adozona.hu
AVI 1998.9.91
AVI 1998.9.91
A büntetőeljárásban beszerzett tanúvallomás felhasználható bizonyítékként az adóperben [Pp. 164. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az APEH megyei igazgatósága az 1994. június 15-én kelt és a másodfokon eljárt APEH hatósági főosztály megyei hatósági osztálya az 1994. december 6-án kelt határozatával a felperes terhére 1992. évre vonatkozóan lefolytatott ellenőrzés eredményeképpen l 308 000 Ft társaságiadó-hiányt, l 199 800 Ft személyi jövedelemadó-hiányt, l 295 000 Ft általános forgalmiadó-hiányt írt elő, valamint l 900 000 Ft bírságot, 112 000 Ft késedelmi pótlékot szabott ki. A határozatok indokolása szerint a felperes ...
AVI 1998.9.91 A büntetőeljárásban beszerzett tanúvallomás felhasználható bizonyítékként az adóperben [Pp. 164. § (1) bek.].
Az APEH megyei igazgatósága az 1994. június 15-én kelt és a másodfokon eljárt APEH hatósági főosztály megyei hatósági osztálya az 1994. december 6-án kelt határozatával a felperes terhére 1992. évre vonatkozóan lefolytatott ellenőrzés eredményeképpen l 308 000 Ft társaságiadó-hiányt, l 199 800 Ft személyi jövedelemadó-hiányt, l 295 000 Ft általános forgalmiadó-hiányt írt elő, valamint l 900 000 Ft bírságot, 112 000 Ft késedelmi pótlékot szabott ki. A határozatok indokolása szerint a felperes a személygépkocsi-forgalmazói tevékenysége során a számlákban nem a valós eladási árat tüntette fel, emiatt többletbevétel került megállapításra.A felperes keresetet nyújtott be, melyben kérte az alperesek határozatainak felülvizsgálatát, az eljárás felfüggesztését a büntetőeljárás jogerős befejeződéséig.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, megállapította, hogy a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként az adóhatóság jogszerűen állapított meg többletbevételt és így adóhiányt a felperesi társaság által értékesített gépkocsik után. A tárgyalás felfüggesztése iránti kérelmet a bíróság ítéletével elutasította.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezéssel élt. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az eljárása során a büntetőügy iratait is beszerezte, értékelte a büntetőeljárás során meghallgatott tanúk vallomásait, a büntetőeljárásban kirendelt szakértő szakvéleményét, és az így kiegészített bizonyítási eljárással az elsőfokú ítéletet megalapozottnak ítélte. Az eljárás felfüggesztése iránti kérelmet a másodfokú bíróság is elutasította.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben sérelmezte, hogy a felperessel szembeni jogkövetkezményt a büntetőeljárásban beszerzett tanúvallomásokra alapították és ezzel megsértették az alkotmány 57. §-ának (2) bekezdésében foglalt ártatlanság vélelmét, a büntetőeljárásról szóló törvényben biztosított védekezés és a vallomástétel megtagadásához való jogát. Hivatkozott arra, hogy a büntetőeljárásban megállapítható felelősség előkérdése a közigazgatási eljárásnak, ezért a tárgyalás felfüggesztése iránti kérelmét alaptalanul tagadták meg a Pp. 152. §-ának (1) bekezdése alapján. A felperesi közös képviselő a büntetőeljárásban élt alkotmányos jogával. A perben az eljárás felfüggesztésének hiányában pedig olyan nyilatkozat tételére kényszerülne, mely a büntetőeljárásban ellene felhasználható lett volna. A felperes a bizonyítás lehetőségétől is elesett a felfüggesztésről való alakszerű döntés hiányában.
Az alperes érdemi ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Pp. 164. §-ának (1) bekezdése szerinti bizonyítási teher a felperest terhelte, a bizonyítási kötelezettség nem teljesítésének következménye alól a felperest nem mentesíti a közös képviselő ellen folytatott büntetőeljárásra való hivatkozás és a felfüggesztésre irányuló kérelem előterjesztése. Az adócsalás gyanúja miatt folyt büntetőeljárás nem előkérdése a közigazgatási eljárásban megállapított adózási kötelezettségnek és ehhez kapcsolódó jogkövetkezmény megállapíthatóságának, ezért a Pp. 152. §-ának (1) bekezdését a bíróságok eljárása nem sértette meg. A közigazgatási peres eljárás nem a felperes közös képviselője büntetőjogi felelősségének, hanem a felperes mint társaság adóhiányának megállapíthatóságáról folyt.
Az alkotmány 57. §-ának (2) bekezdésében foglalt általános jogelv a büntetőeljárásban érvényesülő ártatlanság vélelmét tartalmazza, így közigazgatási eljárásban ennek sérelme fogalmilag kizárt.
A felperes a bizonyítékok szabad mérlegelését is támadta a felülvizsgálati kérelmében, melynek felülvizsgálatára, megváltoztatására a felülvizsgálati eljárásban kizárólag akkor kerülhet sor, ha a bizonyítékok értékelésénél, a bizonyítás eredményének mérlegelésénél ilyen eljárási szabálysértést a Pp. 206. §-ának (1) bekezdése alapján nem állapított meg, a másodfokú bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján a bizonyítékok mérlegelésével hozta meg indokolt döntését. A bizonyítékok értékelése és a bizonyítás eredményének megállapítása a bizonyítékok egybevetésével, mérlegelésével történt, nemcsak a tanúvallomások értékelése történt meg, hanem a szakvélemény és a per egyéb adatai, a szerződések, számlák adatainak értékelése is.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a másodfokú bíróság jogerős ítélete törvényes döntést tartalmazott, ezért a másodfokú bíróság ítéletét a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.III.27.519/1997. sz.)