adozona.hu
AVI 1998.9.94
AVI 1998.9.94
A bizonyítékok szabad értékelésének elve a jövedéki perben is érvényesül (Pp. 3. §, 6. §).
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú vámhivatal járőre 1995. február 8-án háztartási tüzelőolaj-felhasználás céljából ellenőrzést végzett a felperesnél. Az ellenőrzésről készült - a felperes által is aláírt - jegyzőkönyvben írtak szerint a felperes által üzemeltetett csirkenevelő telep ellenőrzése során megállapítást nyert, hogy az állatok neveléséhez szükséges fűtés olajtüzelésű kazánokkal történik. A helyszíni szemrevételezés során az eljáró közigazgatási szerv alkalmazottja megállapította, hogy az olajégőfejet táp...
A vámhivatal az 1995. február 9-én kelt határozatában megállapította, hogy a felperes jövedéki törvénysértést követett el, ezért 50 000 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte. A határozat indokolásában foglaltak szerint a háztartási tüzelőolaj tiltott célú felhasználása a helyszínen egyértelműen bizonyítást nyert, annak tényét a felvett jegyzőkönyvben a felperes elismerte.
A határozat ellen a felperes fellebbezést nyújtott be, melyet az alperes határozatával elutasított.
Keresetében a felperes az alperesi határozat felülvizsgálat keretében hatályon kívül helyezését kérte, állítva, hogy az törvénysértő, mert az ellenőrzés során eljárt B. József pénzügyőr - a felperes állítása szerint - vele szemben elfogult, ugyanakkor a felvett jegyzőkönyv nem a felperes által elmondottakat tartalmazza. Állította a felperes azt is, hogy az ellenőrzés során hatósági tanúk alkalmazására nem került sor, illetőleg az igénybe vett hatósági tanúnak nem mutatták meg, hogy az égőfej a kannával össze volt kötve. Ennek tényét a felperes tagadta, és hivatkozott arra is, hogy a mintaként vett háztartási tüzelőolaj nem piros színű, az ellenőrzés során fellelt 20 literes műanyag kanna és annak tartalma nem képezi a tulajdonát.
Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás lefolytatása során a felperest meghallgatta, az általa bejelentett tanúkat, valamint az ellenőrzést végző hatósági személyeket és hatósági tanút tanúként kihallgatta és az ily módon feltárt bizonyítékok alapján a tényállást mérlegelve megállapította, hogy a felperes részéről tiltott háztartási tüzelőolaj-felhasználás történt, így az ügyben hozott közigazgatási határozatok a jogszabályoknak megfelelnek, a felperes keresete tehát alaptalan, ezért azt ítéletével elutasította.
Az elsőfokú ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, azonban a másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét annak helytálló indokaira utalással helybenhagyta, a felperesi fellebbezésben foglaltakra figyelemmel kiemelve azt, hogy a jövedéki ellenőrzés során szabályszerűen felvett jegyzőkönyvben a felperes a háztartási tüzelőolaj tiltott célra való felhasználását egyértelműen elismerte. Ezen elismeréssel és az azt alátámasztó pénzügyőri tanúvallomásokkal szemben pedig a felperes későbbi nyilatkozatai és az általa kihallgatni kért tanúk vallomásai hiteltelenek és életszerűtlenek. Az elsőfokú bíróság tehát a rendelkezésre álló bizonyítékokat helytállóan mérlegelve állapította meg a tényállást, és helytálló az arra alapított érdemi döntése is.
A másodfokú jogerős ítélet felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatala iránt. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság a bizonyítékok mérlegelése során a Pp. 3. §-ának (1) bekezdésében és 6. §-ában írt alapelveket megsértve jogszabálysértő módon járt el, figyelmen kívül hagyta, hogy a felperessel szemben lefolytatott vizsgálatban olyan személy vett részt, akivel a felperes korábban peres viszonyban állt, továbbá hogy az eljárt pénzügyőrök a tárgyi bizonyítékot - a vett mintát - nem tárták a bíróság elé.
Az alperes ellenkérelmében a felülvizsgálati kérelem elutasítását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás során a beszerzett iratok és a meghallgatott tanúk vallomásának egybevetése alapján állapította meg a Pp. 206. §-a (1) bekezdésének megfelelően a tényállást arra vonatkozóan, hogy a felperes részéről a tiltott háztartási tüzelőolaj-felhasználás megtörtént, így az ügyben hozott közigazgatási határozatok a jogszabályoknak megfelelnek.
A másodfokú bíróság a fellebbezés elbírálása során úgy találta, hogy az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat helyesen mérlegelte, ezért az elsőfokú ítélet helytálló indokaira utalva azt helybenhagyta.
Az ügyben eljárt bíróságok eljárása megfelelt a Pp. 3. §-ának (1) bekezdésében foglalt, az igazság kiderítésére vonatkozó alapelvnek és a szabad bizonyítás elvét rögzítő Pp. 6. §-a (1) bekezdésének. Mindezek alapján rámutat a Legfelsőbb Bíróság, hogy a bíróság a tényállást a bizonyítási eljárás során megállapított bizonyítékok egybevetése alapján, azokat a maguk összességében értékelve és meggyőződése szerint bírálja el, ez a tényállás a felülvizsgálati eljárásban is irányadó. Az attól való eltérésnek csak akkor van helye, ha a bíróság által megállapított tényállás iratellenes, vagy nyilvánvalóan okszerűtlen, illetve logikai ellentmondást tartalmaz.
Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által elfogadott tényállás azonban nem iratellenes, logikai ellentmondást nem tartalmaz, így a bizonyítékok okszerű mérlegelését támadó felülvizsgálati kérelem megalapozatlan.
Mivel a Legfelsőbb Bíróság nem talált olyan eljárásjogi vagy anyagi jogi jogsértést a másodfokú ítéletben, amely annak felülvizsgálati eljárás keretében történő hatályon kívül helyezését megalapozta volna, a megyei bíróság jogerős ítéletét a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.II.27.286/1997. sz.)