AVI 1998.9.95

A felülvizsgálati eljárás rendje vámhatározat bírósági felülvizsgálata esetén [Pp. 270. § (1) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az L. Vámhivatal 1992. július 24-én a felperes készfizető kezességi nyilatkozata alapján a K. Vámhivatalhoz továbbított l db Renault típusú személygépkocsit.
Az L. Vámhivatal az 1993. március 17-én kelt határozatával a felperest a kezességvállalás alapján kötelezte a vámárut terhelő vám- és egyéb költségek megfizetésére, mert a vámáru bemutatásáról visszaértesítés nem érkezett.
A felperes fellebbezésében csatolta a vámáru bemutatására és a vámkezelése igazolásaképpen a VÁM 91 árunyilatkozat...

AVI 1998.9.95 A felülvizsgálati eljárás rendje vámhatározat bírósági felülvizsgálata esetén [Pp. 270. § (1) bek.].
Az L. Vámhivatal 1992. július 24-én a felperes készfizető kezességi nyilatkozata alapján a K. Vámhivatalhoz továbbított l db Renault típusú személygépkocsit.
Az L. Vámhivatal az 1993. március 17-én kelt határozatával a felperest a kezességvállalás alapján kötelezte a vámárut terhelő vám- és egyéb költségek megfizetésére, mert a vámáru bemutatásáról visszaértesítés nem érkezett.
A felperes fellebbezésében csatolta a vámáru bemutatására és a vámkezelése igazolásaképpen a VÁM 91 árunyilatkozat fénymásolatát.
Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal az indokolással, hogy a vámkezelést igazoló vámokmány eredeti példánya valószínűsíthetően bűncselekmény útján keletkezett, mert a vámárut ténylegesen vámkezelés céljából a rendeltetési vámhivatal tájékoztatása szerint nem mutatták be.
A felperes keresetébe az alperesi határozat hatályon kívül helyezését indítványozta.
Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezte és az elsőfokú vámhatóságot új eljárásra kötelezte.
Az indokolás értelmében a felperes a kezességet az áru első bemutatásáig vállalta, melynek megtörténtét a VÁM 91 árunyilatkozatra vezetett vámhivatali záradék tanúsított. A vámhivatali záradék közigazgatási határozat, amely mindaddig, amely valamely jogorvoslati határozattal meg nem semmisítik, alaki jogerővel rendelkezik.
Az Áe. 75. §-ának (2) bekezdése szerint az államigazgatási szerv határozata az (1) bekezdés szerint nem semmisíthető meg, a határozat jogerőre emelkedése óta 3 év eltelt.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállással egyetértett és teljes egészében osztotta az elsőfokú ítéletben kifejtett jogi álláspontot. Csupán azzal egészítette ki, hogy az áru bemutatását igazoló vámhivatali záradék tekintetében az eljáró pénzügyőr által elkövetett bűncselekményt a rendelkezésre álló adatok szerint jogerős ítélet nem állapította meg, ezért a bűncselekményre, valamint a határozat valótlan tartalmára a vámhatóság a keresettel szemben megalapozottan nem hivatkozhat.
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet az ítélet indokolásának megváltoztatása érdekében.
Az alperes szerint a jogerős ítélet a Pp. 195. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat figyelmen kívül hagyta, az ellenbizonyítást kizáró vagy korlátozó rendelkezés nincs a perbeli záradék formában meghozott államigazgatási határozattal szemben.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése értelmében a jogerős ítélet felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet a Pp. 195. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat figyelmen kívül hagyta. A Pp. 195. §-ának (3) bekezdése értelmében ellenbizonyításnak a közokirattal szemben is helye van, de csak annyiban, amennyiben azt a törvény ki nem zárja vagy nem korlátozza.
A Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy a közokirattal szemben természetesen a Pp. 195. §-ának (3) bekezdése alapján van helye ellenbizonyításnak, de az ellenbizonyításra a felülvizsgálati eljárás keretében már nem kerülhet sor. Jogszabálysértő a megalapozatlan ítélet is, erről azonban csak akkor lehet szó, ha a tényállás feltáratlan maradt, vagy a megalapozatlan tényállás iratellenes, okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó. Nem állapítható meg jogszabálysértés akkor, ha a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok okszerű mérlegelését támadja.
A Pp. 275. §-ának (1) bekezdése szerint a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása sorári a rendelkezésre álló adatok, illetve a benyújtott okiratok alapján dönt és a feleket további okiratok csatolására vagy bemutatására is felhívhatja. Ezen kívül bizonyítás felvételének nincs helye.
Az alperes határozatának indokolásában arra hivatkozott, hogy a vámkezelést igazoló vámokmány eredeti példánya valószínűsíthetően bűncselekmény elkövetése útján keletkezett. A bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet nem állapította meg, ezért az alperes erre a felperessel szemben megalapozottan nem hivatkozhatott volna.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság nem észlelt olyan jogszabálysértést, amely a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését indokolná, ezért az alaptalan felülvizsgálati kérelmet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján elutasította és a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.28.402/1996. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.