adozona.hu
AVI 1999.1.11
AVI 1999.1.11
A jövedéki ellenőrzés során feltárt szeszesital származásának igazolására nem alkalmas olyan számla, amely nem tartalmazza a jogszabályban megjelölt kellékeket (1993. évi LVIII. tv. 6. §, 22. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú vámhatóság a felperes által üzemeltetett vendéglátóipari üzletben ellenőrzést tartott, amelynek következtében 129 liter különféle szeszesital került lefoglalásra. A vámhivatal az 1995. október 17-én kelt határozatával a felperes terhére jövedéki törvénysértés miatt 126213 Ft jövedéki bírságot szabott ki, a 129 liter lefoglalt különféle italáru elkobzását pedig elrendelte.
A felperes fellebbezést nyújtott be az elsőfokú határozat ellen, amelyet az alperes 1995. december 14-én hozo...
AVI 1999.1.11 A jövedéki ellenőrzés során feltárt szeszesital származásának igazolására nem alkalmas olyan számla, amely nem tartalmazza a jogszabályban megjelölt kellékeket (1993. évi LVIII. tv. 6. §, 22. §)
Az elsőfokú vámhatóság a felperes által üzemeltetett vendéglátóipari üzletben ellenőrzést tartott, amelynek következtében 129 liter különféle szeszesital került lefoglalásra. A vámhivatal az 1995. október 17-én kelt határozatával a felperes terhére jövedéki törvénysértés miatt 126213 Ft jövedéki bírságot szabott ki, a 129 liter lefoglalt különféle italáru elkobzását pedig elrendelte.A felperes fellebbezést nyújtott be az elsőfokú határozat ellen, amelyet az alperes 1995. december 14-én hozott határozatával bírált el. A jövedéki bírság mértékét 124197 Ft összegben állapította meg.
A felperes keresetet nyújtott be a városi bírósághoz és kérte az alperesi határozat hatályon kívül helyezését.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét nem találta alaposnak, ezért azt elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Jtv.) 6. § 39. pontjának, valamint a 38. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával járt el az alperes.
A felperes fellebbezést nyújtott be az elsőfokú bíróság ítélete ellen. Fellebbezését a másodfokú bíróság elutasította, az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta a helyesen megállapított tényállás és a helytálló jogi okfejtés alapján. A másodfokú bíróság kifejtette, hogy a bizonyítékok mérlegelésére a közigazgatási eljárásban és az elsőfokú bíróság eljárása során is megfelelő módon került sor, ezért felülmérlegelésére lehetőség nincs.
A felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a jogerős ítélet ellen. Álláspontja szerint a jogerős ítélet törvénysértő, mivel az eljáró bíróság megsértette a Jtv. 67. § (1) bekezdés c) pontját, amely szerint jövedéki ellenőrzés alól elvontnak minősül az a jövedéki termék, amelynek származását, eredetét forgalomba hozója, szállítója számlával, vámokmánnyal nem tudja igazolni. A jövedéki törvény 6. § 22. pontja részletezi a számla törvényes kellékeit. Álláspontja szerint az általa felmutatott számla alkalmas a jövedéki termék azonosítására, így tévedett a vámhatóság, amikor a számlát nem fogadta el. A felülvizsgálati kérelemben kifejtett álláspont szerint az eljáró bíróságok megsértették a Pp. 206. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Jtv. 6. § 22. pontja szerint számlának minősül az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 13. § (1) bekezdésének 16. pontja rendelkezése szerinti számlaként meghatározott bizonylat, amely tartalmazza a vevő adóigazgatási azonosító számát, a szállító jövedéki engedélyének számát, valamit a vevő jövedéki engedélyének számát is, ha az jövedéki alanynak minősül.
A felperes által becsatolt számla, majd annak az 1995. október 5-én megtett kiegészítése sem tartalmazza a jogszabályban megjelölt törvényi kellékeket, így a számla nem alkalmas a jövedéki ellenőrzés során feltárt szeszesital származásának igazolására.
A Pp. 270. § (1) bekezdése szerint, ha a törvény másként nem rendelkezik, a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Legfelsőbb Bíróságtól jogszabálysértésre hivatkozva kérheti a fél. A felülvizsgálati eljárás során a Pp. XIV. fejezetének alkalmazásával jár el a Legfelsőbb Bíróság. A Pp.</a> 275§ (1) bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt.
A rendelkezésre álló iratokból a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az első- és másodfokú bíróság a bizonyítékok helyes mérlegelésével járt el. A jogerős ítélet életszerű, logikai ellentmondásokat nem tartalmaz és nem iratellenes. Így a Legfelsőbb Bíróságnak a felülvizsgálati eljárás során a bíróság mérlegelésének felülmérlegelésére lehetősége nincs.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás során megállapította, hogy az alperes helyesen értelmezte és alkalmazta a Jtv. 67. § (1) bekezdés c) pontját. A helyszíni ellenőrzés alkalmával a felperes számlával nem tudta igazolni a lefoglalásra került szesz eredetét, a későbbiekben benyújtott számla és számla-kiegészítés pedig nem felelt meg a törvényes előírásoknak.
Fent kifejtettek szerint a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. § (1) bekezdése szerint az érdemben helyes jogerős bíróság ítéletet hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. III. 27. 847/1997. sz.)