adozona.hu
AVI 1998.12.125
AVI 1998.12.125
A személygépkocsinak gyártott jármű nagyobb terjedelmű tárgyak szállítására alkalmassá tétele ellenére sem veszti el eredeti jellegét (1992. évi LXXIV. tv 33. §).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1996. március 12-én egy Fiat Bravó 1,4 S típusú gépkocsit vásárolt. A gépkocsit az eladó kereskedő az adásvételi szerződés megkötése előtt szervizkocsivá átalakította. A forgalmi engedélybe az átalakítás folytán a gépjármű fajtájaként személygépkocsi helyett tehergépkocsi került feltüntetésre. Az átalakítás során eltávolították a személygépkocsi hátsó üléseit, válaszfalat építettek be, és védőráccsal látták el az ajtók üvegezett részét. Ezáltal a gépkocsit sérülékeny terhek szállít...
AVI 1998.12.125 A személygépkocsinak gyártott jármű nagyobb terjedelmű tárgyak szállítására alkalmassá tétele ellenére sem veszti el eredeti jellegét (1992. évi LXXIV. tv 33. §).
A felperes 1996. március 12-én egy Fiat Bravó 1,4 S típusú gépkocsit vásárolt. A gépkocsit az eladó kereskedő az adásvételi szerződés megkötése előtt szervizkocsivá átalakította. A forgalmi engedélybe az átalakítás folytán a gépjármű fajtájaként személygépkocsi helyett tehergépkocsi került feltüntetésre. Az átalakítás során eltávolították a személygépkocsi hátsó üléseit, válaszfalat építettek be, és védőráccsal látták el az ajtók üvegezett részét. Ezáltal a gépkocsit sérülékeny terhek szállítására alkalmassá tették. Az átalakított és tehergépkocsinak tekintett jármű áfája tekintetében a felperes adólevonási jogával kívánt élni.Ilyen tényállás alapján az elsőfokú adóhatóság a felperes terhére adókülönbözetet állapított meg, és nevezettet adóhiány megfizetésére kötelezte. Határozatát arra alapította, hogy az eredetileg személygépkocsinak gyártott jármű közlekedési felügyelet általi tehergépkocsinak minősítése nem jár adójogi következménnyel.
A másodfokon eljárt alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Megállapította, hogy a jármű az adójogszabályok által előírtan alkalmazandó 1994-es ITJ-besorolás szerint az átalakítás ellenére személygépkocsinak minősül, amelynek beszerzése esetén az előzetesen felszámított adó nem vonható le.
A felperes keresetében az alperes közigazgatási határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a gépjármű az eladó által kiállított készpénzfizetési számla alapján és a forgalmi engedély szerint is tehergépkocsi, ezért jogszabályt sértett az alperes akkor, amikor az autót személygépkocsinak tekintve, őt adóhiány és járulékai megfizetésére kötelezte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint a visszaigénylés alapjául szolgáló számla alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak nem tekinthető, mert azon tévesen, dízel teherautóként lett az ITJ-szám feltüntetve. Utalt arra is, hogy helyesen minősítette az adóhatóság a gépjárművet nagy rakodóterű személygépkocsinak, végül kiemelte, hogy az adóügyben eljáró közigazgatási szerveket nem kötötte a közlekedési felügyelet átminősítése.
A fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét annak helyes indokaira utalva helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, és kérte az ítéletet megváltoztatva keresetének helyt adó döntés hozatalát. A keresetben előadott érvelését egy legfelsőbb bírósági eseti döntésre hivatkozva azzal egészítette ki, hogy az ügy elbírálásánál nem közömbös az átalakítás időpontja, mert ha ő már teherautót vásárolt, akkor helyesen lett az időközben pontosított ITJ-szám a számlán megjelölve. Ebben a körben utalt arra a nem vitás tényre, hogy a járművön az átalakítást nem a vételt követően ő, hanem még azt megelőzően az eladó végezte el.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a támadott ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa-tv.) 33. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében nem vonható le az előzetesen felszámított adó a személygépkocsi beszerzése esetén, ha a beszerzés nem továbbértékesítési céllal történik. Az áfa-tv. 13. §-a (1) bekezdésének 16/g alpontja értelmében a számlának tartalmaznia kell a termék megnevezését, valamint statisztikai besorolását. Az áfa-tv. 67. §-a pedig kimondja, hogy a statisztikai besorolási számra való hivatkozással meghatározott termékek vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal Ipari Termékek Jegyzékének (a továbbiakban: ITJ) 1994. június 15. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni.
Az alperes által csatolt KSH-állásfoglalás szerint a gépjárművek besorolásánál az eredeti, gyárilag kialakított állapot a meghatározó.
A Legfelsőbb Bíróságnak az ügy elbírálása során azt kellett eldöntenie, hogy a vásárolt Fiat Bravó 1,4 S típusú gépkocsi személygépkocsinak vagy tehergépjárműnek minősül-e.
Az elhatárolásnak nem alapja a gépjármű teherszállító képessége, mert a személygépkocsik mindegyike alkalmas terhek szállítására is. Nincs a tényleges használatnak sem jelentősége, mert az áfa-tv, a levonási jog gyakorlását nem ehhez, hanem az ITJ-számra való besoroláshoz köti. A minősítésnél a szállítható személyek száma sem irányadó.
A kérdés tisztázásánál az áfa-tv.-nek azt az idézett rendelkezését kell alkalmazni, amely a besorolást az 1994-es ITJ-hez köti. Az ITJ-felsorolásban önálló termékként átalakított személygépkocsi megjelölve nincsen. Tényként megállapítható, hogy a járművet személygépkocsinak gyártották, és e funkció ellátására átalakítása ellenére is alkalmas.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint egy személygépkocsinak gyártott gépjármű nagyobb terjedelmű tárgyak szállítására alkalmassá tétele ellenére sem veszti el eredeti jellegét, még akkor sem, ha a gépkocsiból ülések eltávolításra kerültek. Mindezekből következik, hogy a téves ITJ-számot tartalmazó számla alapján a levonási jog nem gyakorolható.
A Legfelsőbb Bíróság osztja azt a jogerős ítéletben kifejtett okfejtést is, amely szerint a statisztikai besorolás szempontjából nem ügydöntő a közlekedési hatóság közlekedésrendészeti és igazgatási szempontok alapján kiállított forgalmi engedélye.
Nincs végül az ügy elbírálásánál jelentősége a tulajdonszerzés időpontjának, amennyiben a visszaigénylésnek az eladó által önkényesen feltüntetett, téves ITJ-besorolás volt az alapja.
A fent kifejtett indokok alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kjv.II.27.494/1997. sz.)