adozona.hu
AVI 1998.5.62
AVI 1998.5.62
A vámbiztosítékként nyújtott kezesség kiterjed a statisztikai illeték megfizetésére is. [39/1976. (XI. 10.) PM-KkM egy. r. 6. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A C. Kft. címzett részére 1994. augusztus 30. napján vámáru került bemutatásra a határvámhivatalnál. A vámáruról a vámhivatal ún. kísérőlevelet állított ki és az áru továbbításáról rendelkezett a nyíregyházi vámhivatalhoz. A felperes a címzett mellett készfizető kezességi nyilatkozatot tett a vám, általános forgalmi adó, vámkezelési díj és statisztikai illeték vonatkozásában, amely az áru első bemutatásáig hatályos. A vámhivatal határozatával a felperest vám, általános forgalmi adó és 12 094 ...
AVI 1998.5.62 A vámbiztosítékként nyújtott kezesség kiterjed a statisztikai illeték megfizetésére is. [39/1976. (XI. 10.) PM-KkM egy. r. 6. §].
A C. Kft. címzett részére 1994. augusztus 30. napján vámáru került bemutatásra a határvámhivatalnál. A vámáruról a vámhivatal ún. kísérőlevelet állított ki és az áru továbbításáról rendelkezett a nyíregyházi vámhivatalhoz. A felperes a címzett mellett készfizető kezességi nyilatkozatot tett a vám, általános forgalmi adó, vámkezelési díj és statisztikai illeték vonatkozásában, amely az áru első bemutatásáig hatályos. A vámhivatal határozatával a felperest vám, általános forgalmi adó és 12 094 Ft statisztikai illeték megfizetésére kötelezte. A felperes fellebbezése folytán az alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta a felperes kezességvállaló nyilatkozata alapján.A felperes keresete az alperes határozatának felülvizsgálatára és a statisztikai illeték megfizetése alóli mentesítésre irányult. Arra hivatkozott, hogy az érintett esetben nem lehet szó külkereskedelmi áruforgalomról, a vámhivatal nem kísérelte meg tisztázni az áruforgalom jellegét, illetve felkutatni a vámárut átvevő belföldi személyt.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása kifejti, hogy a statisztikai illeték megfizetése vonatkozásában annak van jelentősége, hogy a felperes a vám biztosítása körében erre készfizető kezességet vállalt. A kezességvállalás időpontjában külkereskedelmi áruforgalomról volt szó, amelyen az sem változtatott, hogy utóbb a címzett nem volt megtalálható.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett, a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a többször módosított 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM együttes rendelet (továbbiakban: R.) 6. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltak alapján a közvetlen felügyelet alatt nem tartott vámáru után vámbiztosítékot kell nyújtani, mely ebben az esetben a felperes kezességvállaló nyilatkozata volt. E kezességvállaló nyilatkozattal a felperes elismerte az áru külkereskedelmi forgalomba történő behozatalát és ahhoz kapcsolódó összes közterheket, így az ott megjelölt statisztikai illetéket is. Az árut mindaddig a külkereskedelmi forgalomba behozottnak kell tekinteni, amíg a felperes ennek ellenkezőjét nem bizonyítja, a felperes ilyen bizonyítékot nem tárt fel.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A felperes szerint külkereskedelmi forgalomról külkereskedelmi szerződés hiányában nem lehet szó, így illetékfizetési kötelezettség sem merülhet fel. A vámhivatal az R. 22. §-a és 31. §-a alapján a vámvizsgálat során nem állapította meg a vámszempontból lényeges körülményeket és tényeket, köztük a címzett adatait. A vámfizetésre kötelezettség nem a készfizető kezességből kifolyólag, hanem megbízási jogviszonyból ered. A megbízási jogviszonyban pedig a közölt valótlan adatokkal okozott kárért, így a vámfizetés elmaradásáért a megbízó felel.
Az alperes a felperes felülvizsgálati kérelmének elutasítását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A megyei bíróság a tényállást helyesen állapította meg és abból helyes jogi következtetést vont le, ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemre figyelemmel csupán az alábbiakat kívánja kiemelni.
Az R. 6. §-ának (1) és (2) bekezdéseiben kifejtettek alapján a közvetlen felügyelet alatt nem tartott vámáru után vámbiztosítékot kell nyújtani, amely a perbeli esetben a felperes kezességvállaló nyilatkozata volt. A felperes a kezességvállaló nyilatkozatában a címzett mellett vállalt kezességet az áru bemutatásáig a nyilatkozatban megjelölt tartozások erejéig, így a statisztikai illeték megfizetéséért is.
A R. 69. §-a (5) bekezdésének d) pontja szerint vámfizetésre kötelezett, aki a vámterhek megfizetésére készfizető kezességet vállal. Téves az az alperesi jogi álláspont, mely szerint az ő vámfizetési kötelezettsége megbízási jogviszonyból eredne. A felperes a vámáru bemutatásakor egyértelműen készfizetési kezességi nyilatkozatot tett, a statisztikai illeték megfizetési kötelezettsége is ezen alapszik.
A felperes a vámkezelésnél elismerte az áru külkereskedelmi forgalomba történő behozatalát, ennek ellenkezőjét sem a közigazgatási, sem a bírósági eljárásokban bizonyítani nem tudta.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság nem észlelt olyan jogszabálysértést, amely a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését indokolná, ezért az alaptalan felülvizsgálati kérelmet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján elutasította és a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.28.341/1996. sz.)