adozona.hu
AVI 1998.11.117
AVI 1998.11.117
Az adóperben hozott jogerős ítélet felülvizsgálata során a bizonyítás eredményének megváltoztatására akkor kerülhet sor, ha a bíróság mérlegelése logikailag ellentmondásos, okszerűtlen, vagy kirívóan téves volt (Pp. 275. §).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú adóhatóság 1995. évben a felperes általános forgalmiadó-visszaigénylési kérelmét elutasította és 68 000 Ft adóbírsággal sújtotta, hivatkozva arra, hogy a visszaigényelt adó vonatkozásában nem állapítható meg, hogy az teljes egészében a felperes gazdasági tevékenységéhez hasznosulna.
Az alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a perbeli helyiség berendezé...
AVI 1998.11.117 Az adóperben hozott jogerős ítélet felülvizsgálata során a bizonyítás eredményének megváltoztatására akkor kerülhet sor, ha a bíróság mérlegelése logikailag ellentmondásos, okszerűtlen, vagy kirívóan téves volt (Pp. 275. §).
Az elsőfokú adóhatóság 1995. évben a felperes általános forgalmiadó-visszaigénylési kérelmét elutasította és 68 000 Ft adóbírsággal sújtotta, hivatkozva arra, hogy a visszaigényelt adó vonatkozásában nem állapítható meg, hogy az teljes egészében a felperes gazdasági tevékenységéhez hasznosulna.Az alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a perbeli helyiség berendezése nem lakószoba benyomását kelti, iroda, illetőleg üzleti tárgyalásokra alkalmas társalgó. A benne található bútorzat is üzleti tárgyalások lefolytatására alkalmas.
Az alperes nem bizonyította, hogy a felperes részben vagy egészben nem gazdasági tevékenységhez használja a perbeli helyiséget. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelésével jutott arra az álláspontra, hogy az alperesi határozat jogszabálysértő.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Utalt arra, hogy az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 33. §-ának (1) bekezdése szerint nem vonható le az előzetesen felszámított forgalmi adó, ha az adóalany a terméket és szolgáltatást egészben vagy részben nem az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységhez használja fel, hasznosítja.
A rendelkezésre álló adatok alapján a másodfokú bíróság azt állapította meg, hogy a felújított szoba olyan dolgozószobának minősül, amely a család mindennapi életét is szolgálja, ezért az alperes nem sértett jogszabályt, amikor az általános forgalmi adó visszaigénylése iránti kérelmet elutasította.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a másodfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és az eredeti kereseti kérelme szerinti döntést kért. Álláspontja szerint a másodfokú ítélet sérti az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) 51. §-ának (4) bekezdésében, az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (áfa-tv) 48. §-a (4) bekezdésének b) pontjában foglaltakat és a bizonyítékokból levont következtetés okszerűtlen és sérti a Pp. 221. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat is.
Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése szerint a jogerős ítélet ellen jogszabálysértésre hivatkozva lehet felülvizsgálati kérelmet benyújtani.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (2) bekezdésében foglalt korlátozás okából kizárólag a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül, ezért a perbeli esetben azt vizsgálhatja, hogy a jogerős ítélet megsértette az Art., az áfa-tv, illetve a Pp.</a> fent hivatkozott rendelkezéseit.
Az Art. 51. §-ának (4) bekezdése szerint az ellenőrzés során a tényállást az adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani. Bizonyítási eszközök és bizonyítékok különösen: az irat, a szakértői vélemény, a nyilatkozat, a tanúvallomás, a helyszíni szemle, a próbavásárlás, a próbagyártás, a helyszíni leltározás, más adózók adatai. Az adóhatóság a tényállás tisztázása során az adózó javára szolgáló tényeket is köteles feltárni.
Az áfa-tv 48. §-a (4) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint az adóhatóság az adó-visszaigénylési kérelmet akkor teljesíti, ha a tárgyi eszköz beszerzésére - ideértve a saját vállalkozásban megvalósított beruházást is - jutó levonható, előzetesen felszámított adó göngyölített összegét, feltéve hogy az adóalany a tárgyi eszköz beszerzésére jutó előzetesen felszámított adót - a 32. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben - megfizette.
Az áfa-tv 33. §-ának (1) bekezdése szerint nem vonható le az előzetesen felszámított forgalmi adó, ha az adóalany a terméket és a szolgáltatást egészben vagy részben nem az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységhez használja fel, hasznosítja. A Legfelsőbb Bíróság utal arra, hogy az alperes a határozatában a helyszíni szemle adatai alapján állapította meg a tényállást és a bizonyítékok mérlegelésével jutott arra a következtetésre, hogy a felperest nem illeti meg az előzetesen felszámított forgalmi adó levonási joga.
A Pp. 221. §-ának (1) bekezdése alapján az ítélet indokolásában röviden elő kell adni a bíróság által megállapított tényállást az arra vonatkozó bizonyítékok megjelölésével, hivatkozni kell azokra a jogszabályokra, amelyeken a bíróság ítélete alapszik. Meg kell röviden említeni azokat a körülményeket, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, végül utalni kell azokra az okokra, amelyek miatt a bíróság valamely tényt nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte.
A Legfelsőbb Bíróság utal arra, hogy a felülvizsgálati eljárás során nincs lehetőség a bizonyítékok felülmérlegelésére. A bizonyítás eredményének megállapítása szabad bizonyítás eredménye, amely kizárólag akkor kerülhet a felülvizsgálati eljárás során megváltoztatásra, amennyiben a bíróság mérlegelése logikailag ellentmondásos, okszerűtlen vagy kirívóan téves.
A perbeli esetben a másodfokú bíróság a bizonyítékokat okszerűtlen mérlegelte, részletesen indokolta a helyiség berendezési tárgyait, és azt, hogy ezeket miért nem tekinti kizárólag irodai berendezéseknek. A perbeli esetben tehát a másodfokú bíróság eljárási jogszabálysértése a Pp. 206. §-ának (1) bekezdése és 221. §-ának (1) bekezdése vonatkozásában nem állapítható meg.
A felperes a felülvizsgálati kérelemben utal arra is, hogy a másodfokú bíróság ítélete sérti az alkotmány 9. §-ának (2) bekezdését.
A Legfelsőbb Bíróság ezzel kapcsolatban kifejti, hogy az a körülmény, miszerint a felperes az előzetesen felszámított forgalmi adót - annak jogszabályi feltételeinek hiánya miatt - nem igényelhette vissza, nem sérti a vállalkozás szabadságát.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság mindenben osztja a másodfokú bíróság jogi álláspontját, ezért az alaptalan felülvizsgálati kérelmet elutasította és a Pp. 275. §-a alapján a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.28.361/1996. sz.)