adozona.hu
AVI 1998.12.128
AVI 1998.12.128
A fogyasztási adóról szóló törvény alkalmazásakor az érmét fémlapból és műalkotásból álló egységnek kell tekinteni (1991. évi LXXVIII. tv. 9. §).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú adóhatóság az alperest 1995. szeptember 20-án kelt határozatával azért kötelezte adókülönbözet megfizetésére, mert értékesítés után nem vallott be és fizetett fogyasztási adót, illetve a befizetett adót tévesen számította ki, ugyanaznap egy másik ellenőrzési időszakra vonatkozó határozatában pedig azért, mert a felperesnek saját üzlete nem volt, ennek ellenére üzletben értékesítés esetére alkalmazható adószabály szerint fizette adóját. Az alperes 1995. november 10. napján meghozot...
AVI 1998.12.128 A fogyasztási adóról szóló törvény alkalmazásakor az érmét fémlapból és műalkotásból álló egységnek kell tekinteni (1991. évi LXXVIII. tv. 9. §).
Az elsőfokú adóhatóság az alperest 1995. szeptember 20-án kelt határozatával azért kötelezte adókülönbözet megfizetésére, mert értékesítés után nem vallott be és fizetett fogyasztási adót, illetve a befizetett adót tévesen számította ki, ugyanaznap egy másik ellenőrzési időszakra vonatkozó határozatában pedig azért, mert a felperesnek saját üzlete nem volt, ennek ellenére üzletben értékesítés esetére alkalmazható adószabály szerint fizette adóját. Az alperes 1995. november 10. napján meghozott határozataival az elsőfokú határozatokat helybenhagyta.A felperes keresetében elsődlegesen a határozatok hatályon kívül helyezését és az alperes új határozat hozatalára kötelezését, másodlagosan a határozatok megváltoztatását kérte arra hivatkozással, hogy összetett terméket értékesített, mely nemesfémből és szellemi termékből áll. Utóbbi összetevőnek adóterhe nincs.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint az adóalapot a felperes tévesen, önköltség után határozta meg, noha üzlethelyiséggel, ami az ilyen adó kiszámításának a feltétele lenne, nem rendelkezik. Az összetett termékre vonatkozó szabály pedig szintén az üzlethelyiség hiányában nem alkalmazható.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Indokolása szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, az abból levont következtetése is megfelelt a jogszabályoknak, ezért nincs lehetőség az ítélet megváltoztatására. Kiemelte a megyei bíróság, hogy iparművészeti termékek közé kizárólag csak a zsűrik által ilyennek minősített egyedi vagy meghatározott példányszámban előállított termékek tartoznak. Nem tartoznak ide az iparművészekkel készített formatervek felhasználásával, de ipari gyártástechnológiával ellátott perbeli termékek.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet keresetének megfelelő megváltoztatását, vagy a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Arra hivatkozott, hogy a felülvizsgálattal támadott ítéletek nem bírálták el hatályon kívül helyezés iránti kereseti kérelmét, valamint arra, hogy nemesfémből készült, általa tervezett érmék iparművészeti alkotásnak vagy műalkotásnak minősülnek, mert nem ipari gyártástechnológiával készültek, ezért az ennek kimondására alapított másodfokú ítélet megalapozatlan.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság jogerős határozatát hatályában fenntartotta.
A fogyasztási adóról és a fogyasztási árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Fat.) 9. §-ának (1) bekezdése szerint kell százalékos adómérték esetében az adó alapját kiszámítani. Ennek megfelelően az adó alapja:
a) a saját előállítású és a bérmunkában termeltetett terméknél
aa) a saját kiskereskedelmi hálózatba, üzlethelyiségbe történő kiszállítás esetén a termék közvetlen önköltsége;
ab) egyéb esetekben az értékesített termék fogyasztási adót és általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértéke.
A határozatokkal érintett időszakban a felperes saját kiskereskedelmi hálózattal, üzlethelyiséggel nem rendelkezett. Ennek megfelelően az általa értékesített termék fogyasztási adójának alapja a termék fogyasztási adót és általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértéke volt. Nem tévedtek ezért az eljáró közigazgatási szervek, valamint bíróságok akkor, amikor a felperes terhére az adóalap téves kiszámítása folytán keletkező adókülönbözetet megállapíthatónak tartották.
A Fat. 9. §-ának (4) bekezdése értelmében pedig a különböző adómértékekkel terhelt cikkelemekből álló összetett termék értékesítése esetén, illetve ha a pörkölt kávét, a kávékivonatot kévákeverék vagy kávékészítmény formájában értékesítik, az adóalapot az adóköteles összetevőknek az összetett termék értékéhez viszonyított aránya, a kávékeveréknél és a kávékészítménynél a pörkölt kávé, a kávékivonat mennyisége alapján kell meghatározni.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja az összetett termékkel kapcsolatban a következő. A nemesfém érem műalkotásrész nélkül egyszerű fémlap volna. Éremnek a terméket éppen a hozzáadott művészi alkotó tevékenység folytán lehet tekinteni, mely tevékenység ennélfogva az érem fogalmától nem választható el. Az érmet e természetéből eredően nemesfém lapból és műalkotásból álló egységnek kell tekinteni.
A Fat. 9. §-ának (4) bekezdése azért sem alkalmazható, mert ez a szabály a különböző adómértékekkel terhelt cikkelemekből álló összetett termékek értékesítése esetére vonatkozik, és az adóköteles összetevők arányosítását írja elő. A műalkotásnak azonban nincs adómértéke, ezért nem tekinthető adókötelesnek sem.
A terméket maga a felperes jelölte meg a Fat. l. számú melléklete szerint ITJ: 29-71-11 számmal, ezért az eljárás során később felhozott eltérő ITJ-számoknak az ügy megítélése során nincs jelentőségük.
A felperes keresetének elbírálása során az eljáró bíróságoknak a Pp. 339. §-a alapján azt kellett vizsgálniuk, hogy a közigazgatási hatóság határozata jogszabálysértő volt-e. Jogszabálysértés esetén a határozat hatályon kívül helyezéséről vagy a szükséges feltételek fennállása esetén annak megváltoztatásáról dönthetnek. Jogszabálysértés hiányában a keresetet el kell utasítani.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. 11.27.380/1997. sz.)