AVI 1998.11.118

Az üzlet végleges lezárására nincs mód, ha a törvény módosításra kerül és megszűnik ez a jogi lehetőség (1997. évi CIII. tv 79. §).

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes által üzemeltetett K., R. út 33. szám alatti üzletben a vámhivatal 1997. május 21. napján jövedéki ellenőrzést tartott. Az ellenőrzésről jegyzőkönyv készült.
A felperest 1997. május 23. napján a vámhivatalnál személyesen is meghallgatták.
A jegyzőkönyvi megállapítások alapján az elsőfokú hatóság a felperest 70 000 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte, illetőleg a lefoglalt és nyilvántartásba vett szeszes italok közül összesen 3,6 liter elkobzását, illetőleg 7,5 liter vissza...

AVI 1998.11.118 Az üzlet végleges lezárására nincs mód, ha a törvény módosításra kerül és megszűnik ez a jogi lehetőség (1997. évi CIII. tv 79. §).
A felperes által üzemeltetett K., R. út 33. szám alatti üzletben a vámhivatal 1997. május 21. napján jövedéki ellenőrzést tartott. Az ellenőrzésről jegyzőkönyv készült.
A felperest 1997. május 23. napján a vámhivatalnál személyesen is meghallgatták.
A jegyzőkönyvi megállapítások alapján az elsőfokú hatóság a felperest 70 000 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte, illetőleg a lefoglalt és nyilvántartásba vett szeszes italok közül összesen 3,6 liter elkobzását, illetőleg 7,5 liter visszaadását rendelte el.
Rendelkezett továbbá a kiskereskedelmi elárusítóhely végleges lezárásáról az addig folytatott tevékenység tekintetében, 1997. június 20-i hatállyal.
A határozat indokolása szerint az üzletben az ellenőrzés során a kiszolgálópulton l literes üvegekben zárjegy nélküli szeszes italokat találtak. A további vizsgálatok során a pult alól l literes zárjeggyel ellátott, de bontott kannákban külön-külön szeszes italok kerültek elő. A bontott üvegben és a kannákban történő azonos fajtájú szeszes italok voltak. A zárjegyes termékek származását a felperes igazolta, így azok visszaadásáról rendelkezett az elsőfokú hatóság.
Az elsőfokú hatóság hivatkozott a jövedéki törvény 67. §-a (1) bekezdésének f) pontjára, illetőleg a 38. § (5) bekezdésének rendelkezésére, amely kimondja, hogy szeszből és szeszes italból vendéglátó-ipari egységben egyidejűleg választékonként csak egy-egy bontott palackot lehet tartani. Az elsőfokú hatóság a jövedéki törvény 66. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerint rendelkezett az üzlet végleges lezárásáról, illetőleg a törvény 66. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján alkalmazott jövedéki bírságot, melynek összegét a jövedéki ellenőrzés alól elvont termék kiskereskedelmi egységárának és mennyiségének szorzata határozta meg.
A felperes fellebbezése alapján az alperes az elsőfokú határozatot megváltoztatta és a felperest jövedéki törvénysértésért 24 864 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte, egyben a lefoglalásról készült jegyzékben 1-5. sorszám alatt felvett szeszes italok elkobzását rendelte el. Egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozat indokolása szerint a felperes az eljárás során tett nyilatkozatát azzal egészítette ki, hogy a perforációs részen sérült kannák nem lettek felbontva, ezt a sértetlen zárjegyek is bizonyítják. Választékonként nem volt egynél több palack felbontva.
A felperes arra utalt, hogy a vámhivatal tévesen vetett ki jövedéki bírságot a törvény 38. §-ának (5) bekezdésében foglaltak megsértése miatt, mert ezek a szeszes italok a törvény 67. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján jövedéki ellenőrzés alól elvont terméknek minősülnek. Ugyanazon termék után kétszeresen jövedéki bírság nem vethető ki.
Az alperes hivatkozott arra, hogy a gyártó által lezárt palack zárókupakja perforált részének teljes megszakadása csak levétellel szakad meg, szállítással és tárolással nem. Ez azt bizonyítja, hogy a zárjegyes italt zárjegy nélkülivel pótolták. A könnyen leváló zárjegyet ismét visszaragasztották, erre utalnak az alkalmazott ragasztó nyomai is. Ezért a palackokban lévő szeszes italt zárjegy nélkülinek kell tekinteni a törvény 67. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján, így jövedéki ellenőrzés alól elvont terméknek minősülnek.
A felperes határidőben az alperes határozatának bírósági felülvizsgálatát kérte.
A kereset az alperes határozatának felülvizsgálatára és hatályon kívül helyezésére irányult.
