adozona.hu
AVI 1999.4.53
AVI 1999.4.53
Az iratok felülvizsgálata nem minősül adóellenőrzésnek (1990. évi XCI. tv. 78/A. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az APEH Megyei Igazgatósága a felperesnél 1994-1995 június 15. napjáig terjedő időszakra vonatkozóan általános forgalmi adónemben ellenőrzést folytatott le. Az ellenőrzés eredményeképpen az adóhatóság határozatával a felperes terhére 8 796 000 Ft általános forgalmi adókülönbözetet állapított meg, melyből 8 758 000 Ft adóhiánynak minősült, valamint 4 379 000 Ft adóbírságot, 1 521 000 Ft késedelmi pótlékot, 50 000 Ft mulasztási bírságot szabott ki. Kötelezte a felperest továbbá a 8758000Ft adóh...
AVI 1999.4.53 Az iratok felülvizsgálata nem minősül adóellenőrzésnek (1990. évi XCI. tv. 78/A. §)
Az APEH Megyei Igazgatósága a felperesnél 1994-1995 június 15. napjáig terjedő időszakra vonatkozóan általános forgalmi adónemben ellenőrzést folytatott le. Az ellenőrzés eredményeképpen az adóhatóság határozatával a felperes terhére 8 796 000 Ft általános forgalmi adókülönbözetet állapított meg, melyből 8 758 000 Ft adóhiánynak minősült, valamint 4 379 000 Ft adóbírságot, 1 521 000 Ft késedelmi pótlékot, 50 000 Ft mulasztási bírságot szabott ki. Kötelezte a felperest továbbá a 8758000Ft adóhiány megfizetésére. A határozat indokolása szerint az általános forgalmi adóhiány a felperes által magánszemélyektől felvásárolt használt gépkocsik termékexportja után merült fel. A felperes az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Áfa. tv.) 64. § (2) bekezdését megsértve a termékexport után általános forgalmi adót igényelt vissza. A felperes jogszabálysértően 1995. évben előzetesen felszámított adót vett figyelembe a megyei bíróság által bűnjelként lefoglalt és elkobzott gépjárművek tárgyi adómentes értékesítéséről szóló számlája alapján. A felperes tévesen 1995. június 1-15. terjedő időre szóló áfa. bevallásában tévesen vette figyelembe az ebben az időszakban felvásárolt használt gépkocsik, de értékesítésre nem került használt termékek előzetesen felszámított általános forgalmi adóját.Az alperes az 1996. február 19-én kelt határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta.
A felperes az alperes határozatának felülvizsgálata iránt keresetet nyújtott be és kérte a határozat hatályon kívül helyezését. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a felperes a felvásárolt használt személygépkocsikat exportálta az Áfa. tv. 11. § (1) bekezdése alapján, mely exportálás az Áfa. tv. 29. §-a a) pontja alapján 0%-os adómérték alá esett. Az Áfa. tv. használt termék forgalmazására vonatkozó különös adózási szabályai szerint, így a 62. § (1) bekezdés a) pontja és 64. § (2) bekezdése alapján a felperes a használt termék értékesítése során adót nem számított fel, így előzetesen felszámított adó figyelembevételére sem volt jogosult. Az elsőfokú bíróság a bűnjelként elkobzott és tárgyi adómentesként értékesített használt gépjárművek utáni általános forgalmi adó levonását is jogszerűtlennek ítélte, valamint téves időszakra figyelembe vett általános forgalmi adó visszaigénylését is.
Az elsőfokú ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést. A másodfokú bíróság jogerős ítéletében az első fokú ítéletet részben megváltoztatta, a felperes által fizetendő kereseti illeték összegét leszállította, egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyta helyes indokainál fogva.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felül vizsgálati kérelmet, a jogerős ítélet megváltoztatása, keresetének történő helytadás iránt. Időközben a felperes 1999. január 27. napján felszámolás alá került, s a felperes felszámolója kérte az eljárás folytatását, a felülvizsgálati kérelem elbírálását. A felperes felülvizsgálati kérelmében csak a magánszemélyektől felvásárolt használt gépkocsik termékexportja után érvényesített általános forgalmi adó visszaigénylés kapcsán megállapított jogsértést vitatta, arra hivatkozva, hogy a jogerős ítélet az Áfa. tv. 64. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést tévesen értelmezve jogsértő megállapítást tett. Álláspontja szerint az Áfa. tv. 32.§ (2) bekezdése alapján jogszerűen igényelte vissza a termékexport után az általános forgalmi adót, ez a rendelkezés speciális az Áfa. tv. 64. § (2) bekezdéséhez képest. Sérelmezte továbbá, hogy az adóhatóság 1995. május 16-31. terjedő időszakra vonatkozóan már végzett adóellenőrzést, így erre az időszakra ismételt ellenőrzés valósult meg.
Az alperes érdemi ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A peres felek által nem vitatott tényállás szerint a felperes 1994-1995. években magánszemélyektől vásárolt fel használt személygépkocsikat és azokat külkereskedelmi engedély alapján külföldre exportálta, így a felperes az Áfa. tv. 11. § (1) bekezdése szerinti termékexportot valósította meg, melynek során az Áfa. tv. 29. § a) pontja alapján a termékexportot 0%-os Áfa. adómérték alá tartozóan adómentesen végezte.
