adozona.hu
AVI 1999.3.35
AVI 1999.3.35
A pótlékmentességi kedvezmény csak a fizetési könnyítés időtartamára illeti meg az adózót (1990. évi XCI. tv. 81. §)
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint a felperes 363 666 forint Áfa. tartozásának megfizetésére fizetési halasztást kapott, melynek során az adóhatóság - méltányosságból - a késedelmi pótlék felszámítását mellőzte. A felperes az Áfa. tartozását 1995 októberében kifizette, ezt követően az adóhatóság 171 194 forint késedelmi pótlékot közölt a felperessel. A fizetési értesítés elleni felperesi fellebbezést az alperes határozatával elutasította azzal az indokkal, hogy a késedelmi...
Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát az elsőfokú adóhatósági fizetési értesítésre is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Indokolásában arra utalt, hogy az alperes az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. tv. (a továbbiakban: Art.) 81. § (5) bekezdése alapján nem indokolta meg, hogy a késedelmi pótlékot milyen időszak vonatkozásában és milyen indokok alapján mellőzte. A felperes fizetési könnyítés iránti kérelmét elbíráló határozatokból a pótlékmentes időszak sem a rendelkező részben, sem az indokolásban nem került megjelölésre, ezért a felperes azt másképpen nem is értelmezhette, minthogy az adóhatóság magát a pótlékfizetési kötelezettséget mellőzte.
Az alperes fellebbezése folytán a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság téves jogszabály-értelmezéssel jutott arra a következtetésre, hogy a felperes által támadott adóhatározat nem felel meg az Art. rendelkezéseinek. A jogvita elbírálására azt kellett volna vizsgálnia az elsőfokú bíróságnak, hogy a felperessel szemben kiszabott késedelmi pótlék jogszerű volt-e vagy sem. Ebből a szempontból nem bír jelentőséggel, hogy a korábbi, fizetési könnyítés engedélyezése felől hozott határozatok mennyiben felelnek meg a jogszabályoknak, mert nem ezen határozatok felülvizsgálata a per tárgya. Ugyancsak nem perdöntő, hogy a felperes miként értelmezte a halasztást engedélyező adóhatósági határozatokat. Az Art. 67. §-ának (1)-(2) bekezdései alapján késedelmi pótlékot kell felszámolni magánszemély vonatkozásában az adótartozás esedékessége után benyújtott kérelmének engedélyezése során az engedélyező határozat meghozatalának napjáig. Az engedélyezés keltének napjától a fizetési könnyítés időtartalmának pedig az Art. 81. §-ának (5) bekezdés c) pontjában meghatározott kedvezményes pótlékot kell felszámítani, mely vonatkozásában az adóhatóság kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzheti a pótlék felszámítását.
A másodfokú bíróság szerint a jogszabályok helyes értelmezése szerint a pótlékmentességi kedvezmény csak a fizetési könnyítés időtartamára illeti meg a felperest és nem érinti az eredeti esedékességtől a fizetési könnyítést biztosító határozat keltéig automatikusan felszámított késedelmi pótlék összegét.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helyben hagyását, annak törvényes és helytálló indokai alapján. A felperes álláspontja szerint a másodfokú bíróság ítélete tévesen értelmezte, illetve megsértette az Art. 67. §-ának (1)-(2) bekezdéseit, 81. §-ának (5) bekezdését, az Áe. 43. és 48. §-ában írtakat.
Az alperes a másodfokú bíróság ítéletének hatályában történő fenntartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság is rámutat arra, hogy jelen jogvita elbírálásánál azt kellett vizsgálniuk a bíróságoknak, hogy az alperes késedelmi pótlékot kiszabó határozata jogszerű-e vagy sem. Ennek vizsgálatánál nem bír jelentőséggel, hogy a felperes miképpen értelmezte a fizetési halasztást engedélyező adóhatósági határozatot, illetve annak a késedelmi pótlék felszámítását méltányosságból mellőző rendelkezését.
Az Art. 67. §-ának (1) és (2) bekezdései kötelezően írják elő a késedelmi pótlék felszámítását magánszemély vonatkozásában az adótartozás esedékessége után benyújtott kérelmének engedélyezése során, az engedélyező határozat meghozatalának napjáig. A felperes fizetési könnyítést kapott, melynek időtartamára az Art. 81. §-ának (5) bekezdés c) pontja alapján kedvezményes pótlékot kellett volna felszámítani, de az adóhatóság a jogszabály által biztosított lehetőség alapján kivételes méltánylást érdemlő esetet tekintettel mellőzte a pótlék felszámítását. A pótlékmentességi kedvezmény azonban csak a fizetési könnyítés időtartamára illeti meg a felperest. Ez a pótlékmentességi kedvezmény nem vonatkozott az eredeti esedékességtől a fizetési könnyítést biztosító határozat keltéig felszámított késedelmi pótlék összegére.
A másodfokú bíróság helyes jogértelmezése alapján az alperes határozata nem sértette az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv. (Áe.) 43. §-át, mely a közigazgatási szerv határozatának kötelező tartalmi elemeit tartalmazza, valamint a 48. § sem, mivel az alperes határozata nem korábbi határozatának kijavítását vagy kiegészítését jelenti.
A fentiek alapján a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. § alapján azt hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. I. 27. 452/1997. sz.)