adozona.hu
AVI 1998.10.109
AVI 1998.10.109
A jövedéki törvény nem szankcionálja a téves számla sztornírozását és az új számla kiállítását (1993. évi III. tv).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes jövedéki engedéllyel rendelkezik kis- és nagykereskedelmi tevékenységre egyaránt.
A B. Vámhivatal járőrei 1997. május 28. napján ellenőrizték a felperes tulajdonát képező IFA tehergépkocsit.
A vámhivatal a felperest jövedéki ellenőrzés hatálya alá vonta, melyről jegyzőkönyvet készített.
Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a gépjárműről jövedéki termék értékesítése történik nagykereskedelmi és kiskereskedelmi számla kibocsátásával azonnali fizetéssel. A szállítólevéllel...
AVI 1998.10.109 A jövedéki törvény nem szankcionálja a téves számla sztornírozását és az új számla kiállítását (1993. évi III. tv).
A felperes jövedéki engedéllyel rendelkezik kis- és nagykereskedelmi tevékenységre egyaránt.A B. Vámhivatal járőrei 1997. május 28. napján ellenőrizték a felperes tulajdonát képező IFA tehergépkocsit.
A vámhivatal a felperest jövedéki ellenőrzés hatálya alá vonta, melyről jegyzőkönyvet készített.
Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a gépjárműről jövedéki termék értékesítése történik nagykereskedelmi és kiskereskedelmi számla kibocsátásával azonnali fizetéssel. A szállítólevéllel kiszállított áruk ellenértékét a fizetési határidő napján a gépjárművezető veszi át és átadja a számlát. Megállapítást nyert továbbá, hogy az áru értékesítése a szállítási címen az átadáskor készpénzben kiskereskedelmi készpénzfizetési számla ellenében történik, mely mozgóbolt-üzemeltetésnek minősült az elsőfokú hatóság véleménye szerint.
Az elkövetés helyszínén történő jövedéki ellenőrzés során tapasztaltak tisztázása miatt 1997. május 29-én a. felperesi kft. székhelyén is ellenőrzést folytatott a vámhivatal, mely során átvizsgálták a kft. iratait, meghallgatták a dolgozóit. Az ellenőrzés során feltárták, hogy a kiskereskedelmi számlákat sztornírozták és nagykereskedelmi számlákká javították át új számla kibocsátásával a gépkocsivezető, Sz. László kérésére, mivel tévesen kiskereskedelmi számlaként lettek kiállítva.
A vámhivatal mint elsőfokú hatóság 1997. június 3. napján kelt határozatával a felperes terhére jövedéki törvénysértést állapított meg, amelyért 500 000 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte.
A határozat ellen a felperes jogi képviselője útján fellebbezéssel élt arra hivatkozással, hogy jövedéki törvénysértést nem követett el, csak kisebb számviteli hiányosságot.
Az alperes 1997. július 25. napján kelt határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta. Álláspontja szerint mozgóboltot üzemeltetett a felperes és megvalósította a jövedéki törvénysértést az ellenőrzés alapján.
A felperes törvényes határidőn belül keresetet nyújtott be a városi bírósághoz, módosított keresetében kérte az alperes által hozott határozat hatályon kívül helyezését és perköltségben marasztalását. Álláspontja szerint a határozatot nem az illetékességgel rendelkező hatóság hozta. Véleménye szerint a megyei parancsnokság lett volna az illetékes, mert a felperes székhelye M. városban van. Továbbá az alperes tévesen állapította meg a tényállást, téves jogi döntést hozott, nem folytat üzlethelyiségen kívüli kiskereskedelmi tevékenységet. A túrajáratok alkalmával a magánjellegű vásárlásokat is kiszállítják a kiskereskedelmi partnereiknek a nagykereskedelmi értékesítésű áruk mellett, melyeket mint magánszemélyek rendelnek meg személyesen vagy telefonon kiskereskedelmi egységükben. Véleményük szerint távollevők között létrejött adásvételi szerződésről van szó, ez önmagában nem minősülhet "mozgóboltnak". A számlát pedig tévesen állították ki kiskereskedelmi számlának, ez kifejezetten adminisztrációs hibának minősül.
Az alperes írásban csatolt ellenkérelmében a kereset elutasítását, a felperes perköltségben marasztalását kérte, mert a felperes azzal a cselekményével, hogy a kiskereskedelmi forgalomban történt jövedéki termék értékesítését követő napon a jövedéki nyilvántartásaiban nagykereskedelmi értékesítésnek tüntette fel, megsértette a jövedéki nyilvántartás-vezetési kötelezettségét, a Jt. 17. §-át. Álláspontja szerint jövedéki termékeket csak üzlethelyiségben lehetett volna értékesíteni, a jogügyletnek teljes egészében az üzlethelyiségben kell megvalósulnia.
Az elsőfokú bíróság az alperesi határozatot az elsőfokú hatóság által hozott határozatra is kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezte.
A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló módosított 1993. évi LVIII. tv (a továbbiakban: Jt.) 55. §-ának (1) bekezdése alapján a jövedéki ellenőrzést elsőfokú hatósági jogkörben az a vámhivatal végzi, amelynek illetékességi területén a jövedéki vagy a jogellenes [54. § b) pont] tevékenységet folytatják vagy elkövetik, illetve a 3. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti terméket beszerzik, felhasználják.
A Jt. 55. §-ának (5) bekezdése értelmében a Vám- és Pénzügyőrség valamennyi hatósági jogkörrel rendelkező szerve - illetékességétől függetlenül - jogosult az 54. § b) pontjában meghatározott jogellenes cselekmények felderítésére, a bizonyítékok rögzítésére, a jövedéki termék lefoglalására, ezt követően azonban köteles az ügyet további intézkedésre az (1) bekezdésben meghatározott vámhivatalnak átadni.
