AVI 1998.12.124

Adóösszeg áthárítására akkor kerülhet sor, ha az adóösszeget az adóalany tényelgesen megfizette [1992. évi LXXIV. tv 32. § (1) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes perben nem álló üzleti partnere, az R. B. Kft. vásárlóinak, így a felperesnek is engedményt adott, ha a vásárolt termék vételárát meghatározott időn belül megfizették. A felperes a ténylegesen megfizetett vételárat és engedményt együttesen tartalmazó számla teljes összege után gyakorolta áfa-levonási jogát. Az első fokon eljárt közigazgatási szerv ilyen tényállás alapján kötelezte a felperest egyéb, a perben nem érintett tételek mellett az engedmény összege után is visszaigényelt á...

AVI 1998.12.124 Adóösszeg áthárítására akkor kerülhet sor, ha az adóösszeget az adóalany tényelgesen megfizette [1992. évi LXXIV. tv 32. § (1) bek.].
A felperes perben nem álló üzleti partnere, az R. B. Kft. vásárlóinak, így a felperesnek is engedményt adott, ha a vásárolt termék vételárát meghatározott időn belül megfizették. A felperes a ténylegesen megfizetett vételárat és engedményt együttesen tartalmazó számla teljes összege után gyakorolta áfa-levonási jogát. Az első fokon eljárt közigazgatási szerv ilyen tényállás alapján kötelezte a felperest egyéb, a perben nem érintett tételek mellett az engedmény összege után is visszaigényelt áfa eredményeként keletkező adókülönbözet és járulékainak megfizetésére.
A másodfokon eljárt alperes az elsőfokú közigazgatási határozatot helybenhagyta.
A jogerős közigazgatási döntés felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be keresetet, kérte a határozat áfát illető részének hatályon kívül helyezését. Arra hivatkozott, hogy a számlán közölt engedmény általános jellegéről egyéb információk hiányában pontos tudomása nem volt. Álláspontja szerint a jogszabályoknak megfelelően járt el, amikor a számlán feltüntetett teljes összeg után eszközölt visszaigénylést, mert számlától eltérő összeget nem igényelhetné vissza.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint az adó alapjába az árleszállítás és árengedmény címén elengedett összeg nem tartozik bele, mert az árleszállítást minden érintett számára azonos feltételek szerint érvényesítették. Az adóalanyt egyébként is csak az általa fizetendő adó összegéből illethette meg annak az adóösszegnek a levonására vonatkozó jog, melyet a részére teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás során egy másik adóalany rá áthárított. Tekintettel arra, hogy az árleszállítás, illetve árengedmény általános volt, valamint mert az árengedményt és annak áfa-tartalmát sem fizette meg a felperes, ez utóbbi összeg tekintetében jogszerű volt az adóhatóságok határozatban kifejtett megállapítása.
A fellebbezés során eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és az alperesi határozatot hatályon kívül helyezte. Indokolása szerint a kiállított hiteles számlában feltüntetett áthárított adó alapján a felperes jogszerűen élt adólevonási jogával. A felperes tekintetében az adó alapjának meghatározását tartalmazó szabály nem alkalmazható.
A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, melyben a megyei bíróság ítéletének megváltoztatását és a városi bíróság ítéletének helybenhagyásával a kereset elutasítását kérte. Kérelmét arra alapította, hogy a felperes ténylegesen nem fizette meg az engedményt és az engedmény adóját, ezért a rá át nem hárított adót sem igényelhette volna vissza. Az adó alapjának meghatározására vonatkozó rendelkezés az ügyben nem került alkalmazásra. Utalt a felülvizsgálati kérelem a másodfokú bíróság ítélete jogi indokolásának hiányosságára is.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a városi bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa-tv.) 32. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében az adóalanyt megilleti az a jog, hogy az általa fizetendő adó összegéből levonja azt az adóösszeget, melyet a részére teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás során egy másik adóalany rá áthárított. Ilyen adóösszeg áthárítására akkor kerülhet sor, ha ezt az összeget az adóalany ténylegesen megfizeti. Az eljárás során az nem volt vitás, hogy az engedmény adót is tartalmazó összegét a felperes a termékértékesítés során az eladónak nem fizette meg. A jogszabályoknak megfelelő volt ennek megfelelően az eljáró közigazgatási szerveknek az áfa téves visszaigénylésére alapított határozata.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a jogerős másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a Pécsi Városi Bíróság ítéletét helybenhagyta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.II.27. 386/1997. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.