adozona.hu
AVI 1999.4.57
AVI 1999.4.57
A felülvizsgálati eljárás során is megváltoztathatja a bíróság a jövedéki bírság összegét, ha törvény ezt lehetővé teszi (1996. évi LXXXIV. tv. 18. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1993. augusztus 5-től rendelkezett jövedéki engedéllyel, jövedéki termékek kiskereskedelmi forgalmazására. 1994. január 1. és 1995. május 31-e között összesen 638 009 liter benzint, illetőleg gázolajat értékesített nagy-, illetve kiskereskedelmi engedéllyel rendelkező gazdasági társaságoknak, illetve vállalkozóknak. A felperes a vevőinek a leszállított üzemanyag ellenértékét a közöttük létrejött viszonteladói szerződések alapján időszakonként utólag számlázta.
Az első fokú vámhiva...
AVI 1999.4.57 A felülvizsgálati eljárás során is megváltoztathatja a bíróság a jövedéki bírság összegét, ha törvény ezt lehetővé teszi (1996. évi LXXXIV. tv. 18. §)
A felperes 1993. augusztus 5-től rendelkezett jövedéki engedéllyel, jövedéki termékek kiskereskedelmi forgalmazására. 1994. január 1. és 1995. május 31-e között összesen 638 009 liter benzint, illetőleg gázolajat értékesített nagy-, illetve kiskereskedelmi engedéllyel rendelkező gazdasági társaságoknak, illetve vállalkozóknak. A felperes a vevőinek a leszállított üzemanyag ellenértékét a közöttük létrejött viszonteladói szerződések alapján időszakonként utólag számlázta.Az első fokú vámhivatal a felperesnél 1995. július 6-án jövedéki ellenőrzést tartott, melynek eredményeként a felperest 107 688 640 forint jövedéki bírság megfizetésére kötelezte arra hivatkozással, hogy a felperes által a viszonteladók részére értékesített üzemanyagot a jövedéki ellenőrzés alól el vont jövedéki terméknek minősítette, mivel a felperesnek csak kiskereskedelmi tevékenység folytatására volt jövedéki engedélye, nagykereskedelmi tevékenységre nem. Az alperes az 1995. december 20. napján kelt határozatával a felperes fellebbezését elutasította és az elsőfokú határozatot indokai alapján helybenhagyta.
A felperes keresetében az adóhatóságok határozatainak hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozva, hogy nem kereskedelmi tevékenység körében adta tovább az üzemanyagot. Másodlagosan arra hivatkozott, hogy ha magatartása jogszabályt is sértett volna, vele szemben csak enyhébb, 20 000-100 000 forint közötti bírság kiszabása lett volna indokolt.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Álláspontja szerint a bíróságnak abban a kérdésben kellett döntenie, hogy a felperes értékesíthetett-e kiskereskedelmi jövedéki engedély birtokában viszonteladóknak jövedéki terméket, anélkül, hogy megvalósította volna a jövedéki terméknek a jövedéki ellenőrzés alól történő el vonását. Az elsőfokú bíróság egybevetve a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szól többször módosított 1993. évi LVIII. tv. (a továbbiakban: Jszt.) 6. § 3. pontját (nagykereskedelmi tevékenység), és 4. pontját (kiskereskedelmi tevékenység) megállapította, hogy a felperes üzletszerű értékesítést végzett, nagykereskedelmi tevékenységre jellemző mennyiségben. A Jszt. 7. § (1) bekezdése és 8. § (1) bekezdése alapján nagykereskedelmi jövedéki tevékenységre engedéllyel nem rendelkezett, ezért a felperes által forgalmazott benzin és gázolaj a Jszt. 67. § a) pontja szerint jövedéki ellenőrzés alól elvont jövedéki terméknek minősül. Ennek alapján a 66. § (1) bekezdés a) pontja szerint a vámhivatal jövedéki bírságot szabott ki, melynek mértéke a 69. § (4) bekezdés 5. pontján alapult.
