adozona.hu
AVI 1998.5.56
AVI 1998.5.56
Hűtési költségtérítés csak olyan termelőnek adható, aki egész éven át a felvásárló telephelyén adja át a tejet a felvásárlónak. Ezt a tényt az áfa-levonási jog gyakorlásakor figyelembe kell venni [9/1992. (II. 28.) FM rendelettel módosított 10/1990. (XII. 28.) FM r. 1. § (5) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az APEH megyei igazgatósága a felperesnél 1992-1993. évekre vonatkozóan költségvetési kapcsolatok átfogó ellenőrzését végezte el 1994 szeptemberében. Az ellenőrzés eredményeként az elsőfokú adóhatóság és a fellebbezés folytán eljárt alperes az 1995. január 30-án kelt másodfokú határozattal a felperes terhére több adónemben összesen 16 652 000 Ft adóhiányt állapított meg és írt elő, valamint 8 325 000 Ft adóbírságot, 6 601 000 Ft késedelmi pótlékot szabott ki. Az adóhatóság megállapította, hog...
AVI 1998.5.56 Hűtési költségtérítés csak olyan termelőnek adható, aki egész éven át a felvásárló telephelyén adja át a tejet a felvásárlónak. Ezt a tényt az áfa-levonási jog gyakorlásakor figyelembe kell venni [9/1992. (II. 28.) FM rendelettel módosított 10/1990. (XII. 28.) FM r. 1. § (5) bek.].
Az APEH megyei igazgatósága a felperesnél 1992-1993. évekre vonatkozóan költségvetési kapcsolatok átfogó ellenőrzését végezte el 1994 szeptemberében. Az ellenőrzés eredményeként az elsőfokú adóhatóság és a fellebbezés folytán eljárt alperes az 1995. január 30-án kelt másodfokú határozattal a felperes terhére több adónemben összesen 16 652 000 Ft adóhiányt állapított meg és írt elő, valamint 8 325 000 Ft adóbírságot, 6 601 000 Ft késedelmi pótlékot szabott ki. Az adóhatóság megállapította, hogy a felperes által az 1993. évben a tejtermelőkkel kötött szerződések alapján egyedenként 10 000 Ft összegben nyújtott vissza nem térítendő támogatás nem minősült hűtési költségtérítésnek, a felperes jogszerűtlenül számolt el ezzel kapcsolatban költséget és igényelt vissza általános forgalmi adót. A felperes 1992. évben a szociális épületben végzett átalakítási munkálatok ellenértékét helytelenül számolta el javítási, karbantartási költségként, mert ez a tárgyi eszköz értékét növelő beruházást valósított meg. A felperes a főépület tetőszigetelésével kapcsolatban szavatossági igényt érvényesített a kivitelezővel szemben, majd a kivitelező cég felszámolási eljárás alá kerülése miatt a szükséges tetőszigetelési, leterhelési munkát 1992. évben mással végeztette el és a költségeket helytelenül felújításként számolta el beruházás helyett. Megállapította továbbá az adóhatóság, hogy a felperes négy adósa vonatkozásában a követeléseit tévesen minősítette behajthatatlannak.A felperes keresetet nyújtott be, melyben kérte az alperes határozatának hatályon kívül helyezését.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét a beszerzett szakvélemény alapján a tetőszigetelés elszámolásával és a behajthatatlan követelések leírásával kapcsolatban alaposnak ítélte és az alperes határozatát megváltoztatta, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.
Az ítélet ellen mind a felperes, mind az alperes fellebbezést nyújtott be. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezett részében megváltoztatta és a felperes keresetét egészében elutasította. A főépületen végzett tetőszigetelést, szélszívás elleni leterhelést a szakvélemény alapján olyan értéknövelő építési munkának tekintette, melynek elszámolására - az alperes megállapításával egyezően - a beruházásra vonatkozó szabályok irányadók. A behajthatatlan követelések kapcsán kifejtette, hogy a követelések leírására nem lett volna mód, a követelések csak kétes követelésekként voltak figyelembe vehetők.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a vitatott adóhiányok törlése iránt. A terjtermelőkkel kötött szerződések kapcsán hivatkozott arra, hogy a 9/1992. (II. 25.) FM rendelet 1. §-ának (5)-(6) bekezdései szerint hűtési költségtérítést fizetett a termelőknek, a szerződés téves megfogalmazásaként került az összeg támogatásként megjelölésre. A tetőszigetelés, szélszívás elleni leterhelés költségkénti elszámolása kapcsán sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság a szakvéleményben foglaltakat nem fogadta el és felújítás helyett értéknövelő beruházásnak tekintette. A behajthatatlan követelések vonatkozásában előadta, hogy a követelések leírásánál a rendelkezésre álló adatok, információk alapján megalapozottan döntöttek a behajthatatlanná minősítésről. A P. Szövetkezet adós vonatkozásában a kintlevőségek ellenére a hitelezői igények várhatóan nem nyernek kielégítést, az O. Kft., Sz. Jánosné, F. István adósok tekintetében az adósok fellelhetetlensége miatt nem várható követeléseik megtérülése.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletének a főépület tetőszigetelésével kapcsolatos adó-megállapításokat tartalmazó rendelkezéseit hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét e vonatkozásban helybenhagyta.
