adozona.hu
AVI 1998.4.46
AVI 1998.4.46
Adóperben a jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelemben a bizonyítékok felülmérlegelését nem kérheti az adózó a Legfelsőbb Bíróságtól [Pp. 206. §, 270. § (1) bek., 275. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A fellebbezési eljárás során kiegészített bizonyítási eljárás adatai alapján megállapított tényállás szerint a felperes 1993. szeptember 24-én kelt adásvételi szerződés alapján 5 250 000 Ft vételárért megvásárolta a jogügylet tárgyát képező erdőrészt azzal, hogy a vevő az eladónak a folyamatos kitermelés függvényében fizeti ki a vételárat. Ezen szerződésről az erdővel korábban rendelkező K. János tulajdonos nem tudott. A felperes részére a P. N. Bt. készpénzfizetési számlát állított ki, de az...
AVI 1998.4.46 Adóperben a jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelemben a bizonyítékok felülmérlegelését nem kérheti az adózó a Legfelsőbb Bíróságtól [Pp. 206. §, >270. § (1) bek., >275. § (2) bek.].
A fellebbezési eljárás során kiegészített bizonyítási eljárás adatai alapján megállapított tényállás szerint a felperes 1993. szeptember 24-én kelt adásvételi szerződés alapján 5 250 000 Ft vételárért megvásárolta a jogügylet tárgyát képező erdőrészt azzal, hogy a vevő az eladónak a folyamatos kitermelés függvényében fizeti ki a vételárat. Ezen szerződésről az erdővel korábban rendelkező K. János tulajdonos nem tudott. A felperes részére a P. N. Bt. készpénzfizetési számlát állított ki, de az ellenérték tényleges megfizetésére nem került sor. Az N. Kft. az 1993. szeptember 1. napján kötött adásvételi szerződés alapján a vételár kifizetéséről a felperes részére számlát nem állított ki.Az APEH megyei igazgatósága a felperesnél általános forgalmiadó-visszaigénylése miatt célvizsgálatot tartott 1993. szeptember és október hónapokra vonatkozóan. A vizsgálatot követően a felperes terhére 62 000 Ft adóhiányt, 12 000 Ft késedelmi pótlékot és 5000 Ft mulasztási bírságot állapított meg. A felperes fellebbezését követően az alperes határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta és kötelezte a felperest 560 000 Ft áfa-hiány, 30 000 Ft bírság és 2000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére.
A közigazgatási határozat megváltoztatására és a megállapított áfa-hiány és járulékai törlésére irányuló felperesi keresetet az elsőfokú bíróság megalapozatlannak találta és azt elutasította. Ítéletének indokolásában hivatkozott az általános forgalmi adóról szóló módosított 1992. évi LXXIV. törvény 37. §-ának (1) bekezdésére, mely szerint annak az adóalanynak, aki a nyilvántartását az egyszeres könyvvezetés szabályai szerint vezeti, az adólevonási joga az ellenérték megfizetésének időpontjában a ténylegesen kifizetett összeg erejéig keletkezik. Az elsőfokú bíróság bizonyítékok alapján megállapította, hogy a felperes az ellenértéket ténylegesen nem fizette meg a P. N. Bt. részére. A másik esetben az N. Kft. a vételár kifizetéséről számlát nem állított ki, ennek hiányában az áfa-törvény 36. és 37. §-ai alapján a felperes az áfa visszaigénylésére nem jogosult.
A felperes fellebbezése folytán a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokainál fogva helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a másodfokú bíróság ítéletének megváltoztatását kérte. Továbbra is arra hivatkozott, hogy a bizonyítékok alapján megállapítható, hogy a vételárat a felperes kifizette a P. N. Bt. részére, ezért megilleti az áfa-levonási jog.
Az alperes a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése szerint a jogerős ítélet ellen jogszabálysértésre alapítottan lehet felülvizsgálati kérelmet benyújtani. A Pp. 275. §-ának (2) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban kizárólag azt vizsgálhatja, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat megsértette-e.
A Pp. 206. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak az egybevetése alapján állapítja meg a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítás eredményének mérlegelésére vonatkozó jogszabály sérelméről csak akkor lehet szó, ha a bíróság által megállapított tényállás az iratok tartalmával ellentétes (iratellenes), illetőleg a bíróság a bizonyítékok egybevetése és összességükben való értékelése során nyilvánvalóan helytelen, logikailag ellentmondó következtetésre jutott. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok eltérő mérlegelésének, felülmérlegelésének nincs helye.
A másodfokú bíróság azonban az elsőfokú eljárás során lefolytatott és a másodfokon kiegészített bizonyítás eredményének mérlegelése során az említett hibáktól mentesen, jogszabálysértés nélkül állapította meg a tényállást.
A kifejtettekre tekintettel a jogerős ítélet a felperes felülvizsgálati kérelmével érintett részében megfelel a jogszabályoknak, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I.27.863/1996. sz.)