A felperes fellebbezése folytán a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyta. Ítéletének indokolásában hivatkozott arra, hogy az 1995. évi LXVIII. tv. módosította a kis-, illetve nagykereskedelmi tevékenység fogalmait (Jszt. 6. § 3. és 4. pontjai). A felperes által tevékenység nem felel meg a kiskereskedelmi tevékenység fogalmának, sem a Jszt. korábbi, sem az 1995. évi LXVIII. tv.-nyel megállapított fogalom meghatározásának sem. A felperes által végzett értékesítés nem a végső felhasználó részére történt, de nem is közvetlenül lakossági részére.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és annak megállapítását kérte, hogy a jövedéki bírságra való kötelezés jogellenes. Álláspontja szerint az ügyet a Jszt. 1995. július 5-ig hatályban lévő jogszabály alapján kell elbírálni és nem az 1995. évi LXVIII. tv. alapján. A felperes nem végzett olyan tevékenységet, amely a Jszt. 67. §-ában meghatározott jövedéki terméket el vonó magatartás lett volna, így nem állapítható meg a 66. § 1. pontja és 67. § b) pontja sem, ennek következtében jogszabálysértő a 69. § (4) bekezdése szerinti bírság kiszabása is. Arra az esetre, ha a Legfelsőbb Bíróság a felperes tevékenységét jogosulatlanul nagykereskedelmi tevékenységnek minősítené, úgy hivatkozott az 1996. évi LXXXIV. tv. 18. § (3) bekezdésére, amely a Jszt. 69. §-át új (10) bekezdéssel egészítette ki. Ezek alapján a jövedéki bírság mértéke 50 000-500 000 forint.
Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy a felperes jövedéki engedély nélkül végzett nagykereskedelmi tevékenységet, ezért magatartása törvénysértő. Ugyanakkor ő is hivatkozott az 1996. évi LXXXIV. tv. 18. § (3) bekezdésére, amely a Jszt. 69. §-át új (10) bekezdéssel egészítette ki. Ennek alapján indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a jövedéki bírságot kiszabó határozatot úgy módosítsa, hogy a jövedéki bírság összegét 500 000 forintban határozza meg az elkövetett jövedéki törvénysértés folyamatosságára, valamint nagyságrendjére tekintettel.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, a városi bíróság ítéletét és az alperes határozatát megváltoztatta és a felperest terhelő jövedéki bírság összegét 500 000 forintban állapította meg.
A Legfelsőbb Bíróság elsőként is arra utal, hogy a perbeli jogvitát eldöntő Jszt. szabályait a közigazgatási és bírósági eljárás során is többször módosították. Az alperesi határozat meghozatalának idén hatályban lévő, az 1994. évi XXXIII., az 1994. évi LXV., az 1994. évi LXIX. és az 1995. évi XXVII. törvénnyel módosított Jszt. 6. § 3. pontja alapján nagykereskedelmi tevékenység a jövedéki terméknek nagy tételben való beszerzése, készletezése és üzletszerű értékesítése kiskereskedő, termelő-felhasználó részére. A 6. § 4. pontja szerint kiskereskedelmi tevékenység a jövedéki terméknek üzletszerű, kistételű értékesítése közvetlenül végső felhasználó részére. A fogalom-meghatározások egybevetése alapján az elsőfokú bíróság okszerűen állapította meg, hogy a felperes viszonteladói szerződések alapján történő nagy mennyiségű benzin és gázolaj értékesítése nem minősülhet kiskereskedelmi tevékenységnek. A felperesnek csak jövedéki termékek kiskereskedelmi forgalmazására volt jövedéki engedélye, a Jszt. 8. § (1) bekezdése alapján nagykereskedelmi jövedéki tevékenységre nem. Ezért az általa forgalmazott termék a Jszt. 67. § a) pontja szerint jövedéki ellenőrzés alól el vont jövedéki terméknek minősül, amely után a vámhivatal a 66. § (1) bekezdés a) pontja alapján jövedéki bírságot szab ki, melynek mértékét a 69. § (4) bekezdés 5. pontja határozza meg.
