adozona.hu
AVI 1998.12.127
AVI 1998.12.127
Beruházásnak minősül minden olyan korszerűsítés, amelynek során az állóeszköz funkciói bővülnek (104/1972. OT-PM-KSH egy. közl.)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes jogelődje egy éttermében fűtéskorszerűsítést végzett, melynek során a vegyes tüzelésű kazánt gázkazánra cserélte és melegvíz-szolgáltatásra is alkalmassá tette. Az elsőfokú adóhatóság határozatával a felperest adóhiány megfizetésére kötelezte. Álláspontja szerint nem egy régi fűtésrendszer átalakítása történt, hanem új, korszerű fűtésrendszer lett kialakítva, így ez a tevékenység nem fenntartásnak, hanem beruházásnak minősül. Tekintettel arra, hogy a felperes az adót e tevékenysége...
AVI 1998.12.127 Beruházásnak minősül minden olyan korszerűsítés, amelynek során az állóeszköz funkciói bővülnek (104/1972. OT-PM-KSH egy. közl.)
A felperes jogelődje egy éttermében fűtéskorszerűsítést végzett, melynek során a vegyes tüzelésű kazánt gázkazánra cserélte és melegvíz-szolgáltatásra is alkalmassá tette. Az elsőfokú adóhatóság határozatával a felperest adóhiány megfizetésére kötelezte. Álláspontja szerint nem egy régi fűtésrendszer átalakítása történt, hanem új, korszerű fűtésrendszer lett kialakítva, így ez a tevékenység nem fenntartásnak, hanem beruházásnak minősül. Tekintettel arra, hogy a felperes az adót e tevékenységet téves fenntartásnak tekintve fizette meg, a határozattal kirótt adóhiány, adóbírság és pótlék kötelezettsége keletkezett.A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a határozat számszaki hibája miatt a fizetendő összeget módosította, egyebekben a tevékenységet szintén beruházásnak tekintve az elsőfokú döntést helybenhagyta.
A felperes keresetében kérte a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését. Arra hivatkozott, hogy nem beruházási, hanem fenntartásnak minősülő munkákat végzett. Téves volt ennek megfelelően adófizetésre kötelezése. Hivatkozott keresetében a másodfokú határozat indokolásának hiányos voltára, az ügyben tapasztalt eljárási késedelemre, arra, hogy pótlékfizetési kötelezettsége a határozat indokolásában levezetve nincs, végül kifogásolta, hogy az amortizáció elszámolására az adóhatóságok figyelmét nem hívták fel, pedig az amortizáció elszámolására a tevékenység beruházásnak minősítése esetében jogosult lett volna. Az elsőfokú bíróság ítéletével a támadott határozatot hatályon kívül helyezte és az eljáró közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte. Indokolása szerint az adóhatóság ott sértett jogszabályt, hogy a beruházási és állóeszköz-fenntartási munkák költségeit nem választotta el, noha beruházásnak csak a rendszer melegvíz-szolgáltatással való kiegészítése minősült volna.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az adóbírság összegét leszállította, egyebekben a felperes keresetét elutasította. Ítélete indokolásában kiemelte, hogy a fűtési rendszer a melegvíz-szolgáltatásra való alkalmassá tétel folytán bővítésre került és e bővítés folytán a rendszer cseréjét beruházásnak kell tekinteni. Mérsékelte egyúttal az adóbírság összegét.
A jogerős másodfokú ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a megyei bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Jogszabálysértésként a beruházási és fenntartási költségek elválasztásának elmulasztását jelölte meg, melynek folytán az alperes nem tett eleget bizonyítási kötelezettségének.
Az I. r. alperes a másodfokú bíróság ítéletének hatályban való fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróságnak az ügy elbírálása során azt kellett eldönteni, hogy fűtési rendszer melegvíz-szolgáltatással kiegészítése folytán az egész tevékenység, vagy csak a kiegészítés tekintendő-e beruházásnak. A kérdés elbírálásánál a tevékenység elvégzésének időszakában hatályban volt, a beruházási, állóeszköz-fenntartási és átszervezési tevékenység elhatárolásának egyes kérdéseiről szóló 104/1972. OT-PM-KSH számú együttes közlemény (a továbbiakban: közlemény) rendelkezését kellett alkalmazni.
A közlemény 1. pontja kimondja, hogy a beruházási, illetőleg az állóeszköz-fenntartási munkák között a határvonalat az egyedi állóeszköz szempontjából kell megvonni. Állóeszköznek kell tekinteni minden egy leltárfelvételi egységet képező elhatárolható berendezést. A kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményéből kitűnően a központifűtés-rendszer egy leltárfelvételi egységnek minősül.
A leltárfelvételi egység tekintetében a közlemény 2. pontja szerint beruházásnak minősül az állóeszköz-állomány bővítése. Ennek megfelelően beruházás minden olyan korszerűsítés, amelynek során az állóeszköz funkciói bővülnek. Tényként megállapítható, hogy a bővülés a leltárfelvételi egységhez kapcsolódóan a melegvíz-szolgáltatás kiépítésével megvalósult. Minthogy a bővítés ténye folytán válik a tevékenység beruházássá, közömbös, hogy ennek milyen az egész tevékenységen belüli aránya.
A fentiek alapján megállapítható, hogy az első és másodfokon eljárt közigazgatási szervek a felülvizsgálati kérelemmel érintett vitás kérdést tekintve a jogszabályoknak megfelelően jártak el, és helytálló volt a másodfokú bíróság ezt alátámasztó döntése is.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A felülvizsgálat során észlelte a Legfelsőbb Bíróság, hogy az első fokon eljárt közigazgatási szerv is perben állt, jóllehet a Pp. 327. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a keresetet az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amelyik a felülvizsgálni kért határozatot hozta.
A Pp.</a>-nek ez a rendelkezése a jelen közigazgatási perben is kijelöli az alperesként egyedül perelhető közigazgatási szervet. Ezt a szabályt a perelhető közigazgatási szerv meghatározása érdekében egybe kell vetni az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény 72. §-ának (2) bekezdésével, mely szerint bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha az államigazgatási eljárásban az ügyfél a fellebbezési jogát kimerítette, vagy a fellebbezés kizárt. Minthogy a jelen ügyben a felperes fellebbezési jogát az elsőfokú határozat megtámadásával meríti ki, megállapítható, hogy az alperes csak a végső érdemi döntést meghozó, jelen esetben másodfokú szerv lehet. Minthogy a felülvizsgálat ezt a kérdést nem érintette, a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (2) bekezdésében foglalt korlátozásra figyelemmel a 130. § (1) bekezdésének g) pontja, illetőleg 157. §-ának a) pontja rendelkezését nem alkalmazhatta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.II.27.304/1997. sz.)