AVI 1998.9.94

A bizonyítékok szabad értékelésének elve a jövedéki perben is érvényesül (Pp. 3. §, 6. §).

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az elsőfokú vámhivatal járőre 1995. február 8-án háztartási tüzelőolaj-felhasználás céljából ellenőrzést végzett a felperesnél. Az ellenőrzésről készült - a felperes által is aláírt - jegyzőkönyvben írtak szerint a felperes által üzemeltetett csirkenevelő telep ellenőrzése során megállapítást nyert, hogy az állatok neveléséhez szükséges fűtés olajtüzelésű kazánokkal történik. A helyszíni szemrevételezés során az eljáró közigazgatási szerv alkalmazottja megállapította, hogy az olajégőfejet táp...

AVI 1998.9.94 A bizonyítékok szabad értékelésének elve a jövedéki perben is érvényesül (Pp. 3. §, 6. §).
Az elsőfokú vámhivatal járőre 1995. február 8-án háztartási tüzelőolaj-felhasználás céljából ellenőrzést végzett a felperesnél. Az ellenőrzésről készült - a felperes által is aláírt - jegyzőkönyvben írtak szerint a felperes által üzemeltetett csirkenevelő telep ellenőrzése során megállapítást nyert, hogy az állatok neveléséhez szükséges fűtés olajtüzelésű kazánokkal történik. A helyszíni szemrevételezés során az eljáró közigazgatási szerv alkalmazottja megállapította, hogy az olajégőfejet tápláló 20 literes műanyag kannában kb. másfél liter piros színű háztartási tüzelőolaj volt található, melyből minta vételére került sor. Tartalmazza a jegyzőkönyv a felperes azon nyilatkozatát is, hogy a 20 liter háztartási fűtőolajat 1995. január 20-a körül kérte kölcsön, mert az ipari fűtőolaja elfogyott. Elismerte a felperes azt is, hogy a 20 liter háztartási tüzelőolajat a csirkék fűtéséhez felhasználta.
A vámhivatal az 1995. február 9-én kelt határozatában megállapította, hogy a felperes jövedéki törvénysértést követett el, ezért 50 000 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte. A határozat indokolásában foglaltak szerint a háztartási tüzelőolaj tiltott célú felhasználása a helyszínen egyértelműen bizonyítást nyert, annak tényét a felvett jegyzőkönyvben a felperes elismerte.
A határozat ellen a felperes fellebbezést nyújtott be, melyet az alperes határozatával elutasított.
Keresetében a felperes az alperesi határozat felülvizsgálat keretében hatályon kívül helyezését kérte, állítva, hogy az törvénysértő, mert az ellenőrzés során eljárt B. József pénzügyőr - a felperes állítása szerint - vele szemben elfogult, ugyanakkor a felvett jegyzőkönyv nem a felperes által elmondottakat tartalmazza. Állította a felperes azt is, hogy az ellenőrzés során hatósági tanúk alkalmazására nem került sor, illetőleg az igénybe vett hatósági tanúnak nem mutatták meg, hogy az égőfej a kannával össze volt kötve. Ennek tényét a felperes tagadta, és hivatkozott arra is, hogy a mintaként vett háztartási tüzelőolaj nem piros színű, az ellenőrzés során fellelt 20 literes műanyag kanna és annak tartalma nem képezi a tulajdonát.
Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás lefolytatása során a felperest meghallgatta, az általa bejelentett tanúkat, valamint az ellenőrzést végző hatósági személyeket és hatósági tanút tanúként kihallgatta és az ily módon feltárt bizonyítékok alapján a tényállást mérlegelve megállapította, hogy a felperes részéről tiltott háztartási tüzelőolaj-felhasználás történt, így az ügyben hozott közigazgatási határozatok a jogszabályoknak megfelelnek, a felperes keresete tehát alaptalan, ezért azt ítéletével elutasította.
Az elsőfokú ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, azonban a másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét annak helytálló indokaira utalással helybenhagyta, a felperesi fellebbezésben foglaltakra figyelemmel kiemelve azt, hogy a jövedéki ellenőrzés során szabályszerűen felvett jegyzőkönyvben a felperes a háztartási tüzelőolaj tiltott célra való felhasználását egyértelműen elismerte. Ezen elismeréssel és az azt alátámasztó pénzügyőri tanúvallomásokkal szemben pedig a felperes későbbi nyilatkozatai és az általa kihallgatni kért tanúk vallomásai hiteltelenek és életszerűtlenek. Az elsőfokú bíróság tehát a rendelkezésre álló bizonyítékokat helytállóan mérlegelve állapította meg a tényállást, és helytálló az arra alapított érdemi döntése is.
A másodfokú jogerős ítélet felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatala iránt. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság a bizonyítékok mérlegelése során a Pp. 3. §-ának (1) bekezdésében és 6. §-ában írt alapelveket megsértve jogszabálysértő módon járt el, figyelmen kívül hagyta, hogy a felperessel szemben lefolytatott vizsgálatban olyan személy vett részt, akivel a felperes korábban peres viszonyban állt, továbbá hogy az eljárt pénzügyőrök a tárgyi bizonyítékot - a vett mintát - nem tárták a bíróság elé.
Az alperes ellenkérelmében a felülvizsgálati kérelem elutasítását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás során a beszerzett iratok és a meghallgatott tanúk vallomásának egybevetése alapján állapította meg a Pp. 206. §-a (1) bekezdésének megfelelően a tényállást arra vonatkozóan, hogy a felperes részéről a tiltott háztartási tüzelőolaj-felhasználás megtörtént, így az ügyben hozott közigazgatási határozatok a jogszabályoknak megfelelnek.
A másodfokú bíróság a fellebbezés elbírálása során úgy találta, hogy az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat helyesen mérlegelte, ezért az elsőfokú ítélet helytálló indokaira utalva azt helybenhagyta.
Az ügyben eljárt bíróságok eljárása megfelelt a Pp. 3. §-ának (1) bekezdésében foglalt, az igazság kiderítésére vonatkozó alapelvnek és a szabad bizonyítás elvét rögzítő Pp. 6. §-a (1) bekezdésének. Mindezek alapján rámutat a Legfelsőbb Bíróság, hogy a bíróság a tényállást a bizonyítási eljárás során megállapított bizonyítékok egybevetése alapján, azokat a maguk összességében értékelve és meggyőződése szerint bírálja el, ez a tényállás a felülvizsgálati eljárásban is irányadó. Az attól való eltérésnek csak akkor van helye, ha a bíróság által megállapított tényállás iratellenes, vagy nyilvánvalóan okszerűtlen, illetve logikai ellentmondást tartalmaz.
Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által elfogadott tényállás azonban nem iratellenes, logikai ellentmondást nem tartalmaz, így a bizonyítékok okszerű mérlegelését támadó felülvizsgálati kérelem megalapozatlan.
Mivel a Legfelsőbb Bíróság nem talált olyan eljárásjogi vagy anyagi jogi jogsértést a másodfokú ítéletben, amely annak felülvizsgálati eljárás keretében történő hatályon kívül helyezését megalapozta volna, a megyei bíróság jogerős ítéletét a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.II.27.286/1997. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.