adozona.hu
AVI 1998.10.104
AVI 1998.10.104
A mezőgazdasági és élelmiszeripari export-támogatás alapjának meghatározásakor a kiszállított termék Vámnyilatkozat 38. Nettó tömeg (kg) rovatában feltüntetett adat az irányadó. Abban az esetben azonban, ha bizonyított, hogy az exportőr a rovatot tévesen töltötte ki, abban a valóságostól eltérő adatot közölt, az exporttámogatás igénylésének jogosságát a tényleges adatok alapján kell elbírálni [38/1994. (XII. 30.) PM-IKM együttes rendelet 2. § a) pont, 39/1997. (XI. 10.) PM-KkM együttes rendelet 13. számú me
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A megyei bíróság külön végzésben a pert megszüntette, és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte abban a részében, amelyben a felperest 259 000 Ft jogosulatlanul igénybe vett exporttámogatás miatt adóhiány és járulékai, illetőleg 84 000 Ft általános forgalmiadó-hiány és járulékai megfizetésére való kötelezését sérelmezte.
Ennek megfelelően tehát a fellebbezési eljárás tárgya már kizárólag az alperes módosított és a felperest 1995. februártól december hónapig terjedő időszakra ös...
AVI 1998.10.104 A mezőgazdasági és élelmiszeripari export-támogatás alapjának meghatározásakor a kiszállított termék Vámnyilatkozat 38. Nettó tömeg (kg) rovatában feltüntetett adat az irányadó. Abban az esetben azonban, ha bizonyított, hogy az exportőr a rovatot tévesen töltötte ki, abban a valóságostól eltérő adatot közölt, az exporttámogatás igénylésének jogosságát a tényleges adatok alapján kell elbírálni [38/1994. (XII. 30.) PM-IKM együttes rendelet 2. § a) pont, 39/1997. (XI. 10.) PM-KkM együttes rendelet 13. számú mell.].
A megyei bíróság külön végzésben a pert megszüntette, és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte abban a részében, amelyben a felperest 259 000 Ft jogosulatlanul igénybe vett exporttámogatás miatt adóhiány és járulékai, illetőleg 84 000 Ft általános forgalmiadó-hiány és járulékai megfizetésére való kötelezését sérelmezte.Ennek megfelelően tehát a fellebbezési eljárás tárgya már kizárólag az alperes módosított és a felperest 1995. februártól december hónapig terjedő időszakra összesen 4 236 000 Ft jogosulatlanul igénybe vett exporttámogatás miatti adóhiány és járulékai megfizetésére kötelező határozatának törvényességi felülvizsgálata volt.
Ebben a körben pedig a megyei bíróság a felperes fellebbezését a következők szerint találta alaposnak:
A perbeli időszakban hatályban, volt a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari exporttámogatásról rendelkező 38/1994. (XII. 30.) PM-IKM együttes rendelet 2. §-ának a) pontja értelmében az exporttámogatás alapjának meghatározásánál a kiszállított mennyiség volt irányadó. Kiszállított mennyiségnek pedig az Egységes Vámárunyilatkozat "38. Nettó tömeg (kg)" rovatában feltüntetett adatot kellett tekinteni. Az ugyancsak ekkor hatályban volt 39/1997. (XI. 10.) PM-KkM együttes rendeletnek a Vámárunyilatkozat megfelelő rovatainak kitöltéséhez útmutatót adó 13. számú mellékletének rendelkezései értelmében pedig a Vámárunyilatkozat 35. "Bruttó tömeg (kg)" elnevezésű rovatába a kiszállításra kerülő valamennyi vámáru csomagolóanyaggal együtt mért össztömegét kellett beírni megkezdett kilogrammban, míg a 38. "Nettó tömeg (kg)" elnevezésű rovatába pedig a vámáru saját tömegét kellett feltüntetni kilogrammban kifejezve.
A saját tömegen az áru súlyát kellett érteni minden csomagolás nélkül.