A felperes arra hivatkozott, hogy az alperes határozatát feltételezésre alapozta, mivel semmilyen adat nem merült fel a tekintetben, hogy a zárjeggyel lezárt palackokban nem a gyártó által gyártott termék van, holott azt laboratóriumi vizsgálattal meg lehet állapítani. Feltételezés az is, hogy a lezárt palackokra a zárjegy visszaragasztásra került, mivel ezt semmilyen körülmény nem támasztja alá. Az ellenőrzés alá vont termék esetében időnként már a szállító szállítja úgy a termékeket, hogy a csomagolás sérült, azt a kiskereskedő csak utólag veszi észre.
Az alperes érdemi nyilatkozatában határozati indokai alapján a kereset elutasítását kérte.
A bíróság az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.
A perbeli vita lényegét a felperes terhére alkalmazott jövedéki bírság megalapozottsága, illetőleg az üzlet végleges lezárására, vonatkozó alperesi rendelkezés törvényessége képezte.
A bíróság a törvényességi felülvizsgálatot követően úgy foglalt állást, hogy a felperes keresete kizárólag az üzlet végleges lezárására vonatkozó rendelkezés tekintetében megalapozott, azonban a kereset megalapozottságát e vonatkozásban kizárólag az időközi jogszabályváltozás alapján lehet megállapítani.
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. tv 1998. január 1. napján lépett hatályba. A törvény 84. §-a (7) bekezdése a) pontjának első pontja szerint a folyamatban lévő Jszt. szerinti jövedéki ügyek elbírálására a korábbi jogszabályt kell alkalmazni, feltéve hogy e törvény ugyanazon ügyre vonatkozó rendelkezése nem eredményez az ügyfélre nézve kedvezőbb elbírálást.
A bíróság álláspontja szerint az 1997. évi CIII. tv a felperesre nézve kedvezőbb elbírálást eredményez, mivel a törvény 79. §-a szerinti intézkedések nem tartalmaznak végleges lezárásra vonatkozó rendelkezéseket, amiből eredően ezt a szabályt a felperes ügyében alkalmazni kell.
Mindez azt jelenti, hogy az időközi jogszabályi változásra tekintettel az utóbb hatályba lépett jogszabály alapján az üzlet végleges lezárására nincs lehetőség.
A bíróság részben megalapozottnak ítélte a felperes keresetét az alkalmazott jövedéki bírság kapcsán is.
A jövedéki bírság jogalapját az képezte, hogy a lefoglalási jegyzék 1-5. tételszáma alatt feltüntetett 1,5 literes kiszerelésű szeszes italok vonatkozásában a rajtuk lévő zárjegyet a vizsgálat nem fogadta el, a terméket nem tekintette a törvénynek megfelelő zárjeggyel ellátott szeszes italoknak.
A bíróság a tárgyaláson megtekintette a kérdéses szeszes italokat, azok kiszerelését, lezártságát, illetőleg a rajtuk lévő zárjegy állapotát. A bíróság azt állapította meg a lefoglalási jegyzék első, második, negyedik és ötödik tételszáma alatt található szeszes italon, a műanyag kanna zárókupakjának perforációja vagy hiányzik, vagy megsérült, így azok bontatlan állapotát a zárjegy ellenére sem lehet rögzíteni. Ezzel szemben a lefoglalási jegyzék harmadik tételszáma alatt szereplő l ,5 literes vodka kannáján a zárókupak perforációja teljesen ép, így ebben az esetben a felbontást nem lehet vélelmezni.
A bíróság tehát azokban az esetekben, ahol a zárókupak perforációja megsérült vagy a perforáció hiányzik, megalapozottnak ítélte az alperes azon eljárását, hogy az egyébként ép zárjegy ellenére nem tekintette ezeket a szeszes italokat zárjeggyel ellátott italoknak, a jövedéki törvény 38. §-ának (1) bekezdése értelmében.
A lefoglalási jegyzék harmadik tételszáma alatt szereplő szeszes ital vonatkozásában azonban a felperes eljárása nem fogadható el, itt a felbontásra ép zárókupak-perforáció miatt nem lehet következtetni, így e vonatkozásban jövedéki bírság sem alkalmazható.
A fentieket összegezve tehát a bíróság azt rögzítette, hogy az üzlet végleges lezárására vonatkozó alperesi rendelkezés az időközi jogszabályi változásra tekintettel jelenleg már nem megalapozott, ugyanakkor részben téves az alkalmazott jövedéki bírság összege is.
A bíróság az alperes részben jogszabálysértő határozatát a Pp. 339. §-ának (1) bekezdése szerint hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.
Az új eljárás során mellőzni kell az üzlet végleges lezárására hozott rendelkezést, illetőleg a jövedéki bírság összegét is módosítani kell, a lefoglalási jegyzék negyedik tételszáma alatt szereplő szeszes ital mint bírságalap mellőzésével.
(Miskolci Városi Bíróság 34.P.25.048/1997. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.