adozona.hu
AVI 1999.4.49
AVI 1999.4.49
Nem jogszerű az áfa-visszaigénylés, ha a számlával ellentétben a vételár nem vagy nem teljes egészében került megfizetésre (1992. évi LXXIV. tv. 37.§).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróságnak a felperes keresetét elutasító ítéletét helyben hagyta. Az ítéletének indokolásában megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helyesen utalt az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (Áfa. tv.) 37. § (1) bekezdésére, mely szerint az egyszeres könyvvitel szabályai szerint vezetett nyilvántartással rendelkező adóalany adólevonási joga az ellenérték megfizetésének időpontjában a ténylegesen megfizetett összeg erejéig keletkez...
AVI 1999.4.49 Nem jogszerű az áfa-visszaigénylés, ha a számlával ellentétben a vételár nem vagy nem teljes egészében került megfizetésre (1992. évi LXXIV. tv. 37.§).
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróságnak a felperes keresetét elutasító ítéletét helyben hagyta. Az ítéletének indokolásában megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helyesen utalt az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (Áfa. tv.) 37. § (1) bekezdésére, mely szerint az egyszeres könyvvitel szabályai szerint vezetett nyilvántartással rendelkező adóalany adólevonási joga az ellenérték megfizetésének időpontjában a ténylegesen megfizetett összeg erejéig keletkezett. A felperes által nem vitatottan készpénzátadás nem történt, ezért ellenérték megfizetésének hiányában az általános forgalmi adólevonási jog nem nyílott meg.A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és a felperes terhére kiszabott fizetési kötelezettség alóli mentesítést indítványozta. Arra hivatkozott, hogy a bizonylat (számla kiállítása) az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 34. §-a alapján megtörtént, a felperest az Áfa. tv. 35. § (1) bekezdés a) pontja és 36. § (1) bekezdés a) pontja alapján megillette az adólevonási jog.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az Áfa. tv. 32. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a 34. § szerinti adóalanyt megilleti az a jog, hogy az általa fizetendő adó összegéből [48. § (1) bekezdés] levonja azt az adóösszeget, amelyet a részére teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás során egy másik adóalany rá áthárított. Az Áfa. tv. 35. § (1) bekezdése értelmében az adólevonási jog kizárólag az előzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentum birtokában gyakorolható. A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény [84. § (2) bekezdése] szerint a számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatóknak és helytállónak kell lenniük. Az Áfa. tv. és a számviteli törvény előírásai alapján tehát a formai és tartami feltételek együttes megléte esetén kerülhet sor az adólevonási jog gyakorlására.
Az Áfa. tv. 36. § (1) bekezdés a) pontja szerint az adólevonási jog keletkezésének időpontja a számlán feltüntetett teljesítési időpont. A 37. § (1) bekezdése szerint az egyszeres könyvvitel szabályai szerint vezetett nyilvántartással rendelkező adóalany adólevonási joga az ellenérték megfizetésének időpontjában a ténylegesen megfizetett összeg erejéig keletkezik.
A felperes mint egyéni vállalkozó egyszeres könyvvezetés szabályai szerint vezette nyilvántartásait, önmaga is elismerte, hogy az ellenérték megfizetése elmaradt. A Legfelsőbb Bíróság következetes ítélkezési gyakorlata szerint nem jogszerű a visszaigénylés, ha a számlával ellentétben a vételár nem, vagy nem teljes egészében került megfizetésre (Kfv. I. 27.862/1995/5., Kfv. II. 27.385/1997.).
A fentiek alapján a felperes az adólevonási jogát nem gyakorolhatta, ennek következtében az adóbírság kiszabásának az Art. 72. §-ának (1) bekezdésében meghatározott törvényi feltétele is fennáll.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. I. 28. 181/1997. sz.)