Az Áfa. tv. XV. fejezete a használt termék kereskedelmi jellegű forgalmazására vonatkozó különös adózási szabályokat határozta meg a vizsgált adóévekre vonatkozóan lényegében azonos szabályozással. Az Áfa. tv. 62. § (1) bekezdése értelmében a használt termék felvásárlásakor az átvevő adóalany jogosult arra, hogy a felvásárolt termék árának meghatározott részét előzetesen felszámított adóként vegye figyelembe, ha a felvásárlás közvetlenül továbbértékesítési céllal történt, és az átadó e törvény rendelkezése alapján adó fizetésére nem volt kötelezett. Az Áfa. tv. 64. § (2) bekezdése értelmében az előzetesen felszámított adóként figyelembe vehető összeg legfeljebb a használt termék értékesítése során felszámított adó összegének erejéig vonható le. Mindezek alapján a felperes a használt termék felvásárlása és továbbértékesítése során az Áfa. tv. különös rendelkezései alapján egy számított általános forgalmi adót vehetett előzetesen felszámított adóként figyelembe a továbbértékesítés során felszámított adó összegének erejéig.
A felperes hivatkozása szerint az Áfa. tv. 32. § (2) bekezdése a használt termékre vonatkozó különös adózási szabályokhoz képest speciális szabály és esetében lehetővé tette az általános forgalmi adó visszaigénylését. Az Áfa. tv. 32. § (2) bekezdése szerint az adóalanyt a külföldön teljesített termékértékesítése és szolgáltatásnyújtása után is megilleti az adólevonási jog, de csak olyan mértékben, amilyen mértékben megilletné akkor, ha ugyan azt a termékértékesítést és szolgáltatás-nyújtást belföldön teljesítené.
A Legfelsőbb Bíróság nem osztotta a felperes álláspontját az Áfa. tv. 32. § (2) bekezdésének alkalmazhatóságára vonatkozóan. A felperes által hivatkozott adólevonási jogot szabályozó 32. § (2) bekezdés az Áfa. tv. VIII. fejezetének egyik rendelkezése az adó levonására vonatkozó szabályok közül, ehhez képest az Áfa. tv. XV. fejezete az általános szabályokhoz képest speciális rendelkezéseket, különös adózási szabályokat határoz meg. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a használt termék kereskedelmére vonatkozó speciális szabályok alkalmazandók a jelen perben és a felperes által hivatkozott 32. § (2) bekezdése a használt termék kereskedése során mint nem speciális szabály, nem vehető figyelembe. A felperes tévesen értelmezte a 32. § (2) bekezdésének alkalmazhatóságát, tévesen tekintette azt a 64. § (2) bekezdéséhez képest további speciális szabálynak. Az Áfa. tv. 64. § (2) bekezdése csak abban az esetben engedi meg a felvásárláskor a jogszabály által feltételezetten engedélyezett, előzetesen felszámított adó levonását, ha a használt termék továbbértékesítése során felszámított adó érvényesítésre kerül az értékesítés összegében. A felperes a használt terméket külföldre exportálta, az exportot általános forgalmi adó nem terhelte, a továbbértékesítés során felszámított adó nem merült fel, így nincs olyan adóösszeg, amely az Áfa. tv. 64. § (2) bekezdése alapján az előzetesen felszámított adóval szemben beszámítható lenne.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet nem sértette meg az Áfa. tv. 64.§ (2) bekezdését.
A felperes felülvizsgálati kérelmében az 1995. május 16-31. közötti időre vonatkozóan az ismételt ellenőrzésre hivatkozott. A felperes a fellebbezési eljárás során csatolta az 1995. május 16-31. terjedő időszakra vonatkozó ellenőrzési jegyzőkönyvet, valamint ezen ellenőrzés megbízólevelét. A megbízólevélből kitűnően iratbetekintést rendeltek el és a megbízólevél is tartalmazta, hogy az iratok felülvizsgálata nem minősül adóellenőrzésnek. A vizsgálati jegyzőkönyv tartalma szerint is az iratok felülvizsgálata az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (továbbiakban: Art.) 78/A. § alapján nem minősül ellenőrzésnek, így az 1995. május 16-31. terjedő időszak nem ellenőrzéssel lezárt időszak. A felperes által csatolt iratok tartalma alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmében alaptalanul hivatkozott arra, hogy az alperes az ismételt ellenőrzés tilalmát megsértette volna ezen időszak vonatkozásában. Az Art. 78/A. §-a szerint lefolytatott iratbetekintés a benyújtott adóbevallásnak a jogszabályban előírt bizonylataival történő összevetésére vonatkozott és azt nem követte adóellenőrzés.
A felperes álláspontjával szemben az 1995. május hónapra vonatkozó iratbetekintés nem jelentett olyan adóellenőrzést, amely a bevallás jogszerűségét vizsgálta volna és a termékexport utáni Áfa-visszaigénylés jogszerűségét állapította volna meg.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet megalapozottnak, törvényesnek ítélte, ezért azt a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. III. 27.988/1997. sz.)