adozona.hu
AVI 1999.3.40
AVI 1999.3.40
Az iratok határidőben történő benyújtásának kötelezettségét nem érinti az a körülmény, hogy a bejelentésre benyújtott okirat bejegyzésre alkalmas-e illetve fennáll-e a kérelemnek valamely hiányossága [1990. évi XCIII. tv. 3. § (5) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíráság a felperes keresetét elutasította. Az ítéleti tényállás szerint a felperes 1995. március 24-én kelt adásvételi szerződéssel vásárolta meg a B. Sz. u. 17. szám alatti ingatlant 10 360 640 Ft + 2 590 160 Ft vételárért. A vételár első részét a felperes a szerződés aláírásakor, a második részt pedig 1995. március 31-én fizette a felperes. A szerződés kötésekor a felperes, a kiürített ingatlan birtokába került. A szerződést a felperes és az eladó Kft. képviselője írta alá ügyvé...
AVI 1999.3.40 Az iratok határidőben történő benyújtásának kötelezettségét nem érinti az a körülmény, hogy a bejelentésre benyújtott okirat bejegyzésre alkalmas-e illetve fennáll-e a kérelemnek valamely hiányossága [1990. évi XCIII. tv. 3. § (5) bek.]
Az elsőfokú bíráság a felperes keresetét elutasította. Az ítéleti tényállás szerint a felperes 1995. március 24-én kelt adásvételi szerződéssel vásárolta meg a B. Sz. u. 17. szám alatti ingatlant 10 360 640 Ft + 2 590 160 Ft vételárért. A vételár első részét a felperes a szerződés aláírásakor, a második részt pedig 1995. március 31-én fizette a felperes. A szerződés kötésekor a felperes, a kiürített ingatlan birtokába került. A szerződést a felperes és az eladó Kft. képviselője írta alá ügyvédi ellenjegyzés mellett.A szerződést 1995. november 9-én nyújtották be a földhivatalhoz bejegyzésre, mellékelve az 1995. október 25-i taggyűlési határozatot, mellyel az adásvételi szerződést a Kft. jóváhagyta.
Az elsőfokú illetékkiszabási hatóság 1996. május 29-én kelt fizetési meghagyással a felperest 1 295 080 Ft visszterhes vagyonátruházási illeték, 2000 Ft eljárási illeték és 100 000 Ft mulasztási bírság fizetésére kötelezték.
A felperes a mulasztási bírság kiszabása ellen fellebbezett, tagadta a mulasztás elkövetését, arra hivatkozott, hogy az Itv. 3. § (5) bekezdésbe írt 30 napos határidő 1995. október 25-től kezdődött - ettől számítottan pedig határidőben nyújtották be a szerződést a földhivatalhoz.
Az alperes, mint a másodfokú hatóság 1997. március 12-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az alperes határozatának megváltoztatását a mulasztási bírság törlését kérte. A felperes álláspontja az volt, hogy a Gt. 183. § (2) bekezdés g) pontja alapján a Kft. által kötött adásvételi szerződés érvényességéhez a taggyűlési határozat szükséges volt. A taggyűlést követő 30 napon belül sor került a szerződés földhivatali benyújtására, azaz illetékkiszabásra, való bejelentésre, ezért mulasztást nem követett el.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a gazdasági tagságokról szóló 1988. évi VI. törvény, (Gt.) 183. § (2) bekezdés g) pontja, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 3. § (3) bekezdés a) pontja, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr. végrehajtására kiadott 2/1972.
