adozona.hu
AVI 1998.10.100
AVI 1998.10.100
Az engedményezés tárgyi adómentes szolgáltatás [1991. évi LXIX. tv.4. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az APEH megyei igazgatósága II. társas vállalkozások ellenőrzési osztálya 1998. január 15. napján kelt határozatában a felperesi adózónál 1997. III. negyedévre megtartott ellenőrzés megállapításai alapján 67 000 Ft adókülönbözetet és terhére 65 000 Ft adóhiányt állapított meg.
Kötelezte a felperesi adózót, hogy általános forgalmi adóban 55 000 Ft adóhiányt fizessen meg.
Az esedékességig meg nem fizetett és adóhiánynak minősülő 65 000 Ft után 16 000 Ft adóbírságot szabott ki és a késedelmipó...
AVI 1998.10.100 Az engedményezés tárgyi adómentes szolgáltatás [1991. évi LXIX. tv.4. § (1) bek.].
Az APEH megyei igazgatósága II. társas vállalkozások ellenőrzési osztálya 1998. január 15. napján kelt határozatában a felperesi adózónál 1997. III. negyedévre megtartott ellenőrzés megállapításai alapján 67 000 Ft adókülönbözetet és terhére 65 000 Ft adóhiányt állapított meg.Kötelezte a felperesi adózót, hogy általános forgalmi adóban 55 000 Ft adóhiányt fizessen meg.
Az esedékességig meg nem fizetett és adóhiánynak minősülő 65 000 Ft után 16 000 Ft adóbírságot szabott ki és a késedelmipótlék-alapot képező 65 000 Ft adóhiány után 63 000 Ft késedelmi pótlékot állapított meg.
Az alperesi határozat ellen a felperes fellebbezéssel élt.
Fellebbezésében kérte az alperesi határozat megváltoztatását.
Fellebbezését azzal indokolta, hogy az 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) 2. számú mellékletének 30. pontja szerint a más nevében és javára történő szolgáltatásnyújtás, illetve szolgáltatásnyújtás-közvetítés tárgyi adómentes, amennyiben az a megelőző 1-29. pontban felsorolt tevékenységekhez, szolgáltatásokhoz tartoznak.
A felperes álláspontja szerint e tevékenység - a bankkal szemben fennálló adósságok konszolidációs megállapodásainak előkészítése, azok adósokkal való írásos elfogadtatása stb. - pénzügyi jellegű tevékenység és ezért az általuk alkalmazott besorolás - SZJ 1039 "pénzügyi tevékenység máshova nem sorolt kiegészítő szolgáltatásai" - helyes volt.
Az alperes 1998. március 12. napján kelt határozatában a felperes fellebbezését elutasította, az elsőfokú adóhatóság határozatát helybenhagyta.
A határozatát azzal indokolta, hogy a felperesi társaság 1994. november 19-én megbízási szerződést kötött a D. Gy. Kft-vel. A szerződés szerint a megbízott D. T. Kft. vállalta az adóskonszolidáció keretében a Bank Rt.-re, illetve a D. Gy. Kft-re háruló egyes feladatok elvégzését, így - az adóskonszolidációs megállapodások előkészítését, azok adósokkal való elfogadtatását - a vonatkozó jogszabályok és a szerződésekben foglalt kiegészítések szerint. A szerződés szerint a megbízottat a feladatok ellátásáért megbízási sikerdíj illeti.
A szerződés alapján a felperesi adózó 1995. március 23-án és június 27-én bocsátott ki számlát az addig végzett feladatok ellenértékéről.
A március 23-án kibocsátott 9/1995. számú számlán a 206 300 Ft megbízási sikerdíjra 25%-os áfát számított fel a felperesi társaság 51 575 Ft összegben.
A június 27-én kelt 18/1995. számú számlán már nincs hivatkozás a megbízási szerződésre, sikerdíjra: a szolgáltatást pénzügyi szolgáltatásnak minősítették. A számla értéke 227 580 Ft, mely áfa-mentes.
Hivatkozott az alperes határozatának indokolásában, hogy a revízió a korábban előterjesztett, adózói beadványban foglaltakra is figyelemmel a tényállás tisztázásaként állásfoglalást kért a KSH-tól ezen tevékenység minősítése tárgyában. A megkeresésre érkezett KSH-tájékoztatás egyértelmű e konkrét ügyben, eszerint "az adóskonszolidációs megállapodások előkészítése, adósokkal történt írásos elfogadtatása - jutalék (sikerdíj) ellenében végezve - az SZJ 144930 nem kereskedelmi (gazdasági) közvetítés, ügynöki szolgáltatás osztályába tartozik".
Ezen állásfoglalás ismeretében jogszerűen és megalapozottan minősítette az alperes álláspontja szerint a felperes tevékenységét áfa-köteles tevékenységnek a revízió.
