adozona.hu
AVI 1999.3.38
AVI 1999.3.38
Az Itv. alkalmazásakor sem minősül felfüggesztő feltételnek a teljesítés határidejére vonatkozó szerződési rendelkezés [1990. évi XCIII. tv. 3.§ (6) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítéleti tényállás szerint a felperes 1995. május 19-én kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta H. Gyuláné eladótól ab., V. u. 18. III. em. 1. szám alatti öröklakást 12 000 000 Ft vételárért.
Ugyanezen napon egy másik adásvételi szerződéssel vásárolta meg a felperes M. Antalné eladótól az ugyanezen ház III. em. 3. szám alatti lakást 5 millió Ft vételárért.
A felperes az adásvételi szerződést 1995. július 20-án nyújtotta be a Főváros...
AVI 1999.3.38 Az Itv. alkalmazásakor sem minősül felfüggesztő feltételnek a teljesítés határidejére vonatkozó szerződési rendelkezés [1990. évi XCIII. tv. 3.§ (6) bek.]
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítéleti tényállás szerint a felperes 1995. május 19-én kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta H. Gyuláné eladótól ab., V. u. 18. III. em. 1. szám alatti öröklakást 12 000 000 Ft vételárért.Ugyanezen napon egy másik adásvételi szerződéssel vásárolta meg a felperes M. Antalné eladótól az ugyanezen ház III. em. 3. szám alatti lakást 5 millió Ft vételárért.
A felperes az adásvételi szerződést 1995. július 20-án nyújtotta be a Fővárosi Kerületek Földhivatalához tulajdonjog bejegyzése és illetékkiszabás végett.
Az elsőfokú illetékkiszabási hatóság 1996. február 29-én kelt fizetési meghagyásával a felperest 560 000 Ft visszterhes vagyonátruházási illeték, 2000 Ft ingatlan-nyilvántartási bejegyzési illeték és 100 000 Ft mulasztási bírság megfizetésére kötelezte.
A felperes a fizetési meghagyás ellen fellebbezéssel élt és vitatta a mulasztási bírság kiszabásának jogalapját.
Az alperes 1996. április 25-én kelt határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében a mulasztási bírság kiszabására vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezését kérte.
Az adásvételi szerződésben a felek rögzítették, hogy a szerződés aláírásakor a vevő - felperes - foglalót, vételárelőleget ad, a teljes vételárat 1995. július 1. napjáig köteles megfizetni, amikor az eladó az ingatlant köteles kiüríteni. A felperes álláspontja szerint így a szerződés tulajdonjog átruházására felfüggesztő feltételt tartalmazott. Az Illetéktörvény 3. § (6) bekezdése szerint ilyen feltételtől függő szerződés esetén a vagyonszerzési illetékkötelezettség a szerződés hatályának beálltakor keletkezik - perbeli esetben a vételár teljes kifizetéséhez kapcsolódóan, azaz 1995. június 30-án. Ekkor kapta meg a felperes az eladótól a tulajdonjog bejegyzésére vonatkozó hozzájáruló nyilatkozatot. E nyilatkozat nélkül nem is volt jogosult bejegyzési kérelmét előterjeszteni, tehát késedelmes bejelentés nem történt, a mulasztási bírság kiszabásának feltétele nem állt fenn.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, fenntartotta a határozatában foglalt álláspontját, miszerint az adásvételi szerződés annak aláírása napján hatályba lépett és a földhivatali bejelentés határidejétől való eltérésre csak akkor van lehetőség, ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése, vagy hatósági jóváhagyás szükséges.
A felperes esetében ilyen feltétel fennállásáról nincs szó, ezért a bejelentés késedelme bekövetkezett.
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 3. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség a szerződés megkötésének napján keletkezik. A (6) bekezdés szerint a felfüggesztő vagy bontó feltételtől, illetőleg a kezdő határidő bekövetkezésétől függő szerződés esetén ez a nap a szerződés hatályának a beálltához kapcsolódik.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr. végrehajtására kiadott 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet 73.§ (1) bekezdése előírja, hogy az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezésének módosulásának, megszűnésének bejegyzése iránti kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés keltétől számított 30 napon belül kell a földhivatalhoz benyújtani.
A perbeli esetben, mivel a szerződés harmadik személy beleegyezésének, illetve hatósági jóváhagyásának a szükségességét nem tartalmazta, ebből következően legkésőbb 1995. június 19-ig az adásvételi szerződést be kellett volna a földhivatalhoz nyújtani.
A késedelem tehát 30 napot meghaladó volt, ezért az Itv. 91. § (1) bekezdése értelmében a 82. §-ban említett mulasztási bírság szabható ki.
A mulasztási bírság mértékéről az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 4. § (1) bekezdés c) pontja rendelkezik.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett, kérte annak megváltoztatását, a keresete szerinti ítélet meghozatalát.
A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg ítéletében, hogy az illetékekről szóló módosított 1990. évi XCIII. törvény 3. § (3) bekezdése alapján a visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség a szerződés megkötésének napján keletkezik.
A 3. § (6) bekezdése valóban úgy rendelkezik, hogy felfüggesztő feltétel esetén a vagyonszerzési illetékkötelezettség a szerződés hatályának beálltakor keletkezik. A perbeli esetben a szerződés 3.4. pontjában írtak nem minősülnek felfüggesztő feltételnek. Az adásvételi szerződés annak megkötésekor érvényes és hatályos - a szerződés 5. pontja ezt le is szögezi - a 3. pontban foglalt kikötések kizárólag a vételár megfizetés, illetve a birtokba bocsátás - azaz a teljesítések határidejét szabta meg.
A felfüggesztő feltétel hiányában a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség a szerződés megkötésének napján keletkezik, a külön jogszabályban a 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet 73. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a szerződést a keltétől számított 30 napon belül a földhivatalhoz be kellett volna nyújtani.
A szerződés benyújtásának kötelezettségétől különbözik a tulajdonjog változás átvezetésének időpontja, mely adott esetben valóban akkor történhet, amikor az eladó a vételár kézhezvétele után a tulajdonjog-változás átvezetéséhez beleegyezését megadja.
Megjegyzi a másodfokú bíróság a szerződés keltétől számított 30 napon belüli földhivatalhoz benyújtás éppen a vevő érdekeit is szolgálja a bejegyzési kérelem széljegyzet formájában való rögzítés ugyanis megakadályozhatja az esetleges többszöri eladást.
Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg ítéletében, hogy a 30 napot meghaladó késedelem esetén mulasztási bírság szabható ki. Az Art. 74. § (1) bekezdés c) pontja alapján a bírság összege a kiszabott vagyonszerzési illeték 30%-a, de legfeljebb 100 000 Ft.
Mindezek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése szerint helybenhagyta.
(Fővárosi Bíróság 58. Kf. 33. 294/1997. sz.)