adozona.hu
AVI 1998.1.8
AVI 1998.1.8
A bíróság méltányosságból nem csökkentheti a mulasztási bírság összegét [1990. évi XCI. tv 74. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes egyéni vállalkozása keretében V. K. u. 182. sz. alatt egy élelmiszerboltot üzemeltet. Az elsőfokú adóhatóság a nyugtaadási kötelezettség teljesítését ellenőrizte a felperesnél 1996. június 10-én és az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvben megállapítást nyert, hogy a felperes alkalmazottja a próbavásárlás során az értékesítésről nyugtát nem állított ki.
A tényleges pénzforgalom 16 142 Ft-tal meghaladta a pénztárgép szerinti forgalmat, melyről a jelen lévő alkalmazott úgy nyilatkozot...
AVI 1998.1.8 A bíróság méltányosságból nem csökkentheti a mulasztási bírság összegét [1990. évi XCI. tv 74. §].
A felperes egyéni vállalkozása keretében V. K. u. 182. sz. alatt egy élelmiszerboltot üzemeltet. Az elsőfokú adóhatóság a nyugtaadási kötelezettség teljesítését ellenőrizte a felperesnél 1996. június 10-én és az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvben megállapítást nyert, hogy a felperes alkalmazottja a próbavásárlás során az értékesítésről nyugtát nem állított ki.A tényleges pénzforgalom 16 142 Ft-tal meghaladta a pénztárgép szerinti forgalmat, melyről a jelen lévő alkalmazott úgy nyilatkozott, hogy 9.20 órakor a pénztárgépből a szalag kifogyott, azt követően nem állított ki nyugtát.
Az APEH megyei igazgatósága a mulasztás elkövetése miatt határozatában 85 000 Ft mulasztási bírság megfizetésére kötelezte a felperest.
A határozat ellen a felperes fellebbezést nyújtott be az alperesi másodfokú hatósághoz, melyben kérte figyelembe venni, hogy az alkalmazott helyettesítést látott el, továbbá anyagi, szociális helyzete miatt a kiszabott bírság megfizetésére nem képes.
Az alperes a fellebbezést az 1996. november 20-án kelt határozatával elutasította, helybenhagyva az elsőfokú határozatot.
A határozat indokolása szerint a felperes a mulasztást elismerte, és az általa felhozott tények, körülmények pedig nem indokolják a bírság mérséklését.
A felperes ezután nyújtotta be keresetét a bírósághoz, melyben kérte az alperesi határozat felülvizsgálatát, a mulasztási bírság mérséklését. Előadta, hogy az alkalmazottja a próbavásárlás során nyugtát nem bocsátott ki annak ellenére, hogy részéről a megfelelő kioktatása megtörtént. Az üzletben biztosította a nyugtaadás feltételeit, pénztárgép szalag és számlatömb volt a helyszínen. A felperes állítása szerint az alkalmazott szándékosan követte el a mulasztást, hiszen utóbb kiderült, hogy 430 000 Ft-os leltárhiányt is okozott.
Az alperes ellenkérelmében kérte a kereset elutasítását, a felperes perköltség megfizetésére kötelezését, a határozatában kifejtett jogi álláspontját változatlanul fenntartva.
A bíróság a felperes keresetét elutasította. Az indokolás szerint az általános forgalmi adóról szóló módosított 1992. évi XIV. tv 70. §-ának (1) bekezdése az ott felsorolt kivételes eseteken túlmenően valamennyi értékesítésnél megköveteli nyugtaadás kibocsátását. A felperes nem vitásan a próbavásárlás során ezt a törvényi kötelezettségét megszegte, ezért az adózás rendjéről szóló módosított 1990. évi XCI. tv 74. §-ának (12) bekezdése alapján az eljárt adóhatóságok jogszerűen szabtak ki a felperes terhére mulasztási bírságot.
Az Art. 74. §-ának (17) bekezdése szerint "a bírság kiszabásánál az adóhatóság mérlegeli a mulasztás körülményeit, így különösen annak súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben tőle elvárható körültekintéssel járt-e el.
A bíróság a továbbiakban azt vizsgálta, hogy az alperes a fent idézett mérlegelési kötelezettségének eleget tett-e a bírság mértékének megállapításánál. A bíróság álláspontja szerint az alperes helyesen állapította meg, hogy a felperes első esetben mulasztott, azonban a nyugtaadási kötelezettséget nemcsak a próbavásárlás során sértette meg, hanem az alkalmazott által elismerten az ellenőrzés napján 9 óra 20 perctől az ellenőrzés időpontjáig egyetlenegy esetben sem került nyugta kibocsátásra, melyet súlyosbító körülményként kellett értékelni.
Nem minősül enyhítő körülménynek az sem, hogy a pénztárgépből időközben a szalag kifogyott, hiszen ebben az esetben is az adózó köteles nyugtát kibocsátani az értékesítésről, azonban a próbavásárlásnál kézi nyugtát nem állított ki az alkalmazott.
Az alkalmazott mulasztása nem mentesíti az adózót az adóhatósággal szemben fennálló jogviszony keretében az elkövetett mulasztások alóli felelősség alól, e körben nincs jelentősége annak, hogy az alkalmazott megelőzően milyen módon nyert kioktatást, a mulasztást szándékosan vagy gondatlanságból követte el.
A felperesnek lehetősége nyílik arra, hogy mulasztást elkövető alkalmazottjával szemben a terhére kirótt mulasztási bírságot külön polgári peres eljárás útján kártérítés jogcímén érvényesítse.
Az Art. 74. §-ának (12) bekezdése értelmében, ha az adózó nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja, az adóhatóság első alkalommal 100 000 Ft-ig terjedő mulasztási bírságot szab ki.
A megállapított 85 000 Ft a törvény által megszabott kereteken belül nem tekinthető túlzott mértékűnek, ezért a bíróság a keresetet mint alaptalant elutasította.
A bíróság rámutat arra, hogy a felülvizsgálat során a felperes anyagi, szociális viszonyai figyelembe nem vehetők, mivel méltányosság gyakorlására a bíróságnak nincs hatásköre, a Pp. 339. §-ának (1) bekezdése kizárólag jogszabálysértés esetén ad lehetőséget a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezésére, illetve megváltoztatására.
(Gyulai Városi Bíróság 7.P.20.650/1997. sz.)