adozona.hu
AVI 1999.1.8
AVI 1999.1.8
Önmagában az a tény, hogy a létező adóalany a bejelentett telephelyen nem lelhető fel és a képviselő ismeretlen helyen tartózkodik, nem jelenti azt, hogy a kiállított számla fiktív lenne (1990. évi XCI. tv. 51. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes 1995. IV. negyedévére vonatkozóan általános forgalmi adóellenőrzést Végzett a felperesnél és 3936000 forint adókülönbözetet állapított meg, melyből 3 581 000 forintot adóhiánynak minősített. Ezzel összefüggésben 1 968 000 forint adóbírságot és 1 349 000 forint késedelmi pótlékot is kivetett. A határozatát arra alapította, hogy az N. Kft. és a B. Bt. - melyektől a felperes gázolajat vásárolt - a bejelentett telephelyén, illetve székhelyén nem lelhető fel és az N. Kft. az adószámát i...
AVI 1999.1.8 Önmagában az a tény, hogy a létező adóalany a bejelentett telephelyen nem lelhető fel és a képviselő ismeretlen helyen tartózkodik, nem jelenti azt, hogy a kiállított számla fiktív lenne (1990. évi XCI. tv. 51. §)
Az alperes 1995. IV. negyedévére vonatkozóan általános forgalmi adóellenőrzést Végzett a felperesnél és 3936000 forint adókülönbözetet állapított meg, melyből 3 581 000 forintot adóhiánynak minősített. Ezzel összefüggésben 1 968 000 forint adóbírságot és 1 349 000 forint késedelmi pótlékot is kivetett. A határozatát arra alapította, hogy az N. Kft. és a B. Bt. - melyektől a felperes gázolajat vásárolt - a bejelentett telephelyén, illetve székhelyén nem lelhető fel és az N. Kft. az adószámát is helytelenül tüntette fel az általa kibocsátott számlákon. Azok utolsó helyi értéke ugyanis a tényleges adószáméval nem egyezik meg.A felperes keresetében az alperes jogerős határozatának felülvizsgálatát, az alperes pedig a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte. Az ítéletét azzal indokolta, hogy az N. Kft. és a felperes között a tényleges gazdasági esemény bekövetkezett. Az eladó N. Kft. adóalany volt, melynek székhelye előzőleg Somogy megyében lehetett, melyet a Vám- és Pénzügyőrség Baranya, Somogy és Tolna Megyei Parancsnoksága által kiadott jövedéki engedély is alátámaszt. Az ügylet során felszámolt költségek teljes egészében az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységet szolgálták, adófizetésre kötelezett adóalany gyakorolta. Az N. Kft. által kibocsátott számviteli bizonylat hiteles annak ellenére, hogy azon esetleg még a Somogy megyei adószám szerepel. Ehhez a formai hibához olyan jogkövetkezmények, melyek a felperes adó visszaigénylési lehetőségét megakadályoznák nem köthetőek.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, kérve annak megváltoztatását és a kereset elutasítását.
A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és az alperest a határozatának hatályon kívül helyezése mellett új eljárás lefolytatására kötelezte.
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a megyei bíróság annyiban módosítja, hogy az alperes adóvizsgálata és annak megállapításai az 1995. IV. negyedévre vonatkoznak. Egyebekben azt a másodfokú eljárásban is irányadónak tekintette.
A közigazgatási határozatokból megállapíthatóan az alperes azért ítélte jogszerűtlennek a felperes általános forgalmi adólevonási jogának gyakorlását, mert a számla kibocsátókat nem találta a megadott székhelyükön, illetve telephelyükön.
Az N. Kft. számláin szereplő címen B. Zsuzsa lakik, a B. Bt. által megadott cím pedig K. Ilona tulajdonába lévő ingatlan.
A számlakibocsátók adóalanyiságát nem vitatta. Álláspontja szerint azonban az adó áthárítása nem történt meg, ha az eladó adófizetési kötelezettségének nem tett eleget.
A csatolt közigazgatási iratok nem támasztják alá azt az alperesi megállapítást, hogy a számlakibocsátók és a felperes között tényleges gazdasági esemény nem jött létre. Az N. Kft. számláin megjelölt cím valóban B. Zsuzsa tulajdona, azonban ő az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal B. megyei igazgatósága előtt 1995. június 28. napján tett nyilatkozatában a Kft. gazdasági tevékenységét nem vitatta, sőt előadta, hogy abban személyesen is közreműködött. A Baranya Megyei Igazgatóság az 1995. augusztus 2. napján kelt tájékoztatásában pedig azt közölte a Győr - Moson - Sopron Megyei Igazgatósággal, hogy az N. Kft. milyen társaságoktól eszközölte a gázolaj beszerzéseit.
K. Ilona sem azt nyilatkozta az adóhatóságnak, hogy ingatlanában a B. Bt. nem működött, hanem azt, hogy mivel azt személyesen nem használta, ismerőse ajánlatára egy meg nem nevezett kalocsai ügyvéden keresztül bérbeadás útján hasznosította. Nem vitatta, hogy bérlője a B. Bt. volt, csupán azt adta elő, hogy tagjaival személyesen nem találkozott.
Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 51. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ellenőrzés során a tényállást az adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, önmagában azért mert a cégjogi és adójogi értelemben ugyan létező adóalany a bejelentett székhelyén, telephelyén nem lelhető fel, és a képviseletére jogosult személy ismeretlen helyen tartózkodik, a vevőnél nem állapítható meg a fiktív számlázás miatti jogkövetkezmény.
A fentiekből következően az adóhatóságnak további bizonyítást indokolt lefolytatni annak megállapítása érdekében, hogy a számlán feltüntetett gazdasági esemény egyáltalán létrejött-e, illetve a számlán szereplő felek között történt-e meg. A számlakibocsátó vizsgálatát illetően szükséges mindent megtenni annak érdekében, hogy a számlakibocsátók székhelyét felkutassa, a cégbejegyzési adatokat is figyelembe véve minden ismert telephelyet indokolt felkeresni, valamint a társaság tagjait, tisztségviselőit tanúként lehet meghallgatni. A bejelentett címeken túl a lakcímnyilvántartó is megkereshető.
Az a körülmény sem alapozza meg az alperesi álláspont jogszerűségét, hogy a számlakibocsátók adófizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget, így az adó áthárítása sem történt meg. A rendelkezésre álló számlákból megállapíthatóan a felperes a gázolajat mind az N. Kft.-től, mind pedig a B. Bt.-től általános forgalmi adótartalommal együtt vásárolta. Az adó áthárítása tehát megtörtént, csupán annak a megfizetése maradt el. Ez utóbbi behajtásáról pedig az alperesnek kell a rendelkezésére álló hatósági eszközökkel gondoskodnia.
(Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3. Pf. 21.166/1998. sz.)