adozona.hu
AVI 1998.4.43
AVI 1998.4.43
Amennyiben az alapítvány érvényesen nem jön létre, a javára befizetett összeget az adózó nem veheti figyelembe [1990. évi XCI. tv 1. § (5) és (7) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesnél az elsőfokú adóhatóság 1989. évre vonatkozóan adóellenőrzést végzett. Az ellenőrzés eredményeként 138 911 Ft személyi jövedelemadó-hiány és 41 673 Ft adóbírság megfizetésére kötelezte határozatával a felperest. Az adóhiány megállapítására azért került sor, mert a jogszabályi feltétel hiányában létre nem hozott alapítványra 1989. évben befizetett összeget a felperes adóbevallásában jogosulatlanul vette figyelembe összjövedelmet csökkentő kedvezményként. Az R. Alapítvány alapító o...
A felperes fellebbezése folytán az alperes az 1993. március 29-én kelt határozatával helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási határozatot.
A felperes keresetében az 1990. évi I. törvény 7. §-ának (3) bekezdésére hivatkozással kérte a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését.
Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét. A Polgári Törvénykönyv alapítványokra vonatkozó módosított rendelkezései alapján megállapította, hogy az adóhatóság a jogszabályoknak megfelelően járt el, amikor az érvényesen létre nem jött alapítvány részére befizetett 300 000 Ft-ot nem fogadta el a felperes 1989. évi összjövedelmét csökkentő tételként.
A felperes fellebbezése folytán a Fővárosi Bíróság az ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az alapító okirat illetékes állami felügyeleti szerv általi jóváhagyásának hiányában létre nem jött alapítvány részére történt befizetést - a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló módosított 1987. évi VI. törvény 17. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint - a felperes összjövedelméből nem vonhatta le.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását kereseti kérelmének megfelelően. Álláspontja szerint az ítéletek az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. §-ának (5) és (7) bekezdéseibe ütközően törvénysértőek. Előadta továbbá azt is, hogy az alapítványra vonatkozó jogszabályi rendelkezések változása miatt maradt el az állami felügyelő szerv jóváhagyása; az alapítvány ténylegesen működött, rendeltetését az alapítványi célú befizetések segítségével betöltötte.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéleteket - és az adóhatóság eljárását - azért tartotta törvénysértőnek, mert azok az Art. l. §-ának általa hivatkozott rendelkezéseibe ütköznek.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében foglaltaktól eltérően keresetében (és fellebbezésében is) a Polgári Törvénykönyv alapítványokra vonatkozó rendelkezéseire alapítottan kérte a sérelmezett közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatát. A felperes keresetlevelében nem jelölte meg azt a konkrét jogszabályhelyet, amelyre keresetét alapította, fellebbezésében sem volt jogszabályi hivatkozás, azonban ezen beadványai tartalma alapján egyértelműen megállapítható volt az, hogy milyen irányú bírósági felülvizsgálatot kért a felperes [Pp. 3. § (1) bekezdés].
A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának KK 34. számú állásfoglalásában egyebek mellett rámutatott arra is, hogy a felperes keresetében a közigazgatási határozatok meghatározott irányú bírósági felülvizsgálatát kéri, amelyhez a bíróság a Pp. 215. §-a értelmében kötve van, döntése nem terjedhet túl a kereseti kérelmen.
A bíróságok a fentiek szerint végezték el az adóhatósági határozatok törvényességi felülvizsgálatát, amelyből az következik, hogy a felperes a jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmét a kereseti kérelmében (fellebbezésében) fel nem hozott jogszabályokra - az Art. rendelkezéseire - nem alapíthatja.
Tekintettel arra, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmében utalt a perbeli alapítvány alapító okiratának érvényességére vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre is, a Legfelsőbb Bíróság vizsgálta a felperes adófizetési kötelezettségének jogszerűségét is. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az alperes és az eljárt bíróságok a jogszabályoknak megfelelő döntést hoztak a felperes adófizetési kötelezettségéről: az R. Alapítvány az állami felügyelő szerv jóváhagyásának hiányában érvényesen nem jött létre, következésképpen a felperes részéről 1989 decemberében alapítványi célra befizetett összeget az adó megállapításakor a felperes javára nem lehetett kedvezményként figyelembe venni.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.II.28.697/1996. sz.)