Az alperesi határozat ellen a felperes törvényes határidőn belül keresettel élt.
Kereseti kérelmében kérte az alperesi határozat hatályon kívül helyezését, egyben kérte azt, hogy a bíróság kötelezze az alperest perköltség megfizetésére.
Kereseti kérelmét azzal indokolta, hogy az alperesi határozat azért jogszabálysértő, mert a határozat meghozatalánál nem a vizsgált cselekmény idején hatályos jogszabályokat alkalmazták.
A perbeli ügy elbírálásához a pénzintézeti tevékenységekről szóló törvény értelmezése szükséges, ezért az 1995-ben hatályos, a pénzintézetekről és pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény szabályait kell vizsgálni. A törvény 4. §-a k) pontjának értelmében a követelések megvásárlása pénzintézeti tevékenység,
amely fogalmat a 3. § b) pontja értelmezi. Az e törvény alkalmazására kiadott 1994/269. számú APEH iránymutatás egyértelműen rögzíti, hogy a követelés rendszeres nyereségszerzési célzattal történő megvásárlása pénzintézeti tevékenység, ezért az áfa rendszerében tárgyi adómentes. Megállapítja továbbá, hogy ha a felek közvetítőt vesznek igénybe, a közvetítőnek adott sikerdíj is adómentes bevétel, hiszen az áfa-törvény 2. számú mellékletében foglaltak szerint az ebben való közreműködés is adómentes tevékenység.
Keresetlevelében hivatkozott a felperes arra, hogy a fent hivatkozott szabályozási rendszert változtatta meg az 1997. január l-jén hatályba lépett, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény. A követelések behajtásáról szóló 1997/17. számú APEH-iránymutatás már az új törvény szellemében, hatálybalépését követően keletkezett, amikor megállapítja, hogy a követelések külön megbízás ellenében végzett jogszerű behajtása nem kereskedelmi szolgáltatás, ügynöki tevékenység, ezért áfa-köteles. Az új törvény azonban azt is rögzíti, hogy rendelkezéseit visszamenőlegesen csak akkor kell alkalmazni, ha azok az érintett szervezetek számára kedvezőbbek.
Ezért a felperes álláspontja szerint az alperes által hivatkozott KSH-tájékoztatás a jelenleg hatályos törvények szellemében született és az 1997. év előtti időszakra nem alkalmazható.
Az alperes a felperes keresetének elutasítását kérte.
A határozatának indokolásán túlmenően rámutatott arra, hogy álláspontja szerint a perbeli esetben a felperesi társaságra az 1991. évi LXIX. törvény 4. §-a (1) bekezdésének rendelkezései nem alkalmazhatók, mivel az engedményezés mint tárgyi adómentes szolgáltatás a K. Bank Rt. és a D. Gy. Kft. között jött létre. A hivatkozott tájékoztató (269/1994. APEH-tájékoztató) a közvetítő engedményező - tehát a bank - általi igénybevételét részletezi, s az engedményező által kifizetett sikerdíjat minősíti adómentes bevételnek.
A perbeli esetben a felperes az adókonszolidációs tevékenységet a D. Gy. Kft. megbízásából végezte - külön megbízás ellenében.
A bíróság az alperes határozatát az elsőfokú adóhatóság határozatára is kiterjesztően hatályon kívül helyezte.
A perben az alperes sem vitatta, hogy a pénzintézetekről és pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény 4. §-a (1) bekezdésének k) pontja szerint pénzintézeti tevékenység körébe tartozik a követelések megvásárlása, faktoringügylet, amennyiben azt üzletszerűen, rendszeresen végzik. Az engedményezés áfa-rendszerbeli kezeléséről kiadott 269/1994. APEH-tájékoztató szerint az engedményezés tárgyi adómentes szolgáltatás.
Nem tartotta megalapozottnak a bíróság azt az alperesi indokolást, hogy ez a felperesi társaságra nem vonatkoztatható, mivel az engedményezés mint tárgyi adómentes szolgáltatás, a K. Bank Rt. és a D. Gy. Kft. között jött létre. Az a tény, hogy a felperes az adókonszolidációs tevékenységet a D. Gy. Kft. megbízásából végezte - külön megbízás ellenében - nem zárja ki az akkor hatályos 1991. évi LXIX. törvényt és a már korábban említett 269/1994. APEH-tájékoztató szerint ezen tevékenység tárgyi adómentességét.
A fentiek alapján a bíróság a felperes keresetét megalapozottnak találta és az alperes határozatát az elsőfokú adóhatóság határozatára is kiterjesztően a Pp. 339. §-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte.
(Tatabányai Városi Bíróság 10.P.21.642/1998. sz.)