(XII. 31.) MÉM rendelet 73. § (1) bekezdése értelmében azt állapította meg, hogy a felperesi kft. ügyvezetője által kötött szerződés olyannak tekinthető, mely harmadik személy irányában joghatályos a Gt. 183. § (2) bekezdés g) pontjában írt taggyűlési hatáskör nem érinti az ügyvezető által kötött szerződések alapján a társaságot terhelő helytállási, teljesítési kötelezettséget. A taggyűlési jóváhagyás körébe tartozó szerződések esetén a taggyűlés jóváhagyásának elmaradása nem eredményezheti a szerződés megszüntetését. Ettől még a szerződés nem tekinthető a
27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet 73. § (1) bekezdésében megkívánt felfüggesztő feltételhez kötött szerződésnek. A rendelet ugyanis szűkebben határozza meg a felfüggesztő feltételhez kötött feltételek körét, csak a harmadik személyék és hatósági jóváhagyásokhoz kötött szerződésék esetében engedi meg a későbbi jóváhagyástól számított határidőben történő benyújtást.
Ezen túl az elsőfokú bíróság megállapította azt is, hogy az iratok határidőben való benyújtásának kötelezettségét nem érinti az a körülmény, hogy a bejelentésre benyújtott okirat bejegyzésre alkalmas-e vagy a kérelemnek fennáll-e valamely hiányossága (pl. taggyűlési jóváhagyás). A kérelem szerinti bejegyzés teljesíthetőségéről ugyanis a földhivatal jogosult dönteni, mely döntését később hozza meg, a 30 napos bejelentési kötelezettség az illeték kiszabására történő bejelentéshez kerül előírásra.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett, kérte az ítélet megváltoztatását a keresetének megfelelő ítélet meghozatalát. A felperes, hangsúlyozta azt a jogi álláspontját, hogy a taggyűlési jóváhagyás nélkül megkötött szerződés a Ptk. 200. § (2) bekezdése alapján semmis szerződés, mivel jogszabályba ütköző semmis szerződésekhez joghatások nem fűződhetnek, így annak vagyonátruházási vonzata és mulasztási bírság vonzata sem lehet. Utóbb 1995. október 25-én az érvénytelenségi ok kiküszöbölődött.
A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján lényegében helyes indokaira tekintettel hagyta helyben, azzal az indokolási módosítással, hogy az elsőfokú ítélet 4. oldalán található az a megfogalmazás, miszerint a taggyűlési jóváhagyás elmaradása a "szerződés megszűnését" eredményezi, nem a Ptk. szerződés megszűnésének fogalmát takarja.
A másodfokú bíróság a felperes fellebbezésében írtakra tekintettel kiemeli, hogy az Itv. 3. § (5) bekezdése szerinti hatósági jóváhagyástól (engedélytől, tudomásulvételtől, hozzájárulástól) függő vagyonszerzési jogügylettel kapcsolatban illetékkötelezettség jóváhagyás - több hatósági jóváhagyás esetén az utolsó jóváhagyás - napján keletkezik. Ez irányadó akkor is, ha a szerződés érvényességéhez harmadik személy beleegyezése szükséges.
A felperes sem vitatta a perbeli esetben, hogy a felperesi Kft. által kötött adásvételi szerződés érvényességéhez sem hatóság, sem harmadik személytől eredő jóváhagyására nem volt szükség.
Az Illetéktörvény viszont kizárólag az esetben szabályozza az illetékfizetési kötelezettség beálltának későbbi időpontját.
Ennek hiányában viszont az általános szabály az Itv. 3.§ (3) bekezdés a) pontja alkalmazandó, miszerint a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség a szerződés megkötésének napján keletkezik.
Ebből a szempontból közömbös, hogy az amúgy törvény által előírt kötelező taggyűlési jóváhagyás megvolt-e. Amennyiben egyébként a taggyűlési jóváhagyás utóbb elmaradt volna, vagy más egyéb okból hiúsul eg a jogügylet az Itv. 80. § (1) bekezdés b), illetve c) pontja alapján mód van az illeték törlésére, visszatérítésére.
Mindezek alapján tehát a felperes határidőt mulasztott, a mulasztási bírság jogalapja fennállott.
(Fővárosi Bíróság 58. Kf. 33.267/1998. sz.)