adozona.hu
AVI 1997.12.161
AVI 1997.12.161
Tisztázni kell, hogy a vámhatósági eljárásban ki vesz részt ügyfélként [1957. évi IV. Tv. 3. § (4) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú vámhatóság határozatával vámáruhiány miatt 4335 forint köztartozás megfizetésére kötelezte a felperes z.-i üzemigazgatóságát, mert a fuvarokmányhoz csatolt hiányjegyzőkönyv szerint egy karton cipővel kevesebb vámáru a felperesnek felróható okból került belföldön forgalomba.
A felperes fellebbezése folytán az alperes az 1995. április 3-én kelt határozatával helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási szerv határozatát. Megállapította, hogy a felperes a szerelvény őrzése tekintetében n...
AVI 1997.12.161 Tisztázni kell, hogy a vámhatósági eljárásban ki vesz részt ügyfélként [1957. évi IV. Tv. 3. § (4) bek.].
Az elsőfokú vámhatóság határozatával vámáruhiány miatt 4335 forint köztartozás megfizetésére kötelezte a felperes z.-i üzemigazgatóságát, mert a fuvarokmányhoz csatolt hiányjegyzőkönyv szerint egy karton cipővel kevesebb vámáru a felperesnek felróható okból került belföldön forgalomba.A felperes fellebbezése folytán az alperes az 1995. április 3-én kelt határozatával helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási szerv határozatát. Megállapította, hogy a felperes a szerelvény őrzése tekintetében nem járt el a tőle elvárható gondossággal, és az általa használt zár alkalmatlan a vámáru megóvására.
A felperes keresetében kérte az alperes határozatának hatályon kívül helyezését.
A városi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapította, hogy a vámáru a felperesnek felróható okból került belföldi forgalomba.
A felperes fellebbezése folytán a megyei bíróság ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Kifejtette, hogy a felperes által használt M.-zár nem alkalmas az áru őrzésére, ezért az elsőfokú bíróság - vizsgálva azt, hogy a felperes az áru szállítása, továbbítása, őrzése során a tőle elvárható gondossággal járt-e el - a vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásáról szóló 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM együttes rendelet 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja, valamint a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése alapján jogszerű ítélettel utasította el a felperes keresetét.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, kereseti kérelmének megfelelően. Előadta, hogy az alperes döntése megalapozatlan tényálláson alapszik, amennyiben az M. a vámólmon túl, további lezárási módot alkalmaz, az már meghaladja a nemzetközi szabályzat szerint előírt szükséges és megfelelő lezárási módot. Megalapozatlan az az állítás is, hogy az M. nem gondoskodik a feladott áruk megfelelő őrzéséről. Előadta továbbá, hogy az üzemigazgatóság a M. Rt.-n belül jogi személyiséggel nem lett felruházva, így megítélése szerint a közigazgatási ügyben kötelezett fél nem lehet. E tényt az első- és másodfokú bíróság is figyelmen kívül hagyta.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, a városi bíróság ítéletét megváltoztatta, az alperes határozatát - az elsőfokú közigazgatási szerv határozatára is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és az első fokon eljárt közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte.
Az indokolás rámutat, hogy az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 3. §-ának (4) bekezdése értelmében ügyfél az a magánszemély, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti.
A törvény idézett rendelkezése alapján jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet abban az esetben lehet ügyfél a közigazgatási eljárásban, ha a szervezetre vonatkozó anyagi jogszabály jogviszony alanyaként jogot vagy kötelezettséget állapít meg részére. A perbeli közigazgatási ügyre vonatkozó anyagi jogszabályok azonban ilyen rendelkezéseket nem tartalmaznak, nem teszik lehetővé azt, hogy a felperes z.-i üzemigazgatósága ügyfélként vegyen részt a vámhatósági eljárásban. Ebből következően a felülvizsgált ügyben ügyfél kizárólag a jogi személyiséggel rendelkező felperes, az M. Rt. lehet alanya a közigazgatási jogviszonynak.
A kifejtettek értelmében törvénysértően kötelezték tehát a vámhatóságok határozatukkal a záhonyi üzemigazgatóságot ügyfélként vámfizetésre.
A másodfokú bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdésébe ütközően hagyta helyben az elsőfokú ítéletet, mert nem észlelte azt, hogy a városi bíróság döntése - figyelemén kívül hagyva a Pp. 213. §-ának (1) bekezdésében és a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának KK 34. számú állásfoglalásában foglaltakat - nem terjedt ki valamennyi kereseti kérelem vizsgálatára, arra, hogy a felperes az okból is kérte a bírósági felülvizsgálatot, hogy a vámhatóságok a MÁV Rt. helyett a z.-i üzemigazgatóságot kötelezték vámfizetésre.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a vámhatóságok határozatait a Pp. 339. §-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az első fokon eljárt közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv.III.28.043/1996. sz.)