adozona.hu
AVI 1998.5.60
AVI 1998.5.60
A jövedéki ellenőrzés alanya az a személy is, aki jövedéki tevékenységet engedély nélkül végez [1993. évi LVIII. tv 54. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A jövedéki hatóság 1995. augusztus 26-án ellenőrzést tartott a felperes által üzemeltetett B., Sz. u. 15. szám alatti "E." elnevezésű italboltban. Az ellenőrzés eredményeként a vámhivatal határozattal jövedéki törvénysértést állapított meg a felperes részéről és 159 979 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte, továbbá elrendelte a lefoglalt jövedéki termékek elkobzását.
A felperes az elsőfokú határozat ellen fellebbezést nyújtott be. Az alperes határozatával a fellebbezést elutasította és...
AVI 1998.5.60 A jövedéki ellenőrzés alanya az a személy is, aki jövedéki tevékenységet engedély nélkül végez [1993. évi LVIII. tv 54. § (2) bek.].
A jövedéki hatóság 1995. augusztus 26-án ellenőrzést tartott a felperes által üzemeltetett B., Sz. u. 15. szám alatti "E." elnevezésű italboltban. Az ellenőrzés eredményeként a vámhivatal határozattal jövedéki törvénysértést állapított meg a felperes részéről és 159 979 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte, továbbá elrendelte a lefoglalt jövedéki termékek elkobzását.A felperes az elsőfokú határozat ellen fellebbezést nyújtott be. Az alperes határozatával a fellebbezést elutasította és az elsőfokú közigazgatási határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetet nyújtott be a városi bírósághoz és kérte a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Jszt.) 13. §-a szerint jövedéki tevékenység csak jövedéki engedély birtokában, a törvényben meghatározott feltételek mellett folytatható. A felperes által üzemeltetett italboltban szeszes italt, sört, dohányárut és kávét forgalmaztak jövedéki engedély nélkül.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes eljárása megfelelt a Jszt. 66. §-ának (1) bekezdésében, 67. §-ában előírt rendelkezéseknek.
A felperes fellebbezést nyújtott be az elsőfokú bíróság ítélete ellen. A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét az abban foglalt indokok alapján helybenhagyta.
A felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a jogerős ítélet ellen, megjelölve, hogy az nem felel meg a Pp. 206. §-ában, valamint a Pp. 221. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek. A Jszt. 4. §-ának rendelkezését is megsértették az eljárt bíróságok. A vizsgálattal érintett időszakban előzetes letartóztatásban volt, semmi lehetősége nem volt az általa üzemeltetett üzlet tevékenységének irányítására vagy felügyeletére. Az üzlet személyzete több százezer forintos kárt okozott számára, így teljességgel érthetetlen, hogy a jövedéki bírság is őt sújtja.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Jszt. 4. §-ának (1) bekezdése szerint a jövedéki tevékenység alanya - többek között - az a természetes személy, aki saját neve alatt jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat és saját nevében és kockázatára jövedéki tevékenységet végez. A felperes a felülvizsgálati kérelemben is előadta, hogy az "E." étterem üzemeltetésének jogát 10 évre megszerezte. A felülvizsgálati kérelemben előadottak szerint a felperes több mint másfél éves előzetes letartóztatásban volt, az "E." étterem üzemeltetését azonban nem szüntette meg. Az eljárás során nem merült fel adat - és erre a felperes sem hivatkozott -, hogy akadályoztatása miatt bejelentette volna az étterem működésének szüneteltetését.
A Jszt. 54. §-ának (2) bekezdése szerint jövedéki ellenőrzés alanya bárki, aki jövedéki tevékenységet engedély nélkül végez, jövedéki terméket jogosulatlanul tart birtokában, értékesít, felhasznál. A nem vitatott tényállás szerint az alperes kétséget kizáróan megállapította, hogy a felperes által üzemeltetett "E." étteremben jövedéki engedély nélkül jövedéki terméket hoztak forgalomba. E tényállás alapján az alperesnek a Jszt.-ben megállapított kötelessége volt a jövedéki bírság kiszabása és a Jszt. 70. §-a alapján a felperest kellett a jövedéki bírság megfizetésére kötelezni.
A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Pp. 206. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság a tényállást a felek előadásának, a felmerült bizonyítékoknak az egybevetése alapján állapítja meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint dönt.
A felülvizsgálati eljárás során a Pp. 270. §-ának (1) bekezdése szerint a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet jogszabályszerűségét vizsgálja felül. Anyagi jogi és eljárási szabályok megsértése egyaránt alapot adhat a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére. Ha azonban olyan eljárási szabálysértés nem történt, ami az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással volt, a megtámadott határozatot hatályában fenn kell tartani. Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által jóváhagyott tényállás iratellenes elemeket nem tartalmaz. Az eljárt bíróságok a bizonyítékok szabad mérlegelésével okszerűen, logikai ellentmondások nélkül döntöttek. A felperesnek lehetősége és joga lett volna akadályoztatása miatt az étterem üzemeltetésének felfüggesztésére vagy megszüntetésére, erre azonban nem került sor. A felülvizsgálati kérelemben kifejtettekkel ellentétben az elsőfokú bíróság ítélete megfelel a Pp. 221. §-ában írt feltételeknek is. Miután a jogerős ítélet az elsőfokú bíróság által megállapított tényálláson és az abból levont jogi következtetéseken alapszik, a Pp. 254. §-ának (4) bekezdése szerint a másodfokú bíróságnak az ítélet indokolásában erre a körülményre csak utalnia kell.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.III.28.399/1996. sz.)