A megyei bíróság jogerős ítéletének meghozatala előtt 1995. július 12. napján lépett hatályba a Jszt.-t módosító 1995. évi LXVIII. tv., melynek 38. § (1) bekezdése szerint a törvény - a (2)-(7) bekezdésben foglalt eltéréssel - kihirdetése napján lép hatályba, így a folyamatban lévő ügyben is alkalmazni kellett. A Jszt. módosított 6. § 3. pontja szerint nagykereskedelmi tevékenység a jövedéki terméknek a termelő, az importőr értékesítése és a termelő-felhasználó, az exportőr illetve a kiskereskedő beszerzése között bekapcsolódó, önálló tevékenységként végzett kereskedelmi tevékenység. A 6. § 4. pontja szerint pedig kiskereskedelmi tevékenység jövedéki terméknek a beszerzése, készletezése és közvetlen a lakosság, illetve a végső felhasználók részére történő értékesítése. A fogalom-meghatározások közötti eltérések a jelen jogvita szempontjából nem jelentősek, ezért a másodfokú bíróság jogszerűen állapította meg, hogy a felperes tevékenysége nem kiskereskedelmi tevékenység volt, nem a végső felhasználó részére és nem is közvetlenül a lakosság részére történt.
A fentiek alapján mind az alperes mind pedig a perben eljáró bíróságok jogszerűen állapították meg, hogy a felperes nagykereskedelmi tevékenységre jövedéki engedéllyel nem rendelkezett, ezért az általa forgalmazott nagy mennyiségű benzin és gázolaj jövedéki ellenőrzés alól elvont jövedéki terméknek minősül, ezért a vámhatóság jogszerűen szabta ki a jövedéki bírságot.
A jövedéki bírság összegével kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság az alábbiakat állapította meg. Az 1996. évi LXXXIV. tv. 18. § (3) bekezdése iktatta be a Jszt. 69. § (10) bekezdését, melynek d) pontja szerint a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott legalább 50 000 és legfeljebb 500 000 forint összegű jövedéki bírság, a 67. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak esetén akkor vethető ki, ha a nagykereskedelmi tevékenységet 1995. július 12-ét megelőzően kiskereskedelmi engedély birtokában folytatta. Az új jogszabály 1996. november 24-én lépett hatályba, a folyamatban lévő ügyekben - ide értve a közigazgatási bírósági eljárás alatt lévő ügyeket is - akkor kell alkalmazni, ha az kedvezőbb elbírálást eredményez. Jelen felül vizsgálati eljárás folyamatban lévő közigazgatási bírósági eljárásnak minősül és az 1996. évi LXXXIV. tv. a jövedéki bírság összegét tekintve a felperesre kedvezőbb elbírálást eredményez, ezért alkalmazni kell. A felperes a perbeli nagykereskedelmi tevékenységét 1995. július 12-ét megelőzően kiskereskedelmi engedély birtokában folytatta, ezért a jövedéki bírság összege a Jszt. 69. § (10) bekezdés d) pontja alapján legalább 50 000 és legfeljebb 500 000 forint.
Figyelembe véve a felperes által elkövetett jövedéki törvénysértés folyamatosságát (1994. január 1. - 1995. május 31.), valamint az általa értékesített benzin és gázolaj mennyiségét (638 009 liter) a Legfelsőbb Bíróság a jövedéki bírság összegét 500 000 forintban határozta meg.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperes határozatát a Pp. 339. § (1) bekezdés g) pontja és Jszt. 71. § (4) bekezdése alapján megváltoztatta.
A perköltséggel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság utal arra, hogy mind az alperes, mind a perben eljárt bíróságok jogszerűen állapították meg a felperesi magatartás jogszerűtlenségét, csak a felperesre kedvezőbb időközbeni jogszabályváltozás folytán került sor a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére, az elsőfokú bíróság ítéletének és az alperes határozatának megváltoztatására. Erre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 81. § (1) bekezdése alapján úgy rendelkezett, hogy a felek maguk viselik az első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási perköltségeiket.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. I. 27.370/1997. sz.)