adozona.hu
AVI 1997.12.160
AVI 1997.12.160
A bírság alapjának meghatározásakor nemcsak a fellelt jövedéki ellenőrzés alól elvont terméket kell figyelembe venni, hanem mindazon jövedéki terméket is, amelyet engedély nélkül forgalomba hoztak (1993. évi LVIII. tv. 67. §, 69. §).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A P.-i Vámhivatal 1995. július 29-én jövedéki ellenőrzést tartott a felperes által a P. B. u. 27. szám alatt üzemeltetett G. bár nevű üzlethelyiségben. Az ellenőrzés során az üzlethelyiségben az eljáró pénzügyőrök nagyobb mennyiségű zárjegy nélküli és hamisnak tűnő zárjeggyel ellátott zárjegyköteles jövedéki terméket találtak, valamint megállapították, hogy a felperes mint vállalkozó nem rendelkezik az üzletben fellelt sör értékesítésére jövedéki engedéllyel. A 37 doboz zárjegy nélküli cigare...
AVI 1997.12.160 A bírság alapjának meghatározásakor nemcsak a fellelt jövedéki ellenőrzés alól elvont terméket kell figyelembe venni, hanem mindazon jövedéki terméket is, amelyet engedély nélkül forgalomba hoztak (1993. évi LVIII. tv. 67. §, 69. §).
A P.-i Vámhivatal 1995. július 29-én jövedéki ellenőrzést tartott a felperes által a P. B. u. 27. szám alatt üzemeltetett G. bár nevű üzlethelyiségben. Az ellenőrzés során az üzlethelyiségben az eljáró pénzügyőrök nagyobb mennyiségű zárjegy nélküli és hamisnak tűnő zárjeggyel ellátott zárjegyköteles jövedéki terméket találtak, valamint megállapították, hogy a felperes mint vállalkozó nem rendelkezik az üzletben fellelt sör értékesítésére jövedéki engedéllyel. A 37 doboz zárjegy nélküli cigarettát, 14 üveg zárjegy nélküli szeszes italt, 8 üveg hamis zárjeggyel ellátott szeszes italt és 2733 üveg sört, mint jövedéki ellenőrzés alól elvont terméket lefoglalták és a vámhivatal raktárába beszállították.Az elsőfokú vámhatóság 1995. szeptember 8-án kelt határozatával a felperest - jövedéki törvénysértés elkövetése miatt - 3 587 320 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte, egyben a lefoglalt, jövedéki ellenőrzés alól elvont termékek elkobzását rendelte el.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 1995. november 8-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte, rámutatva, hogy az alperes a bírság alapját a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló - a határozat meghozatalakor hatályban volt - 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Jszt.) 69. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat figyelmen kívül hagyva nem a ténylegesen lefoglalt elvont termékek, hanem a forgalom adatai alapján állapította meg és ezzel megszegte a Jszt. 68. §-a (1) bekezdésének b), (2) bekezdésének a) és 69. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat. Az elsőfokú bíróság úgy találta, hogy az alperes megsértette a Jszt. 67. §-a (1) bekezdésének f) pontját is, mert a felperes - az alperes által is elismerten - a hamis zárjeggyel rendelkező termékeket nem neki felróható okból tárolta és nem hozta forgalomba.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú íróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, miszerint az elvont terméknek csak az elkobzott termék minősül. Ez esetben pedig az alperes nem sértette meg a Jszt. lefoglalásra, elkobzásra és a jövedéki bírság kiszabására és összegére vonatkozó rendelkezéseit, így tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és őt új eljárásra kötelezte.
