adozona.hu
AVI 1997.12.158
AVI 1997.12.158
A TIR Egyezményben írt értesítés megküldésére csak a vámigazgatási ügyben illetékes hatóság jogosult (TIR Egyezmény 11. cikk 1. pont).
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1992. augusztus 12-e és szeptember 23-a közötti időszakban a P. Transzfer - P. Kálmán - fuvarozó részére vodka Magyarországról Ausztriába történő szállításához 17 db TIR igazolványt adott ki. A Vám- és Pénzügyőrség F. Nyomozó Hivatala az 1993. január 15. napján kelt iratában arról értesítette a felperest, hogy különösen nagy értékre elkövetett adócsalás bűntettének elkövetése alapos gyanúja miatt büntetőeljárást rendelt el 1992. október 10-én P. Kálmán ellen. P. Kálmán az M. K. F. ...
A z.-i vámhivatal 1994. augusztus 5. napján kelt határozatában a P. Transzfer Fuvarozó vonatkozásában 29 080 822 Ft vámérték után vám, vámkezelési díj, fogyasztási adó, statisztikai illeték, illetve általános forgalmi adó jogcímeken mindösszesen 92 218 408 Ft megfizetését írta elő. Az indokolás szerint a fuvarozó a vámraktáron kívül raktározott vámárut a raktárból külföldre történt kiléptetés végett elszállította, azonban a kiléptetés nem történt meg, így a vámáru belföldön jogellenesen forgalomba hozottnak minősül. A határozat rendelkező része arra is utal, hogy a fuvarozóval a felperes 70 788 468 Ft erejéig egyetemlegesen felel. 1994. december 23. napján a z.-i vámhivatal felszólította a felperest, hogy öt munkanapon belül fizesse meg az 50 000 USD/TIR szerint mindösszesen 70 768 196 Ft köztartozást egyetemleges felelőssége alapján. A felperes a fizetési felszólítás és a határozat ellen is fellebbezett, az alperes 1995. március 29. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot annyiban változtatta meg, hogy a felperes egyetemleges fizetési kötelezettségét 69 717 626 Ft erejéig vám, vámkezelési díj, fogyasztási adó, statisztikai illeték és általános forgalmi adó összegére állapította meg.
A felperes keresetében a határozatok felülvizsgálatát kérte. Az elsőfokú bíróság az általa megállapított tényállásból arra a következtetésre jutott, hogy az alperesi hatóság határozata csak a fizetési határidő tekintetében jogszabálysértő. Az indokolás értelmében helyesen állapította meg az alperes a felperes vonatkozásában a TIR Egyezmény szerinti felelősséget. A vámárut jogellenesen belföldi forgalomba hozó fuvarozó kötelezettségéért a felperes tartozik helytállni a TIR igazolványonként meghatározott összegben (50 000 USD).
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett. A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperes 1995. március 9. napján hozott másodfokú határozatát a z.-i vámhivatal 1994. augusztus 5. napján kelt határozatára és a Z.-i vámhivatal 1994. december 23. napján kelt értesítésére is kiterjedően megváltoztatta. A megyei bíróság a felperes kötelezésére vonatkozó rendelkezést hatályon kívül helyezte. A másodfokú bíróság álláspontja szerint 1992. szeptember 24-étől (a vámokmányok elfogadásának utolsó napja) számított egy év 1993. szeptember 24. napján lejárt. Erre tekintettel az 1994. december 23-án kelt és a felperes részére 1995. január 12. napján kézbesített értesítés és az ahhoz mellékelt vámfizetésre kötelező határozat a felperes tekintetében jogot és kötelezettséget nem keletkeztethetett, mivel lejárt a felperes felelősségének fennállását megalapozó TIR Egyezményben írt határidő. A megyei bíróság megítélése szerint a felperes vonatkozásában bekövetkezett az eljárásjogi elévülés, mivel 1992. szeptember 24. napjától számított egy éven belül a felperest mint garanciavállaló egyesületet nem értesítették a TIR igazolvány elfogadásáról vagy a mentesítés megtagadásáról.