A Legfelsőbb Bíróság a tejtermelőkkel kötött szerződések kapcsán megállapította, hogy felperes 1993. év folyamán a termelőkkel vissza nem térítendő támogatásról szóló szerződéseket kötött a tehénállomány növelése érdekében. A támogatásokat egyedenként 10 000 Ft összegben a felperes a szerződéskötéseket követően kifizette. A szerződések a nem megfelelő teljesítés esetére a szerződés felbontásáról és a támogatás visszafizetéséről rendelkeztek. Három esetben a támogatás visszafizetésre került. 1993. december 1-jén a szerződések módosításra kerültek akként, hogy támogatás helyett a felperes a termékértékesítési szerződésben rögzített hűtési díjon felül egyszeri hűtési költségtérítés fizetését vállalta. A szerződés módosítását követően tényleges kifizetés nem történt.
A felperes által hivatkozott 9/1992. (II. 25.) FM rendelet a 10/1990. (XII. 28.) FM rendeletet (továbbiakban: R.) módosította. Az R. 1. §-ának (5) bekezdése és mellékletének 5., 6. pontjai szerint hűtési költségtérítés adható olyan termelőknek, akik egész éven át a szabvány szerinti minőségben és hőfokra hűtött tejet adnak át a felvásárló telephelyén. Az iratokból megállapíthatóan a tej átadása tejcsarnokokban történt és nem a felvásárló telephelyén, így a jogszabályban meghatározott feltétel nem valósult meg. Helyesen állapította meg továbbá a másodfokú bíróság, hogy a már teljesedésbe ment szerződések vonatkozásában szerződésmódosítás címén a szerződés alapján nyújtott szolgáltatás jogcíme nem változtatható meg. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a másodfokú bíróság törvényes döntést hozott, a felperes által hivatkozott jogszabálysértés nem történt, a szerződésmódosítás a nyújtott szolgáltatás (támogatás) jogcímének utólagos megváltoztatását szolgálta és ezáltal a társasági adó alapjának módosítását.
A főépület tetőszigetelésével kapcsolatos költségelszámolás körében a felperes felülvizsgálati kérelmében a szakvéleménnyel ellentétes másodfokú ítéleti döntést sérelmezte. Az iratokból kitűnően a főépület tetőzetének javítása szavatossági igényként merült fel, melyet a kivitelező a bekövetkezett felszámolási eljárása miatt nem tudott elvégezni. A peres eljárás során kirendelt szakértő szakvéleményében rögzítette, hogy a szélszívás elleni védelemként elkészített szigetelési munkával az épület rendeltetése nem változott, a munka az épületszerkezet eredeti funkciójának betöltése érdekében került elvégzésre, karbantartás valósult meg. Tévedett a másodfokú bíróság, amikor ezen építési munkát értéknövelő beruházásként értékelte az élettartam növekedésére való hivatkozással. A felperes a főépület építésével beruházást valósított meg, mely beruházás kapcsán a kivitelezővel szemben szavatossági igénye keletkezett a beruházás nem megfelelő minőségben történt elvégzésével összefüggésben. A felperes az épület, valamint a tetőszerkezet állagának megóvása érdekében végeztette el a kivitelező terhére, saját költségén a tetőszerkezet szélszívás elleni védelmét. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint ezen munka nem valósított meg olyan értéknövelő beruházást, mely az 1991. évi XVIII. tv. 35. §-ának (3) bekezdése szerint lenne elszámolható, mert elsősorban az épületszerkezet állagának megóvását célozta, a tetőszerkezet egy rétegét érintette, nem járt a tetőszerkezet teljes felújításával, hanem a rendeltetésszerű használat helyreállítását szolgálta. A szakvélemény 6.2 pontjában írt szakértői vélemény helyes értelmezés szerint arra vonatkozott, hogy a szélszívás elleni védelemmel a tetőszigetelés eredeti élettartama biztosítható, élettartam-növekedés nem várható. Az élettartam-növekedés a teljes tetőszigetelés cseréje esetén állt volna fenn. A másodfokú bíróság tehát a szakértői véleménnyel ellentétesen állapította meg, hogy a tetőszigetelés élettartam-növekedést eredményezett. A felperes nem a bizonyítékok okszerű mérlegelését támadta felülvizsgálati kérelmében, hanem az iratellenes tényállás alapján kérte a jogszabálysértés megállapítását. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a másodfokú bíróság ítélete e vonatkozásban jogszabálysértő, a felperes jogszerűen számolta el a munka ellenértékét javítási, karbantartási költségként. A Legfelsőbb Bíróság e körben a felülvizsgálati kérelmet alaposnak ítélte.
A felperesnek a behajthatatlan követelés leírásával kapcsolatban előterjesztett felülvizsgálati kérelme ugyanakkor a mérlegelés felülvizsgálatára irányult. A másodfokú bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján a bizonyítékok mérlegelésével hozta meg indokolt döntését. A bizonyítékok értékelése és a bizonyítás eredményének megállapítása a Pp. 206. §-ának (1) bekezdése szerint a bizonyítékok egybevetésével, mérlegelésével történik, ennek megváltoztatására a felülvizsgálati eljárásban kizárólag akkor kerülhet sor, ha a megállapított tényállás iratellenes, a bizonyítékok mérlegelése logikailag ellentmondásos, okszerűtlen. A Legfelsőbb Bíróság a bizonyítékok értékelésénél, a bizonyítás eredményének mérlegelésénél ilyen eljárási szabálysértést nem állapított meg, ezért a felperes a bizonyítékok mérlegelését eredménytelenül támadta a felülvizsgálati kérelmében.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet az alaptalan felülvizsgálati kérelmek vonatkozásában hatályában fenntartotta, míg a tetőszigeteléssel kapcsolatos adómegállapítások tekintetében részben hatályon kívül helyezte és az elsőfokú ítéletet e vonatkozásban helybenhagyta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.III.27.147/1997. sz.)