adozona.hu
AVI 1998.2.14
AVI 1998.2.14
A bíróság a KSH-termékbesorolást az ítélkezés alapjául elfogadhatja az általános forgalmi adó mértékének meghatározása során [1989. évi XL. tv 29. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesnél az elsőfokú adóhatóság által 1992. júniusban végzett célvizsgálat feltárta, hogy a felperes 1991. évben V. diabetikus cukorkát importált, melyet az adóhatóságként eljárt Vám- és Pénzügyőrség 210690992 vámtarifaszám és 8980900 termékjegyzékszám alatt a belföldi forgalom számára vámkezelt, 15%-os vámot és 0%-os áfa-kulcsot állapítva meg.
Az elsőfokú adóhatóság határozatával a felperes terhére 3 614 000 Ft adóhiánynak minősülő általános forgalmiadó-különbözetet állapított meg, miv...
AVI 1998.2.14 A bíróság a KSH-termékbesorolást az ítélkezés alapjául elfogadhatja az általános forgalmi adó mértékének meghatározása során [1989. évi XL. tv 29. § (1) bek.].
A felperesnél az elsőfokú adóhatóság által 1992. júniusban végzett célvizsgálat feltárta, hogy a felperes 1991. évben V. diabetikus cukorkát importált, melyet az adóhatóságként eljárt Vám- és Pénzügyőrség 210690992 vámtarifaszám és 8980900 termékjegyzékszám alatt a belföldi forgalom számára vámkezelt, 15%-os vámot és 0%-os áfa-kulcsot állapítva meg.Az elsőfokú adóhatóság határozatával a felperes terhére 3 614 000 Ft adóhiánynak minősülő általános forgalmiadó-különbözetet állapított meg, mivel a felperes 1991. évben a V. diabetikus készítmény értékesítése után 0%-os áfát állapított meg és vallott be, holott a KSH-besorolás szerint a termék az ITJ 87-5 cukorka csoportba sorolandó és 25%-os áfa-kulcs alá tartozik. Az előzetesen felszámított és az értékesítést terhelő - az ellenőrzés által feltárt - adókülönbözet a felperest terhelő 3 614 000 Ft adóhiány.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, külön is rámutatva, hogy az elsőfokú adóhatóság helyesen vette figyelembe előzetesen felszámított adóként a Vám- és Pénzügyőrség által kivetett adót. Mivel azonban a perbeli termék nem sorolható az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. törvény (a továbbiakban: áfa-tv.) 4/a számú mellékletében meghatározott termékek közé, ezért annak értékesítése során a felperest 25%-os áfa-fizetési kötelezettség terheli.
A felperes keresetében az alperesi határozat felülvizsgálat keretében való - az elsőfokú határozatra is kiterjedő - hatályon kívül helyezését kérte, előadva, hogy a perbeli termék belföldi forgalom számára történő vámkezelésekor az adóhatóságként eljárt Vám- és Pénzügyőrség 15%-os vámot és 0%-os áfa-kulcsot állapított meg, ezért a felperes a termék belföldi értékesítése során annak árában általános forgalmi adót nem érvényesített. Kérte figyelembe venni, hogy az adóhatóság által hibásnak ítélt besorolás nem a felperes, hanem az erre hatáskörrel rendelkező vámhatóság által történt, ezért a célvizsgálat eredményeként eljárt elsőfokú adóhatóság - pozitív hatásköri összeütközés folytán - nem hozhatott a korábbitól eltérő tartalmú, a felperes által jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat sértő határozatot.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte. Az elsőfokú ítélet indokolásában kifejtettek szerint a felperes a perbeli V. termék behozatalakor eleget tett a vámhatóságnál árubemutatási kötelezettségének, melynek eredményeként a vámhatóság, mint elsőfokú adóhatóság 15%-os vámot és 0%-os általános forgalmiadó-kulcsot állapított meg a termék vonatkozásában. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint ezt követően az adóhatóság már nem hozhat a felperes vonatkozásában ugyanarra a termékre nézve eltérő határozatot, tekintettel arra, hogy az adózás rendjéről szóló törvény e körben a határozathozatalt a Vám-és Pénzügyőrség hatáskörébe utalja. Az alperesi adóhatóság tehát hatáskör hiányában járt el, amikor a vámhatóság által már megállapított általános forgalmi adót, eltérő kulcsot alkalmazva, újból megállapította. Kiemelte az elsőfokú bíróság azt is, hogy az alperes jogerős másodfokú érdemi határozata sérti az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény 43. §-ának (3) bekezdését, miszerint a másodfokú határozat nem sérthet jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.
