adozona.hu
AVI 1998.4.45
AVI 1998.4.45
Törvénysértő az adóperben hozott ítélet, ha hatályon kívül helyezett jogszabályon alapul [Pp. 252. § (2) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az APEH megyei igazgatósága a felperesnél 1992. évre vonatkozóan adóellenőrzést tartott. Az ellenőrzés eredményeként határozatával a felperes terhére l 799 000 Ft fogyasztásiadó-különbözetet állapított meg. Az adóhiány megállapítására azért került sor, mert a felperes jogosulatlan felhasználók számára értékesített háztartási tüzelőolajat, ezért adófizetési kötelezettsége keletkezett. A felperes fellebbezése folytán az alperes határozatával az elsőfokú közigazgatási határozatot helybenhagyta. ...
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes másodfokú közigazgatási határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Kiegészítő ítéletével pedig kötelezte az alperest, hogy fizesse vissza a felperesnek az l 799 000 Ft-ot, valamint ennek kamatait.
Az alperes fellebbezése folytán a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet - a kiegészítő ítéletre is kiterjedően - megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján téves jogi következtetésre jutott. A felperes a HTO-t gázolajként, ipari tüzelőolajként értékesítette tovább, ezért az értékesítés napján fogyasztási adó alanyává vált az adófizetési kötelezettsége keletkezett, mely fogyasztási adó mértékét a jogszabály határozza meg.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Ebben egyebek mellett arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság nem vizsgálta az adóellenőrzés megbízó levelének hiányosságát, a jogerős ítélet iratellenes, okszerűtlen és logikai ellentmondásokat tartalmaz, valamint nem felel meg a Pp. 221. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak, mert a bizonyítékokat nem jelölte meg.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a megyei bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A Pp. 220. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében az írásba foglalt ítéletnek tartalmaznia kell az ítélet rendelkező részét és indokolását. A Pp. 221. §-ának (1) bekezdése alapján az ítélet indokolásában röviden elő kell adni a bíróság által megállapított tényállást az arra vonatkozó bizonyítékok megjelölésével, hivatkozni kell azokra a jogszabályokra, amelyeken a bíróság ítélete alapszik. Meg kell röviden említeni azokat a körülményeket, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, végül utalni kell azokra az okiratokra, amelyek miatt a bíróság valamely tényt nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte.
Az elsőfokú bíróság ítélete a törvény idézett rendelkezéseinek megfelelt, tartalmazta a megállapított tényállást és az irányadó jogszabályokat. A megyei bíróság ítélete azonban a törvényben írt követelményeknek nem felelt meg. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást elfogadta, azonban eltérő jogi álláspontra helyezkedett anélkül, hogy azt részletesen megindokolta volna.
A másodfokú bíróság ítéletének indokolásában nem részletezte, hogy miért nem tanúsított a megbízólevél hiányosságának jogi jelentőséget. A másodfokú bíróság a fogyasztási adó és fogyasztási árkiegészítés kulcsairól szóló 151/1989. (XII. 28.) MT rendeletre alapította részben döntését, mely jogszabályt a 188/1981. (XII. 31.) Korm. rendelet 1991. január 1. napjával hatályon kívül helyezte, a másodfokú bíróság nem indokolta, hogy ennek ellenére miért tartotta alkalmazhatónak az 1992. évre vonatkozó adóellenőrzésre.
A másodfokú bíróság ítéletében azt állapítja meg, hogy a HTO után fizetendő fogyasztási adó mértékét a jogszabály határozza meg, de hogy melyik ez a jogszabály és mennyi a fogyasztási adó mértéke, az ítélet indokolásából hiányzik.
A fentebb részletezettek alapján a másodfokú jogerős ítéletből hiányzik a jogi érvek felsorolása, és a másodfokú bíróság az indokolási kötelezettségének sem tett eleget.
A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint - a másodfokú bíróság eltérő jogi álláspontjára figyelemmel - az indokolási kötelezettség elmulasztása olyan lényeges eljárási szabályszegésnek minősül, amely a döntést felülvizsgálatra alkalmatlanná teszi, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/B. §-a alapján irányadó Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a megyei bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.27.932/1996. sz.)