adozona.hu
AVI 1998.10.106
AVI 1998.10.106
Az adóigazgatási eljárás az érdemi határozat meghozatalával fejeződik be [1990. évi XCI. tv. 86. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú adóhatóság 1994. február hónapjára vonatkozóan, ellenőrzése eredményeként megismételt eljárásban 2 millió Ft általános forgalmiadó-hiány és l millió Ft adóbírság megfizetésére kötelezte határozatával a felperest.
A felperes az elsőfokú közigazgatási eljárás során, 1994. július 19. napján önrevíziót nyújtott be az adóhatósághoz, amellyel általános forgalmiadó-visszaigénylését l millió Ft-ra módosította.
A felperes fellebbezése folytán az alperes az 1995. szeptember 7-én kelt hatá...
AVI 1998.10.106 Az adóigazgatási eljárás az érdemi határozat meghozatalával fejeződik be [1990. évi XCI. tv. 86. § (1) bek.].
Az elsőfokú adóhatóság 1994. február hónapjára vonatkozóan, ellenőrzése eredményeként megismételt eljárásban 2 millió Ft általános forgalmiadó-hiány és l millió Ft adóbírság megfizetésére kötelezte határozatával a felperest.A felperes az elsőfokú közigazgatási eljárás során, 1994. július 19. napján önrevíziót nyújtott be az adóhatósághoz, amellyel általános forgalmiadó-visszaigénylését l millió Ft-ra módosította.
A felperes fellebbezése folytán az alperes az 1995. szeptember 7-én kelt határozatával helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási határozatot.
Az adóhiány megállapítására azért került sor, mert a felperesi társaságot létrehozó Sz. Szabolcsné a tulajdonát képező ingatlanrészt - miután azt kivonta vállalkozásából -adóalanynak nem minősülő magánszemélyként vitte be a társaságba, ezért a felperes általános forgalmiadó-visszaigénylése jogosulatlan volt.
A felperes keresetében kérte a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) 4. §-ának (1) bekezdése és 32. §-ának (1) bekezdése alapján megállapította, hogy a felperes apport utáni általános forgalmiadó-visszaigénylése jogosulatlan volt. A bíróság álláspontja szerint a felperes által 1994 júliusában előterjesztett önellenőrzés az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) értelmében nem volt jogszerű, mert az alperes új eljárásra utasító határozatával az adóigazgatási eljárás nem fejeződött be.
A felperes fellebbezése folytán a megyei bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, megfellebbezett rendelkezését helybenhagyta. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az Art. 42. §-ának (1) bekezdése alapján nincs mód a felperes részéről önellenőrzésre az alperes megsemmisítő határozata meghozatala után, mert ez az elsőfokú határozat felülvizsgálatát jelentené.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, kereseti kérelmének megfelelően. Részletesen kifejtette, hogy az új eljárásban a megbízólevél kiállítása, illetőleg felmutatása előtt jogosult volt önellenőrzéssel általános forgalmiadó-visszaigénylését módosítani, mert az adóigazgatási eljárás csak ezt követően kezdődött, másodlagosan pedig - az önellenőrzés jogszerűtlenségének megállapítása esetén - az Art. 73. §-ának (1) bekezdése alapján méltányosság gyakorlását kérte.
A felperes - később előterjesztett - felülvizsgálati kérelmének kiegészítésében előadta, hogy Sz. Szabolcs nem magánszemélyként, hanem adóalanyként apportálta ingatlanát, amelyet az alperesnél lévő iratok bizonyítanak.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az eljárt bíróságok helyesen állapították meg a tényállást, és az abból levont jogi következtetésük is helytálló, azt osztja a Legfelsőbb Bíróság.
Azt Art. 42. §-ának (2) bekezdése értelmében az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás - a vizsgált időszak tekintetében - önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az ellenőrzés - a próbavásárlást kivéve - a megbízólevél bemutatásával kezdődik.
A rendelkezésre álló peradatokból megállapíthatóan a felperes ellenőrzését - az 1994. március 30-án kelt megbízólevél alapján - az adóhatóság 1994 áprilisában kezdte meg. Erre tekintettel a felperes általános forgalmiadó-visszaigénylésének 1994 júliusában önellenőrzéssel történt helyesbítése az Art. idézett rendelkezése szerinti tilalomba ütközött.
Téves tehát a felperes új eljárásban fennálló önellenőrzési jogosultságáról a felülvizsgálati kérelemben előadott álláspontja. Az államigazgatási eljárás - így az adóigazgatási eljárás is - az érdemi határozat meghozatalával fejeződik be. Az elsőfokú határozat megsemmisítése és új eljárásra utasítás esetén - érdemi határozat hiányában - a korábban megindított államigazgatási eljárás nem fejeződik be, így az új eljárás ugyanabban az ügyben megismételt eljárást jelent, nem egy másik államigazgatási eljárást. Ezen nem változtat az a körülmény sem, hogy a megismételt eljárásban a perbeli ügyben új megbízólevél került kiadásra.
A kifejtetteket támasztja alá a bírói gyakorlat és az Art. 86. §-ának (1) bekezdése is, amely szerint csak a másodfokú jogerős érdemi adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálatára van törvényes lehetőség.
A felülvizsgálati eljárásban a felperes másodlagos méltányossági kérelme sem volt teljesíthető. Jelen közigazgatási per tárgya ugyanis az adóhatóság adófizetési kötelezettséget elrendelő határozatainak törvényességi felülvizsgálata volt. Méltányosság gyakorlására - erre irányuló kérelem esetén - az adóhatóság jogosult külön államigazgatási eljárás keretében. Ilyen eljárás a felülvizsgált ügyben azonban nem volt, méltányossági határozatot az adóhatóság nem hozott.
A felperes felülvizsgálati kérelmének kiegészítésében az Sz. Szabolcs adóalanyiságával kapcsolatban előadottakra a Legfelsőbb Bíróság megjegyzi, hogy a jogerős ítélet erre vonatkozóan nem volt felülvizsgálható, mert a felülvizsgálat elvégzése a Pp. 273. §-ának (5) bekezdésében foglalt tilalomba ütközik. E rendelkezés értelmében a felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni. A felperes egyébként sem keresetében, sem fellebbezésében nem kérte Sz. Szabolcs apportálásának felülvizsgálatát, következésképpen az általa most vitatott jogkérdésben az eljárt bíróságok állást nem foglalhattak.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.III.27.397/1997. sz.)