A másodfokú bíróság beszerezte a Központi Statisztikai Hivatal nyilatkozatát a perbeli V. diabetikus cukorka termékbesorolását illetően. Ezt elfogadva megállapította, hogy a perbeli termék alkotórésze, gyártástechnológiája és a rendeltetése alapján az ITJ 87-5 cukorka termékcsoportba sorolandó.
A másodfokú bíróság ítéletének indokolásában kifejtette, hogy adott esetben két külön eljárásról volt szó, mert a termékimport alkalmával a vámhatóság jogszerűen járt el az általános forgalmi adó megállapítása tárgyában, ugyanakkor azonban ettől eltérő és különböző szakasz a belföldi termékértékesítés, melynek során az adóhatóságnak van jogköre az általános forgalmi adó ellenőrzésére. Az adóhatóság tehát hatáskörében eljárva a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sérelme nélkül helyesen állapította meg a felperest terhelő adóhiány összegét, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva a felperes keresetét elutasította.
A jogerős másodfokú ítélet felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be kérelmet annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú ítélet helybenhagyása iránt. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság ítélete jogszabálysértő, mert tévesen ítélte meg a termékbesorolás és az ahhoz kapcsolódó áfa-kulcs mértékét, továbbá tévesen jutott arra az álláspontra, hogy a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sérelme a felperes részéről nem következett be. A felperes állítása szerint a vámhatóság által a termékimport során megállapított általános forgalmi adót az alperes és az elsőfokú adóhatóság hatáskör hiányában hozott határozattal jogszabálysértően változtatta meg, mert a termékimport tekintetében az adó megállapítására egyedül a vámhatóságnak van hatásköre, melynek döntését az ellenőrzéssel foglalkozó elsőfokú adóhatóság nem bírálhatja felül.
Az alperes ellenkérelmében a másodfokú ítélet hatályában való fenntartását kérte, hangsúlyozva, hogy az alperesi adóhatóság a felperes belföldi értékesítése vonatkozásában vizsgálta az áfa-kötelezettség teljesítését, míg a vámhatóság a termékimport tekintetében állapította meg az adókötelezettséget.
A Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az elsőfokú adóhatóság által a felperesnél 1992 júniusában végzett célvizsgálat annak ellenőrzésére irányult, hogy a felperes a perbeli áru belföldi értékesítése során a jogszabályoknak megfelelően teljesített-e adómegállapítási, -felszámítási és -bevallási kötelezettségét. Az ellenőrzés eredményeként hozott határozatában az adóhatóság a vámhatóság által a termékimport körében hozott határozatot nem változtatta meg, csak a felperes által végzett belföldi értékesítés vonatkozásában vizsgálta az áfa-kötelezettség teljesítését és áfa-tv 1. §-ának a) pontja, 6. §-ának (1) bekezdése és 65. §-ának (1) bekezdése alapján. Nem sértett jogszabályt a másodfokú bíróság, amikor a perbeli termékekre vonatkozó KSH-termékbesorolást ítélkezése alapjául elfogadva megállapította, hogy a V. diabetikus cukorka mint termék értékesítését 25%-os általános forgalmi adó terheli, mivel az áfa-tv 29. §-ának (1) bekezdése az adó alapjának mértékét 25%-ban határozza meg azzal, hogy az ettől való eltérésre csak a 29. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott kivételek esetében kerülhet sor. Mivel azonban ezen kivételek a perbeli esetben nem forogtak fenn, így a termékértékesítést terhelő általános forgalmi adó mértéke adott esetben 25%.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság nem észlelt olyan törvénysértést, amely a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését indokolná, ezért a másodfokú bíróság jogerős ítéletét a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.II.28.556/I996. sz.)