A jogerős másodfokú ítélet felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be kérelmet annak megváltoztatása és a keresetnek helyt adó határozat hozatala iránt. Állította, hogy a másodfokú bíróságjogerős ítéletével megszegte a Jszt. 68. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, illetve a (2) bekezdés a) pontjában, valamint a 67. §-a (1) bekezdésének f) pontjában foglaltakat. Fenntartotta azon előadását, hogy az alperes jogszabályt sértett, amikor a bírság alapját nem a ténylegesen lefoglalt elvont termékek, hanem a már korábban értékesített termékre is a forgalom adatai alapján állapította meg, továbbá azon termékek után is bírságot szabott ki, amelyeket a felperes a neki fel nem róható okból tárolt, de forgalomba nem hozott.
Az alperes ellenkérelmében a másodfokú ítélet hatályában való fenntartását kérte, külön is rámutatva arra, hogy a felperes által fizetendő bírság alapját nem a megtalált és elkobzott termék, hanem mindaz a jövedéki termék képezi, amelyet bizonyíthatóan a jövedéki ellenőrzés alól elvontak. Kérte figyelembe venni azt is, hogy a felperest a hamis zárjeggyel forgalomba hozott jövedéki termékek után bírság fizetésére nem kötelezte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az indokolás rámutat, hogy a Pp. 275. §-ának (2) bekezdésében írtak szerint a Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül.
A Legfelsőbb Bíróság által folytatott ítélkezési gyakorlat szerint ez egyben azt is jelenti, hogy a Legfelsőbb Bíróság csak a felülvizsgálati és a csatlakozó felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértéseket vizsgálhatja felül.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a Jszt. 67. §-a (1) bekezdésének f) pontját, valamint 68. §-a (1) bekezdésének b) pontját és (2) bekezdésének a) pontját jelölte meg olyan jogszabályként, mint amelyeket a másodfokú jogerős ítélet sért.
A Jszt.-nek az elsőfokú alperesi határozat hozatalakor hatályban volt 67. §-a (1) bekezdésének f) pontja úgy rendelkezett, hogy a törvény alkalmazásában jövedéki ellenőrzés alól elvont terméknek minősül az a palackozott szesz és szeszes ital, kávé, fűszerpaprika-őrlemény és dohánygyártmány, amelyet a termelő, a termeltető és importáló zárjegy nélkül vagy hamis zárjegy alkalmazásával, vagy jogtalanul szerzett zárjeggyel ellátva belföldön értékesít, amelyet a nagy- és kiskereskedő zárjegy nélkül vásárol meg, készletez és értékesít, illetve ilyen terméket bizonyíthatóan neki felróható okból hamis zárjeggyel hoz forgalomba.
A felperes mint kiskereskedő hamis zárjeggyel ellátott szeszes italt vásárolt, illetve készletezett, így az alperes által elkobzott 8 üveg hamis zárjeggyel ellátott szeszes ital a felperesi felróhatóságtól függetlenül jövedéki ellenőrzés alól elvont terméknek minősül.
Ezen jövedéki ellenőrzés alól elvont terméket a vámhatóság a Jszt. 68. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján jogszerűen foglalta le, majd a 68. §-a (2) bekezdésének a) pontjában írtakra alapítottan jogszerűen rendelte el azok elkobzását a jövedéki bírságot megállapítható határozatban.
Megjegyezte a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Jszt. 69. §-ának (1) bekezdése szerint a jövedéki bírság alapját az elvont termék kiskereskedelmi egységárának és mennyiségének a szorzata képezi. Az elvont terméknek pedig - a Jszt. 67. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint - az a jövedéki termék minősül, amelyet jövedéki engedély nélkül hoztak forgalomba. Ezen törvényi rendelkezésre figyelemmel tehát a bírság alapja nemcsak a fellelt jövedéki ellenőrzés alól elvont termék, hanem mindaz a jövedéki termék, amelyet engedély nélkül hoztak forgalomba. Ugyancsak kiemelte a Legfelsőbb Bíróság, hogy az eljárt vámhatóság a felperest a hamis zárjeggyel ellátott szeszes ital után bírság fizetésére nem kötelezte.
(Legf. Bír. Kfv.II.28.435/1996. sz.)