság jogszerűen járt el, amikor a jogerősen megállapított mulasztási bírság esedékességétől a bírságok törlésének időpontjáig terjedő időszakra késedelmi pótlékot számított fel az Art. 67. § (1) bekezdése alapján. A felperes méltányossági kérelmei a kiszabott mulasztási bírságok törlésére irányultak, a felperes kérelmet a felmerülő késedelmi pótlék törlése iránt nem terjesztett elő. Az adóhatóság tehát jogszerűen járt el abban a tekintetben is, hogy a mulasztási bírságok törlése mellett a törlés időpontjáig a késedelmi pótlékot felszámította. Az adóhatóság az Art. 82. § (1) bekezdése alapján csak olyan kérelem felől dönthet, melyre vonatkozóan a méltányossági kérelmet előterjesztették. Mivel a felperes a késedelmi pótlék méltányosságból való törlését nem kérte, arra vonatkozóan az adóhatóság hivatalból nem is járhatott el.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet megalapozottnak és törvényesnek ítélte, ezért azt a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. III. 28.129/1997. sz.)