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Az alperes szerint a TIR Egyezményben foglalt rendelkezés azt kívánja biztosítani, hogy a garanciavállaló minél hamarabb, de legkésőbb az egyéves határidőn belül tudomást szerezzen mindazon körülményekről, amelyek megalapozzák a garanciavállaláson alapuló fizetési kötelezettségek érvényesítését. Az egyéves elévülési határidő beiktatásának az az oka, hogy az idő múlásával párhuzamosan egyre kisebb lehetősége van a garanciavállalónak arra, hogy a felelősségvállalása mellett a vámkezelt vámáruk sorsát tisztázza, noha ezen eljárás kimenetele befolyásolhatja a fizetési kötelezettség alakulását. A jogszabályban írt illetékes vámhatóság azt jelzi, hogy az ügyben milyen típusú államigazgatási szerv jogosult és köteles intézkedni. Illetékes hatóság alatt meghatározott állami szervtípust kell érteni és az értesítés tartalmával szemben az a követelmény támasztható csak, hogy abból a garanciavállaló értesüljön a garancia vállalása mellett vámkezelt vámárakkal kapcsolatos fizetési kötelezettséget érintő szabálytalanságokról és tényekről. A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban való fenntartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az indokolás szerint a megyei bíróság a tényállást helyesen állapította meg és abból helyes jogi következtetést vont le, ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemre figyelemmel csupán az alábbiakat kívánja kiemelni.
A TIR Egyezmény 11. cikkének 1. pontja értelmében valamely TIR igazolvány mentesítésének megtagadása esetén vagy ha a mentesítés fenntartásokkal történt, az illetékes hatóságok nem követelhetik a garanciavállaló egyesülettől a 8. cikk (1) és (2) bekezdésében említett összegek megfizetését, ha attól az időponttól számított egy év eltelte után e hatóságok a TIR igazolványt elfogadták, nem értesítették az egyesületet a mentesítés megtagadásáról vagy a fenntartásokkal történt mentesítésről.
Helyesen utalt a megyei bíróság ítéletének indokolása arra, hogy 1992. szeptember 24-től, azaz a vámokmányok elfogadásának utolsó napjától számított egy év 1993. szeptember 24. napján lejárt. Ilyen körülmények között az 1994. december 23. napján kelt és a felperes részére 1995. január 12. napján kézbesített értesítés és az ahhoz mellékelt vámfizetésre kötelező határozat a felperesre vonatkozóan jogot és kötelezettséget nem keletkeztethetett, mivel lejárt a felperes felelősségének fennállását megalapozó TIR Egyezményben írt határidő. A felperes tekintetében tehát bekövetkezett az eljárásjogi elévülés, hiszen az illetékes hatóság egy éven belül nem értesítette az egyesületet a mentesítés megtagadásáról, vagy a fenntartásokkal történt mentesítésről. Az F.-i Nyomozó Hivatal illetékes hatóságnak ebből a szempontból nem tekinthető, hiszen hatáskörébe nyomozati jellegű feladatok ellátása tartozik és a TIR Egyezmény idézett szakasza egyértelműen a vámigazgatási ügyben illetékes hatóság értesítéséről rendelkezik. A jogszabály szövege egyértelmű, hiszen az illetékes hatóság nem követelheti a garanciavállaló egyesülettől az összeg megfizetését, ha e hatóság az értesítést egy éven belül a mentesítés megtagadásáról vagy a fenntartásokkal történt mentesítésről az egyesület részére nem küldte meg. A jogszabály megfogalmazásában tehát az értesítés megküldésére az a hatóság jogosult, amely egyébként az összeget követelheti az egyesülettől, azaz a vámigazgatási ügyben illetékes hatóságról van szó. A rendelkezésre álló adatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy az egyezményben írt egy esztendő anélkül telt el, hogy az illetékes hatóság a felperes részére az értesítést megküldte volna. A TIR Egyezmény 11. cikkének l. pontjában írt feltételek vizsgálata alapján tehát megállapítható, hogy a vitatott határozatok a felperesre vonatkozóan jogot és kötelezettséget nem keletkeztettek. Az eljárásjogi elévülés a felperes tekintetében bekövetkezett.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság nem észlelt olyan jogszabálysértést, amely a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését indokolná, ezért az alaptalan felülvizsgálati kérelmet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján elutasította és a jogerős ítélet hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv.I.28.391/1996. sz.)