adozona.hu
AVI 1999.3.42
AVI 1999.3.42
A cserét pótló vétel kedvezményének igénybe vételét a törvény haszonélvezeti jog eladása, illetve vétele esetén nem biztosítja [1990. évi XCIII. tv. 21. § (5) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az 1995. szeptember 25-én kelt adásvételi szerződés alapján 2 925 000 Ft vételárért vásárolta meg a B., O. u. 20. szám alatti ingatlant.
A felperes, valamint tulajdonostársai az 1995. november 26-án kelt adásvételi szerződéssel eladták a közös tulajdonukat képező B., E. u. 58. szám alatti ingatlanukat 6 500 000 Ft vételárért.
Az eladott ingatlanból a felperest 2/8 tulajdoni arány és 1/4 özvegyi haszonélvezeti jog illette meg.
Az adásvételi szerződésben az eladók a tulajdonjogot ...
AVI 1999.3.42 A cserét pótló vétel kedvezményének igénybe vételét a törvény haszonélvezeti jog eladása, illetve vétele esetén nem biztosítja [1990. évi XCIII. tv. 21. § (5) bek.]
A felperes az 1995. szeptember 25-én kelt adásvételi szerződés alapján 2 925 000 Ft vételárért vásárolta meg a B., O. u. 20. szám alatti ingatlant.A felperes, valamint tulajdonostársai az 1995. november 26-án kelt adásvételi szerződéssel eladták a közös tulajdonukat képező B., E. u. 58. szám alatti ingatlanukat 6 500 000 Ft vételárért.
Az eladott ingatlanból a felperest 2/8 tulajdoni arány és 1/4 özvegyi haszonélvezeti jog illette meg.
Az adásvételi szerződésben az eladók a tulajdonjogot adták el, a szerződés 5. pontjában a felperes özvegyi haszonélvezeti jogáról lemondott minden ellenérték nélkül.
A Fővárosi Illetékhivatal elsőfokú hatósági jogkörében eljárva az 1996. május 20-án kelt 342 007-01-95 számú fizetési meghagyásával 58 500 Ft visszterhes vagyonátruházási, 2000 Ft ingatlan-nyilvántartási eljárási, összesen 60 500 Ft illetékelőleg megfizetésére kötelezte a felperest.
A felperes az 1995. szeptember 25-én kelt adásvételi szerződéssel igazolta, hogy másik lakástulajdonát egy éven belül eladta, az elsőfokú hatóság az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 21. § (5) bekezdésében foglaltak szerint a határozatával a fizetendő illeték alapjaként a vásárolt és az eladott lakástulajdoni rész forgalmi értékének a különbözetét fogadta el és az illetéket 28 000 Ft-ban állapította meg.
A felperes fellebbezésében sérelmezte a határozatokat és kérte azok megváltoztatását azon az alapon, hogy az eladott ingatlanon, annak 1/4 részén haszonélvezeti jog állt fenn és mint vagyonértékű jognak az 1 300 000 Ft (1/4 80%-a)-nak beszámításával a fizetendő illeték 0 Ft-ra módosul.
A felperes fellebbezése folytán az alperes az 1997. május 24-én kelt határozatával az Itv. 21. § (5) bekezdésére hivatkozással az elsőfokú határozatot a fellebbezés elutasítása mellett hatályban tartotta.
A felperes keresetében a határozatok bírósági felülvizsgálatát kérte.
Álláspontja szerint törvénysértőek a határozatok, tévesen értelmezte a közigazgatási hatóság a törvény erre vonatkozó rendelkezéseit; mert az illetéktörvény is vagyoni értékű jogként ismeri el a haszonélvezeti jogot. Az eladott ingatlanból a tulajdoni rész arányának és a haszonélvezeti jogának a 80%-át figyelembe véve (1990. évi XCIII. törvény 72. §) 1 625 000 + 320 000 Ft együttes figyelembevételével az illeték nulla. Vagyongyarapodás hiányában a kirótt illetéket képtelen megfizetni nyugdíjából.
Az alperes a határozatában kifejtetteket fenntartva a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.
Az Itv 21. § (5) bekezdése szerint a lakástulajdon vásárlása esetén, ha a vevő egy másik lakástulajdonát eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének különbözete.
Az Itv. a haszonélvezeti jogot vagyonértékű jognak ismeri el, de a tárgyi esetben az Itv. 21. §-ának (5) bekezdését kell alkalmazni, melynek értelmében kizárólag a tulajdonjog megszerzése, illetve eladása esetén biztosítja a cserét pótló vételi kedvezmény igénybevételét, haszonélvezeti jog eladása, illetve vétele esetére nem.
Egyébként is a felperes az eladott ingatlanra létesített adásvételi szerződés tartalma szerint tulajdonjogot adott el, a haszonélvezeti jogáról lemondott.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett, kérte annak megváltoztatását, keresete szerinti ítélet meghozatalát.
A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 254. § (3) bekezdésben foglaltakra utalással annak helyes indokai alapján hagyta helyben.
A fellebbezésben írtakra figyelemmel kiemeli a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg ítéletében, hogy az illetékekről szóló módosított 1990. évi XCIII. törvény 21. § (5) bekezdése szerint lakástulajdon vásárlása esetén, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és feladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete.
A törvény tehát egyértelműen lakástulajdon eladása, illetve vétele esetén teszi lehetővé az úgynevezett cserét pótló vételi illetékalap - kedvezmény igénybevételét. Ez a kedvezmény a haszonélvezeti jog vétele-eladása esetén nem jár, függetlenül attól, hogy a haszonélvezeti jog vagyonértékű jog.
Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg ítéletében azt is, hogy a felperes az adásvételi szerződés 5. pontja szerint özvegyi haszonélvezeti jogról lemondott és hozzájárult annak törléséhez.
(Fővárosi Bíróság 58. Kf. 33.277/1998. sz.)