adozona.hu
AVI 1998.2.22
AVI 1998.2.22
A bíróság vizsgálja, hogy a vámérték meghatározása ésszerű módszerekkel történt-e [57/1980. (XII. 27.) MT r.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesi kft. részére a vámhivatal 1994. október 25-én egy darab Toyota Corolla személygépkocsi vámkezelését végezte. A felperes a VÁM 91. árunyilatkozaton, illetve a számlán vételárként 1000 DEM összeget jelölt meg és ez alapján kérte a vámkezelést.
A vámhivatal az 1994. október 26-án kelt határozatában az 1000 DEM-et vételárként nem fogadta el, és a vámértéket 6782 DEM-ben állapította meg. A határozatának indokolásában arra hivatkozott, hogy a vámértéket nem a GATT Értékegyezmény 1. cik...
AVI 1998.2.22 A bíróság vizsgálja, hogy a vámérték meghatározása ésszerű módszerekkel történt-e [57/1980. (XII. 27.) MT r.].
A felperesi kft. részére a vámhivatal 1994. október 25-én egy darab Toyota Corolla személygépkocsi vámkezelését végezte. A felperes a VÁM 91. árunyilatkozaton, illetve a számlán vételárként 1000 DEM összeget jelölt meg és ez alapján kérte a vámkezelést.A vámhivatal az 1994. október 26-án kelt határozatában az 1000 DEM-et vételárként nem fogadta el, és a vámértéket 6782 DEM-ben állapította meg. A határozatának indokolásában arra hivatkozott, hogy a vámértéket nem a GATT Értékegyezmény 1. cikke, hanem a 7. cikke alapján állapította meg. A felperes fellebbezése folytán az alperes az 1994. december 13-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes a keresetében az alperes közigazgatási határozatának hatályon kívül helyezését és alperesnek új eljárás lefolytatására való kötelezését kérte. Arra hivatkozott, hogy az alperes jogszabálysértést követett el, amikor az importált áru vámértékénél nem a számla értékét vette figyelembe, valamint nem állapítható meg, hogy milyen adatok, információk alapján és milyen módszerrel munkálta ki a vámértéket.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása kifejti, hogy a vámhatóság helyes következtetésre jutott, amikor a GATT Értékegyezmény 1. cikkét nem fogadta el, és a vámértéket ésszerű számítási módszer alkalmazásával a 7. cikk alapján állapította meg.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett. A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperes határozatát a vámhivatal elsőfokú határozatára is kiterjedően hatályon kívül helyezte és a közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására utasította. A megyei bíróság megállapította, hogy a vámhatóság számlaérték helyett helyesen a GATT Értékegyezmény 7. cikkét alkalmazta. Határozata azért jogsértő, mert nem felel meg az Áe. 43. §-a (1) bekezdésének, nem állapítható meg, hogy a vámhivatal számítási módja megfelel-e az ésszerű módszernek.
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Az alperes szerint az elsőfokú közigazgatási határozat tartalmazza a gépkocsi kiindulási árát, és azt, hogy ehhez képest a tényleges vámérték kimunkálására hogyan került sor. Az alperes szerint egy módszer ésszerűségét határozatban külön megindokolni nem kell.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A megyei bíróság a tényállást helyesen állapította meg és az abból levont jogi következtetései is helytállóak.
Az 57/1980. (XII. 27.) MT rendelettel kihirdetett GATT Értékegyezmény 7. cikkében foglaltak szerint a vámérték meghatározása az importőr országban rendelkezésre álló adatok alapján és olyan ésszerű módszerekkel történik, amelyek összhangban vannak az értékegyezmény elveivel és általános rendelkezéseivel.
Az elsőfokú közigazgatási határozat ugyan tartalmazza a vámérték-megállapítás kiindulási árát, valamint azokat a tényezőket (futott kilométer, évjárati elhasználódás), amelyekre tekintettel csökkentette a kiindulási árat, azonban a másodfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a határozat nem utal arra, miként állapította meg a kiindulási értéket és milyen számításon alapul az amortizáció összértéke. Ennek alapján pedig nem állapítható meg, hogy a vámhivatal számítási módja megfelel-e az ésszerű módszernek.
Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 43. §-ának (1) bekezdése határozza meg az államigazgatási határozat tartalmi és alaki kellékeit, köztük, hogy a határozatnak tartalmaznia kell az indokolásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, azokat a jogszabályokat, amelyek alapján az államigazgatási szerv a határozatot hozta. Az alperes határozatából nem állapítható meg, hogy milyen bizonyítékok és milyen módszer alapján állapította meg a vámértéket és hogy ez a módszer ésszerű módszernek tekinthető-e.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság nem észlelt olyan jogszabálysértést, amely a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését indokolná, ezért az alaptalan felülvizsgálati kérelmet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján elutasította és a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.27.940/1996. sz.)