A Jt. 12. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint a jövedéki alany jövedéki engedélyét vissza kell vonni, ha jövedéki nyilvántartás-vezetési kötelezettségének nem tesz eleget, annak adatait bizonylattal nem támasztja alá, abban a termelt és forgalmazott jövedéki terméket nem veszi hiánytalanul nyilvántartásba.
A Jt. 17. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a kiskereskedő jövedéki terméket - a bérfőzetett pálinka és borpárlat, valamint bérőröltetett fűszerpaprika kivételével - kizárólag jövedéki alanytól szerezheti be és az e törvényben megjelölt üzletkörben, illetve ezen belül ... egyéb jövedéki terméket csak üzlethelyiségben értékesíthet.
A bíróság által a jelen perben eldöntendő kérdés az volt, hogy az alperesi vámhivatalok határozataik meghozatala során jogszabálysértést követtek-e el vagy sem, a felperes által elkövetett magatartás alapján jövedéki törvénysértés megállapítható-e, amely alapján a kiszabott és megállapított jövedéki bírság megfelelő mértékű-e.
A bíróság elsődlegesen megállapította a Jt. 55. §-ának (1) és (5) bekezdése egybevetése alapján, hogy az alperes illetékes volt nemcsak az ellenőrzés, hanem a határozat meghozatalára is, mert a helyszíni ellenőrzést a Vám- és Pénzügyőrség megyei parancsnoksága illetékességi területén végezték, tehát a feltételezett elkövetés helyszínén, amely alapján a közigazgatási eljárás lefolytatására is az alperes jogosultsággal bírt.
A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás során megállapította a felperes ügyvezetője és Sz. László tárgyaláson tett tanúvallomása alapján, hogy a felperes jövedéki termékek kis- és nagykereskedelmi tevékenysége körében túrajáratok alkalmával tehergépjárművel a jogszabályban előírt módon nagykereskedelmi raktárból történő értékesítést végzett oly módon, hogy szabályszerűen kiállított számlával szállította az árut a kiskereskedelmi egységbe. A nagykereskedelmi számlát a gépkocsivezető az áruval együtt a kiskereskedelmi egységbe szállította. Előfordult azonban, hogy a kiskereskedelmi egységek vezetői mint magánszemélyek rendeltek jövedéki termékeket az üzlethelyiségben telefonon vagy szóban, melyeket a túrajáratok alkalmával szállítottak ki kiskereskedelmi számla ellenében, mely tevékenység a vevőmegtartást szolgálta.
A gépkocsivezető a felperesi kft. kiskereskedelmi egységében vásárolta meg a jövedéki termékeket, melyről számítógépes kiskereskedelmi számlát állítottak ki, az árukat az ellátmányból vagy az előzőleg átadott pénzből vásárolta meg. Ebből következik, hogy a jövedéki terméket nem üzlethelyiségen kívül, a gépjárműről vagy a lakáson értékesítették. Az adásvétel teljes egészében a felperesi kiskereskedelmi üzlethelyiségben történt meg. A bíróság álláspontja szerint a fenti magatartás nem minősül mozgóbolt-üzemeltetésnek, nem ütközik a Jt. 17. §-a (1) bekezdésének b) pontjába.
A bíróság megállapította, hogy a tévedésből kiállított 2 db kiskereskedelmi számla nagykereskedelmi számlává történő átjavítása a jogszabálynak megfelelően nem tartozik a jövedéki törvény hatálya alá, nem minősül a jövedéki nyilvántartás-vezetési kötelezettség megszegésének, hanem az adó- és pénzforgalmi ellenőrzés körébe tartozik, a számla tartalmi és formai hiányossága körében vizsgálandó éppúgy, mint az az 1997. május 28-án készült jegyzőkönyvben rögzített hiányosság, hogy a számlákon és a szállítóleveleken eladó helyett szállító szerepel.
A bíróság álláspontja szerint a felperes az eljárás során feltárt magatartásával jövedéki törvénybe ütköző magatartást nem követett el. Rámutatni kíván a bíróság azonban arra, hogy ezzel a gyakorlattal a felperes a megrendelő jövedéki alanyoknak segítséget nyújt(hat) a jövedéki törvény kijátszásához, a jövedéki termék törvénybe ütköző módon történő felhasználásához (vagyis adózatlan értékesítéshez) vezet(het).
Mindezek mellett azonban a bíróság megállapította, hogy a felperesi vizsgált "elkövetési magatartást" a jövedéki törvény szankcionálni nem rendeli.
A megyei bíróság a fellebbezést alaptalannak találta és az elsőfokú bíróság ítéletét - annak helyes indokaira utalással - a Pp. 254. §-ának (3) bekezdése alapján helybenhagyta.
Alaptalanul hivatkozik az alperes fellebbezésében arra, hogy a felperes egy konkrét jogügyletről több számlát kiállítva, nyilvántartás-vezetési kötelezettségét megsértette.
E körben az elsőfokú bíróság álláspontját részletesen kifejtette és helytállóan állapította meg, hogy a téves számla sztornírozását és új számla kiállítását a törvények nem tiltják és ezt a jövedéki törvény szankcionálni nem rendeli.
Az alperes ezen túlmenően fellebbezésében olyan további tényt vagy körülményt nem jelölt meg, amely az érdemben és indokaiban helyes elsőfokú ítélet megváltoztatására alapul szolgálhatott volna, ezért az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
(Békés Megyei Bíróság 1 .Pf.20.451/1998. sz.)