A felperes a perbeli időszakban külkereskedelmi szerződés alapján juhokat szállított Olaszországba, ez utóbbi rendelkezésekre tekintettel tehát akkor járt volna el helyesen, ha az Egységes Vámárunyilatkozat 38. rovatába a szállítmány, szállítás-, illetőleg berakodáskori összsúlyát tünteti fel, minthogy természeténél fogva értelemszerűen a kiszállított termék csomagolásra nem került.
A perbeli iratokból kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felperes az exportálás során nem ezt a jogszabálynak megfelelő gyakorlatot követte. Az iratokhoz csatolt számlákból megállapíthatóan a felperes a ténylegesen a szállítmány nettó tömegének megfelelő összsúlyt az egységes Vámárunyilatkozat 35. számú bruttó tömeg elnevezésű rovatában tüntette fel, míg a 38. rovatba az általa kötött
külkereskedelmi szerződésben meghatározottak szerint a szállítmány berakodáskori súlyából levonva a 12%-os, ún. "úti apadót", az állatok várható érkezéskori összsúlyát írta be.
Kétségtelen, hogy a felperes által kitöltött Vámárunyilatkozatok okiratok, amelyek ellenkező bizonyításáig tanúsítják az azokban foglalt adatok valódiságát. Ennek megfelelően tehát az alperes a revízió során joggal indult ki a Vámárunyilatkozatok 38. rovatában feltüntetett összsúlyból. Ugyanakkor azonban a per irataiból, így mindenekelőtt a vevő részére kiállított számlákból, továbbá a Juh Terméktanácsnak a különféle országos hatáskörű szervekhez írt megkereséseiből az állapítható meg, hogy a felperes nem a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően töltötte ki a Vámárunyilatkozatot, így annak a 38. rovatába a ténylegesnél alacsonyabb összsúlyt tüntetett fel, ennélfogva az exporttámogatás alapjának meghatározásánál a Vámárunyilatkozat adata nem lehet irányadó.
Megállapítható tehát, hogy a felek a bruttó és nettó tömeg fogalmakat nem azonos feltételrendszerben használták, mert amíg a felperes bruttó tömeg alatt mindenkor a kiszállított termék berakodáskori nettó súlyát, míg nettó tömeg alatt az elfogadott mértékkel csökkentett kirakodáskori ugyancsak nettó súlyt értette, az alperes a revízió során a Vámárunyilatkozat 38. rovatába beírt súlymértéket tekintette az exporttámogatás alapjául szolgáló nettó értéknek.
Az eltérő viszonyítási alap vezetett tehát oda, hogy az alperes határozatában a felperes terhére mezőgazdasági és élelmiszer-ipari exporttámogatás jogosulatlan visszaigénylését állapította meg, holott a kiszállításra kerülő termékek össznettó súlya ténylegesen a Vámárunyilatkozat 35. számú rovatában feltüntetett mérték volt, az exporttámogatás alapjául tehát ezt kellett volna figyelembe venni.
A periratokhoz csatolt Vámárunyilatkozatok tartalmát a számlák tartalmával összehasonlítva megállapítható, hogy a felperes által bruttónak tekintett, azonban ténylegesen csomagolás nélküli, tehát nettó összsúlyt visszaosztva a kiszállításra került állatok darabszámával, a felperes által az exporttámogatás alapjául kiszámolt súlykategóriák minden esetben megfeleltek a 38/1994. (XII. 30.) PM-IKM együttes rendelet 1. számú mellékletében foglaltaknak.
A kifejtettekre tekintettel tehát nem volt helye a felperes terhére jogosulatlan adó-visszaigénylés és ehhez kapcsolódóan adóhiány, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezésnek.
A fenti indokok alapján a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és az alperes módosított határozatát a rendelkező rész szerinti részében a Pp. 339. §-ának (1) bekezdése alapján az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és a közigazgatási szerveket új eljárásra kötelezte.
Az új eljárás során a felperes terhére jogosulatlan támogatás visszaigénylésének megállapítására nem kerülhet sor, és ennek megfelelően szükséges módosítani a határozat egyéb, keresettel nem támadott részeire vonatkozóan a kiszabott adóbírság és a kiszámított késedelmi pótlék mértékét is.
(Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 3.Pf.20.845/1998. sz.)